A továbbiakban egy olyan példa következik, amelyik a korábban megismert hálózati szerkezetek alkalmazhatóságát mutatja be a játékelmélet területén. A kiindulási alap egy n-szereplős fogolydilemma játék. A játékban kétféle játékos vesz részt: a társadalomorientált (T típusú) és a piacorientált (P típusú). A társadalomorientált egyének viselkedését a szomszédjaik többségi stratégiája befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy ezek az egyének hajlamosak követni a csoport normáit, és együttműködő viselkedést tanúsítanak, ha a szomszédjaik többsége is így tesz. Ezzel szemben a piacorientált egyének racionális döntéseket hoznak a kifizetések alapján, és hajlamosak a versengő viselkedésre, mivel ez rövid távon nagyobb nyereséget hoz számukra. Az itt bemutatott kutatás során a szerzők (Braun–Sebestyén, 2022) azt vizsgálták, hogy különböző hálózati struktúrába szerveződött egyének között milyen hatása van a hálózat konkrét szerkezetének. Az Erdős–Rényi-féle véletlen hálózatot és a Barabási–Albert-féle skálafüggetlen hálózatot vették alapul. A kutatás során a szerzők különböző szimulációkat végeztek, hogy megértsék, hogyan alakul az együttműködés a különböző hálózati struktúrák és attitűdök mellett. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogolydilemma játékban a hálózati szerkezet és az egyének attitűdjei együttesen befolyásolják az együttműködés mértékét. A szimulációk eredményei azt mutatják, hogy realisztikus sűrűségű hálózatokban (körülbelül 2%-os sűrűség, azaz az összes lehetséges él 2%-a került behúzásra) a T típusú egyének jelenléte jelentősen növeli az együttműködés esélyét. Ha a társadalomban a T típusú egyének és a kezdeti együttműködési stratégia aránya meghaladja az 50%-ot, akkor az együttműködés stabilan fennmarad. Ezzel szemben ha a P típusú egyének dominálnak, akkor az együttműködés mértéke csökken, és a versengő viselkedés terjed el. A skálafüggetlen hálózatokban, ahol a kapcsolatok heterogenitása nagyobb, az együttműködés robusztusabb, azaz ellenállóbb. A skálafüggetlen hálózatokban a magas fokszámú csomópontok jelenléte elősegíti az együttműködést, mivel ezek a csomópontok több egyénnel állnak kapcsolatban, és így nagyobb hatással vannak a társadalom egészére.