Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


-(V)sít és -(V)sVdik

Látszólag az -ít képző fordul elő a népnevekből képzett el+oroszos+ít, el+németes+ít, el+angolos+ít igék esetében is. Komoly szemantikai érv szól azonban amellett, hogy itt nem az -ít, hanem a -(V)sít képzőről van szó, vagyis: el+orosz+osít, el+német+esít, el+angol+osít. Ugyanis míg a szőkít azt jelenti, hogy ’szőkévé tesz’, a domborít pedig azt, hogy ’domborúvá tesz’, hasonlóképpen a nedvesít jelentése ’nedvessé tesz’, a virágosít-é ’virágossá tesz’, addig a németesít nem jelenti azt, hogy ’németessé tesz’, mint ahogy az oroszosít sem jelenti azt, hogy ’oroszossá tesz’, hanem azt, hogy ’németté tesz’, illetőleg ’orosszá tesz’. A derivátum jelentése tehát ebben az esetben világosan elkülönül az eddig tárgyalt -ít képzős alakok jelentésétől, ezért önálló -(V)sít képzőről beszélhetünk, amely a megadott jelentésben teljesen termékeny, mivel tetszőleges népnévvel használható (főleg az el igekötővel együtt): bantu+sít, agtá+sít, baszk+osít, finn+esít, litván+osít, hopi+sít.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave