Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


A műveltetés

Ebben a fejezetben az úgynevezett műveltetésnek a mai magyar nyelvben élő változatairól s az ezeket megvalósító morfémákról és morfológiai folyamatokról kívánunk (távolról sem kimerítő) leírást adni. Elsősorban a produktív használatú képzők tulajdonságait szeretnénk feltárni, mindenekelőtt a -(t)At képzőét, amely valószínűleg a legproduktívabb igeképzőink egyike. Kitérünk a lexikalizált alakok néhány jelentősebb csoportjára, valamint—meglehetősen nagy terjedelemben—olyan nem-műveltető igecsoportokra is, amelyek szemantikai párhuzamokat mutatnak a műveltető igékkel. Mindenekelőtt azt szeretnénk felderíteni, hogy a műveltető képzők mely tulajdonságai és milyen módon alakítják ki a segítségükkel létrehozott igék jelentésbeli és szintaktikai jellemzőit: argumentumszerkezetüket és vonzatkeretüket. Nem foglalkozunk tehát a morfológia klasszikus feladatai közül sem a szegmentálás, sem az allomorfia kérdéseivel, s a képzők morfotaktikai tulajdonságairól sem kívánunk kimerítő leírást adni.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave