Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Jellemzők

Az alábbi táblázat a magyar magánhangzókat ábrázolja akusztikai (l. és 2. formáns) és artikulációs (a nyelv és az ajkak helyzete) tulajdonságaik alapján két dimenzióban. Zárójelbe tettük a rövid magánhangzók között a közép-felső (ún. zárt) ë-t (fonetikai jele [e]), melyet a mai budapesti köznyelv nem használ; a hosszúak közül a közép-alsó (nyílt) [εː]-t és [ɔː]-t, melyeket a szótár nem tartalmaz, használatuk olyan posztlexikális fonológiai folyamatokkal kapcsolatos, mint a pótlónyúlás (pl. erre → [εː]re, arra → [ɔː]ra), vagy szótárbeli helyzetük periferikus (pl. hetedik [ɔː]/[εː] osztály). Itt kell megemlíteni a rövid [a] hangot, mely elsősorban idegen szavakban és személynevekben fordul elő, és gyakran váltakozást mutat az [ɔ] vagy az [aː] hanggal. A további elemzésekben ezeket a hangokat csak ott vesszük figyelembe, ahol ez a gondolatmenet szempontjából lényeges.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave