Végül a H-2.6 hipotézis szerint azonosítható olyan tanulói csoport, amely intenzívebb pályaedukációs támogatást igényel. Ide sorolhatók azok, akik a pályaválasztás kérdésében kevéssé motiváltak, akik jelentős mértékű pályaválasztási bizonytalansággal küzdenek, illetve akiket alacsony önbecsülés vagy erős negatív érzelmek jellemeznek. Ez a hipotézis legalább kétféle megközelítésben vizsgálható. Az első a fent definiált klasztertípusokra épül. Ez alapján valóban mondható, hogy a bizonytalannak és a szorongónak nevezett tanulótípusok intenzívebb pályaorientációs támogatást igényelnek. A másik megközelítés nem a klaszterelemzésre, hanem a főbb változók közvetlen megfigyelésére épül. Ennek megfelelően minden tanuló esetében feljegyezzük, ha a pályaválasztási motiváció, az önbecsülés vagy a Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőív (CFI) négy mutatója valamelyikének nagyobb figyelmet igénylő kiugró értéke merül fel. Az intenzívebb pályaorientációs támogatást igénylő tanulók jellemezhetők azzal, hogy ezen hat változót tekintve hány ilyen értékű adódik esetükben. A kapott eloszlás a következő: legalább egy fokozott figyelmet igénylő érték: 49,1%; legalább kettő: 32,9%; legalább három: 16,8%; és legalább négy: 5,5%. Ezzel az eljárással egyfajta rangskálát kapunk, amely segíthet megtervezni az egyénre szabott támogatások prioritásait az érintettek körében. A fentiek megerősítik a H6 hipotézist, és egybecsengenek a 4.1.4.5 alfejezet megállapításaival.