Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.1.8. A lassúság ára

Mint láttuk, számos ok miatt 1989/90 táján nem merült fel az a gondolat, hogy a pártállami diktatúra kényszermechanizmusainak leépülése ösztönzést fog adni a korrupciós bűnelkövetőknek. Fel sem vetődött, hogy e kényszermechanizmusok pótlására milyen lehetőségek adódnak majd, s ezek kiépüléséhez vajon mennyi idő és pénz kell. Arra sem gondolt senki, hogy a politikai és gazdasági hatalom területi decentralizációja nyomán egy csapásra ezrével születtek meg az olyan intézmények, ahonnan van mit ellopni, elsikkasztani. Ahhoz viszont, hogy ezeket a bűncselekményeket a bíróság előtt bizonyítani is lehessen, szükség lett volna egy olyan részletes szabályozási rendre, amihez képest az eltérést szabályszegésnek lehet minősíteni. Ilyen szabályzatok azonban a 90-es évek elején a legtöbb önkormányzatnál még egyáltalán nem léteztek.

Így a rendszerváltáshoz kapcsolódó jogszabályok és a döntéshozatali mechanizmusok hiánya, illetve ellentmondásai olyan visszaélésekre adtak lehetőséget, amelyek sérthetik az átlagember igazságérzetét, de ez még nem elegendő a büntetőjogi felelősségre vonáshoz. Ráadásul minél több idő telt el az állítólagos bűncselekmény és a bírósági tárgyalás között, annál reménytelenebb volt az igazság kiderítése.1

A lassú ügyek kategóriájában alighanem rekorder volt a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat (FIK) privatizációjához kapcsolódó állítólagos korrupciós ügy. A vád szerint Kovács Tibor, az átalakulás után FIK Rt. néven meghirdetett cég 1994-es privatizációja során magánokirattal való visszaélést követett el. Azzal is vádolták, hogy miután a céget strómanokon keresztül megszerezte, és vezérigazgató lett, figyelmen kívül hagyta az önkormányzatok korábbi, illetve időközbeni felmondásait, tovább folytatta az önkormányzati lakások értékesítését, és az ebből származó összeggel nem számolt el az önkormányzatok felé. A vád szerint ezzel a VI. kerületi önkormányzatnak 20 M Ft-os, a XVIII. kerületi önkormányzatnak 8 M Ft-os, a XIII. kerületi önkormányzatnak 2 M Ft-os kárt okozott. 2004 végén elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság Kovács Tibort, a FIK Rt. vezérigazgatóját bűncselekmény hiányában felmentette (http://www.euroingatlan.hu/hirek/6353944.php). Kovács bűnözői múltjáról, illetve a FIK Rt. privatizációjának részleteiről lásd http://www.privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=joghalo&AN=totkokszolgak&MN=joghalo&LN=hungarian

Kovács később megalapította a Buda-Cash brókerházat, amelyből 1998-ban szállt ki. Neve később felmerült az 1999-ben bedőlt London Bróker Értékpapír Rt. egyik tulajdonosa, Reichardt Ignác 2000-ben bekövetkező börtönbeli meggyilkolása kapcsán is (www.index.hu, 2015. ápr. 8.).