Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Cselekvő
 
  • -(o/a)z(ik) általában főnévi tövekhez járul
  • -(o/a)l(ik) általában főnévi tövekhez járul; a kötőhangzó mássalhangzó után mindig megjelenik, ha nincs utána magánhangzó, de ha van, akkor eltűnhet (pl. por-ol, elnök-öl, de por-l-ik, elnök-l-ő), azonban ez a jelenség függ a környező mássalhangzóktól (burk-ol-ás, megok-ol-ás, helyes-l-és, dal-ol-ás), és a képző utáni toldalék típusától (az ikes alak mindig kötőhangzó nélküli) (pl. elnök-(*ö)l-ő, % elnök-l-ök, elnök-öl-ök, *elnök-l-esz, elnök-öl-sz), illetve a lexikalizálódás fokától (vö. csép-l-ő és gép-el-ő, ill. ebédelő—ebédlő)
  • -(a)ll(ik)† általában melléknévi tövekhez járul; a kötőhangzóra érvényesek a fentiek, de gyakran mindkét alak előfordul (keves-l-i ∼ keves-ell-i, kék-l-ik ∼ kék-ell-ik), a kötőhangzó nélküli alakban az ll az előző mássalhangzó hatására degeminálódik
  • ász(ik) főnevekhez járul, a szótővégi magánhangzót levágja (tőcsonkító)
  • izál, íroz, ifikál, ál tőcsonkítók
  • ít gyakran kötött tőhöz járul, ritkán igéhez (állít, szállít); visszaható párja az -ul képző; tőcsonkító

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave