Forgács Attila

Az evés lélektana

3., bővített kiadás

Megetetett emberek

A gondolat és étel egyneműsége azért fontos, mert köze van a táplálékfelvétel szabályozásához. Nemcsak azért eszik az ember, mert fiziológiai éhséget érez, hanem akkor is, amikor a lelke éhes. A kövér emberek szellemi erőfeszítés esetén többet esznek (Pethő, 1989). A hízásra hajlamos egyetemisták a vizsgaidőszak alatt tetemes súllyal gyarapodhatnak. A gondolati munka, az ismeretek bekebelezése egyúttal a világ lenyelhető részének fizikális elnyelésével is társul, egyszerűen többet kezdenek enni. A lelki működések kerülni hajlamosak a racionalitást, vonja le következtetését Molnár Ferenc:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 175 2

Pszichológia

A könyv első változata 1991-ben jelent meg, majd ezt követően 2004-ben és 2013-ban az Akadémiai Kiadó adta ki. Ez utóbbi bővített változatát tartja most kezében az olvasó. Mi történt az utóbbi 25 évben? Megduplázódott az elhízottak aránya. Pedig soha korábban nem tapasztalt fogyókúrahullám söpört végig a világon. A fogyás szándéka még érthető is a tömeges elhízás esetén, na de miért hízunk, a fogyókúrák dacára? A tudatos fogyási szándék ellen – jóval erősebb – őstudattalan erők hatnak. Az éhségérzetet nem csupán az élettani éhségjelek, hanem bizonyos ősemóciók is kiváltják. Az ember eredeténél fogva gyűjtögető-eszegető lény, aki örömeit és bánatait egyaránt hajlamos elenni. A kövér ember éhes lelkének alagsorában ott élnek kiéhezett elődei, akik ősvágyak formájában irányítják evési szokását. Mi ez a titokzatos, kontrollálhatatlan őserő? Honnan ered? Mit kezdhetünk vele? Miért eszünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek? Ilyen kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-az-eves-lelektana//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero