Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos

Végezetül fontos hangsúlyozni annak a ténynek a jelentőségét is, hogy Magyarország lélekszámát tekintve kis ország, amelyben – ráadásul – az 1970-es évek után nagyon lecsökkent a felfelé irányuló társadalmi mobilitás. Ennek következtében az üzlettől a sportig, az orvoslástól a színészi pályáig a társadalom minden szegmensére igaz, hogy a benne élők jól ismerik egymást: azonos iskolába jártak, ugyanazon az egyetemen tanultak, egy munkahelyen dolgoztak, azonos politikai pályán mozogtak, esetleg rokoni és szerelmi kapcsolatok fűzték vagy fűzik őket egymáshoz.

A privatizáció közmegítélése szempontjából különösen szembeszökőek voltak az efféle személyes kapcsolatok, amelyek a magyar gazdaság felső szintű, állami irányítóit – a politikai tisztségviselőket és az államapparátus vezetőit – és a vállalati-banki szféra kulcsfiguráit kapcsolták össze. Az a generáció, amelyik a 90-es években volt pályája csúcsán, túlnyomórészt a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját – merthogy a rendszerváltás előtt ez volt az egyetlen közgazdasági egyetem Magyarországon.

Ezért a gyakorlatban Magyarországon lehetetlen volt alkalmazni a hozzánk képest jóval nagyobb lélekszámú és etnikai-kulturális-nyelvi értelemben sokkal kevésbé homogén országok versenyeztetési, pályáztatási és összeférhetetlenségi szabályait (pl. USA, Anglia, Franciaország). Akár privatizációról, vezetői kinevezésről, akár közbeszerzésről van szó, Magyarországon lehetetlen olyan igazán kompetens szakértőt találni, aki minden tekintetben független lenne a pályázó(k)tól, akit ne lehetne életszerű, hihető módon elfogultsággal, részrehajlással meggyanúsítani. Ez is az egyik oka annak, hogy a magyar közvélemény lépten-nyomon korrupciót, mutyizást, befolyással való üzérkedést vél látni. Valójában csak annyi történt, hogy sokaknak sikerült a korábbi évtizedek során felhalmozott humán és társadalmi tőkéjük egy részét kapcsolati-politikai tőkeként hasznosítani, és ezt gazdasági tőkévé konvertálni.1

12: A „mutyizás” kifejezés a 2. Orbán-kormány idején született

A kevésbé jelentős, kisstílű lopás szinonimájaként 2010 után szélsebesen terjedt a „mutyi” kifejezés használata. Még a használói közül is csak nagyon kevesen tudják, hogy a francia „moitié” (fél) szóból származik, és azt jelenti „fele neked, fele nekem”. A Magyar értelmező kéziszótár 2003-as kiadása is ezt a magyarázatot kínálja csupán a „mutyi”-ra. 1) Közös befektetésnek az egyik félre jutó része. 2) Mutyiban = suttyomban. 3) Kártyázásban valaki közös kockázatot vállal.

Ezzel együtt vitathatatlan tény, hogy a 2010-es években a „mutyi” kifejezést már egyértelműen elítélő értelemben, de csak enyhe megvetést, elítélést jelentő módon használta a magyar köznyelv. Lásd „trafikmutyi” (9.3.1., 10.5.1.), „földmutyi” (9.3.1.).

Egyébként nagyon szűk volt az a kör is, amely – az állam nevében – döntött a korrupcióval összefüggő gazdasági bűncselekmények jogi megítéléséről. Minthogy az ilyenfajta bűncselekmények többségét Budapesten követik el, a Fővárosi Bíróságon született ítéletek kapcsán szinte mindenütt ugyanazon a bírák,2 védők,3 ügyészek,4 értékbecslők5 és jogi irodák6 nevével találkozott a közvélemény.

1	Szelényi (2013).
2	Diós Erzsébet (Ybl Bank, Agrobank, Tocsik-ügy, Postabank, Szabadi-ügy), Nehrer Péter (Globex, Postabank, Baumax-ügy), Varga Zoltán (Lupis és Klapka ügye, Globex, Székely Zoltán FKgP-képviselő vesztegetési botránya, K&H-brókerbotrány), Gimesi Ágnes (Energol, K&H-brókerbotrány), Kenéz Andrea (Tocsik-ügy, Energol-ügy, Egy-Másért Alapítvány, Fővárosi Ingatlankezelő Rt. privatizációja), Tóth Erzsébet (Postapalota-ügy, erzsébetvárosi ingatlanper, Szabó Pál büntetőpere, Schadl–Völner-ügy), Mészár Róza (Szilvássy-per, Molnár Gyula pere) stb.
3	Orosz Balázs védte Lupis Józsefet, Kunos Pétert, a Tocsik-per több vádlottját, Klapka Györgyöt és Klicsu Andrást. Bánáti János volt a védője Szokai Imrének a Tocsik perben, Kulcsár Attilának letartóztatása idején, Orosz Balázs halála után ő vette át a Globex-per vádlottjainak védelmét. Ügyfele volt Kelemen Iván is az ún. Kordax-perben. Bánáti csődbe ment bankok ügyében lefolytatott bűnperekben is szerepet vállalt (Ybl Bank, Konzumbank, Postabank). 2011-ben ugyancsak Bánáti védte Joáv Blumot a 2009-ben elkezdett, ún. lakcím-hamisítási perben, majd pedig a Mal-katasztrófa kapcsán bíróság elég állított cégvezetőt. Ő védte 2018-ban Gyárfás Tamást, akit Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban felbujtással gyanúsítottak akkortájt. Bárándy Péter, aki a Medgyessy-kormányban igazságügyi miniszter is volt, védőként állt Princz Gábor mellett, de voltak ügyfelei az Agrobank és az Ybl Bank vádlottjai közül is. Zámbó Gyula volt egy időben Kulcsár Attila védője, és őt kérte fel védőnek Tátrai Miklós is. Kádár András védte Hagyó Miklóst és Császy Zsoltot. Számos privatizációval összefüggő perben a magyar államot Bártfai Beatrix képviselte ügyvédként. Papp Gábor volt Ferenci Tibor védője a fővárosi fürdőkkel kapcsolatos perben, és ő védte Tarsoly Csabát a Questor-ügyben.
4	Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyik vezető ügyésze képviselte a vádat több 2008 utáni elszámoltatási perben, így például a Hunvald–Weinek-perben, az egy ingatlan értékesítéséről szóló Molnár–Lakos-perben. Legismertebb esete a BKV-ügyként is emlegetett Hagyó-per volt. E perek nagy része a vádlottak felmentésével végződött. Ezért az ügyészség Kutront 2013 januárjában fegyelmi eljárás keretében – a hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség miatt – a vezetői tisztségből való felmentés büntetésével sújtotta, pár hónappal később pedig állásából is kirúgták. Kutron mindezen döntések ellen bírósághoz fordult – és nyert (http://www.origo.hu/itthon/20150806-pert-nyert-a-kudarcos-elszamoltatasok-miatt-kirugott-ugyesz.html).
5	Horváth György, a Treviso Kft. tulajdonosa és a munkába általa bevont Inámi-Bolgár Kálmán volt az ügyészség értékbecslője a Kerki- és a Sukoró-ügyben is (Kocsis, 2009a; Kocsis, 2009b).
6	A 2. Orbán-kormány idején az úgynevezett Kerki-ügyben, a KNYF és a KEHI megbízása alapján, de facto a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda nyomozott (Kocsis, 2015b), és ők képviselték a magyar államot a Sukoró-perben a washingtoni választott bíróság előtt. Az 1. Orbán-kormány idején ez az iroda, illetve tulajdonosai érintettek voltak a törökszentmiklósi és a gödöllői állami gazdaság privatizációjában.