Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Az igekötők szófaji besorolása

Milyen szófajhoz tartoznak az igekötők? Az igekötők a magyarban nem prefixumok, mivel az igével nem alkotnak szintaktikailag szétválaszthatatlan egységet. Prefixumokkal például a szláv nyelvekben találkozunk: vö. az orosz na+pisat’ ’megír’, pro+čitat’ ’elolvas’, vy+chodit’ ’kimegy’ igéket. De prefixumokat a németben is találunk: be+zahlen ’fizet’, ver+sprechen ’megígér’, er+fahren ’megtapasztal’. A be-, vor-, er- igekötőket a német nyelvtanírás nem elváló igekötőknek nevezi. A németben vannak azonban elváló igekötők is, amelyek a magyar igekötőkkel sok hasonlóságot mutatnak. A magyar igekötők státusának tisztázásához tehát támpontot nyújthat a német igekötős igék vizsgálata. A németben az igekötős igék két csoportját prefixum-, ill. partikulaigéknek nevezzük (Präfixverben, Partikelverben). A prefixumigék esetében a prefixum elválaszthatatlan egységet alkot az igével, tőle semmilyen körülmények között nem választható el, a partikulaigék ezzel szemben szintaktikailag lazább egységet alkotnak, mivel a partikulák szintaktikai szabályokkal elmozdíthatók preverbális helyzetükből. (4a)-ban a prefixum-, (4b)-ben a partikulaigékre találunk példát.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave