Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni

Mint már említettük (9.1.4.), a 2. Fidesz-kormány 2014-ben, működésének utolsó félévében új jogi rejtőzködőt talált ki, amely részben helyettesítette, részben kiegészítette az offshore vállalkozások kínálta lehetőséget.1 Másképpen fogalmazva, az offshore cégeket, az ismeretlen tulajdonosú részvénytársaságokat felváltották a magántőkealapok, amelyek portfóliójába nagy értékű cégek, pénzintézetek, illetve kft. formájában tulajdonolt értékes ingatlanok részvényeit és üzletrészeit pakolták be a magyar tulajdonosok.2 Így – például – a Metis Magántőkealap lett az MKB 45%-os tulajdonosa, de már készül a Metis 2 Magántőkealap is további 4 százalék megszerzésére. Ausztriában vett, egykor Buda-Cash-hátterű szállodát a Konzum PE Magántőkealap. Mészáros Lőrinc és a tőle nem független Opimus Nyrt. megszerzett egy Status Capital nevű céget, amely elindította a Status MPE Magántőkealapot.

Ha egy magántőkealap nyílt végű, de zárt alapként funkcionál, vagyis nem határozza meg előre, hogy meddig működik (nyílt vég), de a tulajdonosi köre meghatározott (zárt), vagyis az alap nyilvánosan nem toborozhat befektetőket, akkor a befektetői kör teljesen rejtőzködő maradhat a nyilvánosság elől. Az alap befektetőiről semmilyen nyilvános adatbázis nem ad információt. A magántőkealapnak még természetes személy ügyvezetője sincsen, csak egy másik cég, egy alapkezelő irányítja, „ügyvezeti”.

Ha egy befektetés engedélyköteles, akkor egy adott pillanatban megtudják az illetékes hatóságok, hogy ki a gazda. Ám van erre egy régi, svájci jogászok által kedvelt trükk, az első tulajdonos bejegyzése. Vagyis a magántőkealap valamit bejelent, de a bejelentés után 3 másodperccel az alap befektetési jegye már szabadon forgatható. Vagyis lehet, hogy egy stróman csak néhány másodpercig tulajdonos, utána elkerül az igazi gazdához a papír, és erről már senki sem értesül. Nem kell stróman, nem kell bonyolult opciós szerződés. Becslések szerint 2021-ben mintegy 100 ilyen magántőkelap működött Magyarországon, amely azonban alig tucatnyi – zömmel Fidesz-közeli – üzleti érdekkört fedett le.3

1	2014. évi XVI. tv. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.
2	http://index.hu/gazdasag/2017/08/07/furcsan_epul_a_nemzeti_tokesosztaly/
3	HVG, 2021. okt. 14., 14–16.