Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


13.1.4.5. Ige → melléknév képzők

 
  • -ós
  • -ékony az elülső kerek magánhangzós alak *-éköny a közbeékelődő é miatt nem létezik, l. erről részletesen a kerekségi harmóniáról szóló 13.2.3. pontot
  • -atag {24} gyakran kötött igetövet találunk: álmatag, hervatag, korhatag, lankatag, olvatag, roskatag, sápatag, élveteg, förmeteg, réveteg, téveteg; ezek előfordulnak más igeképzős alakokban (álmodik, hervad, korhad, lankad, olvad, roskad, sápad, élvez, förmed, réved, téved), a förgeteg alaknak viszont a töve sem fordul elő más alakokban; két alak főnévként él: sivatag, zuhatag; denominális szerepben is előfordul: balgatag, gyermeteg, szörnyeteg
  • -ag† gyakran at-végű igékhez járul, az előbbi képző helyett, pl. hallgatag, reszketeg, viszketeg; néha nem világos, hogy a két képző közül melyik szerepel, pl. avatag, forgatag
  • -(a)tlan nem tévesztendő össze a denominális -(a)t(a)lan képzővel, l. ott; a -talan deverbális használata minimális: untalan, nincstelen, védtelen (ez lehet, hogy főnévből képzett), szüntelen, nyugtalan

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave