Forgács Attila

Az evés lélektana

3., bővített kiadás


A halál is éhes

Élet és halál körforgása az oralitásban válik eggyé. Míg az élet gyakori metaforája az evés, addig a halál egyik legelterjedtebb megjelenése az éhség. Míg az evés az egyik lény megmaradását szolgálja, addig a másik étellé válva belepusztul a felfalatásba. A „meghalni” szó számos nyelvben egyebek mellett „elemésztődni”, „felfalatni” jelentésárnyalatokkal is bír (Bahtyin, 1979). A száj így a halálnak is jelképe. A Bhagavad Ghitában a Létkerék, melyben az emberek menetelnek, Visnu szájában ér véget (Sáfrán, 1996). A 4000 éves ugarit Baal és Anat eposzban Mót, a halál kaotikus istene hatalmas szájjal rendelkezik (Földényi, 1993):

Az evés lélektana

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 175 2

A könyv első változata 1991-ben jelent meg, majd ezt követően 2004-ben és 2013-ban az Akadémiai Kiadó adta ki. Ez utóbbi bővített változatát tartja most kezében az olvasó. Mi történt az utóbbi 25 évben? Megduplázódott az elhízottak aránya. Pedig soha korábban nem tapasztalt fogyókúrahullám söpört végig a világon. A fogyás szándéka még érthető is a tömeges elhízás esetén, na de miért hízunk, a fogyókúrák dacára? A tudatos fogyási szándék ellen – jóval erősebb – őstudattalan erők hatnak. Az éhségérzetet nem csupán az élettani éhségjelek, hanem bizonyos ősemóciók is kiváltják. Az ember eredeténél fogva gyűjtögető-eszegető lény, aki örömeit és bánatait egyaránt hajlamos elenni. A kövér ember éhes lelkének alagsorában ott élnek kiéhezett elődei, akik ősvágyak formájában irányítják evési szokását. Mi ez a titokzatos, kontrollálhatatlan őserő? Honnan ered? Mit kezdhetünk vele? Miért eszünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek? Ilyen kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-az-eves-lelektana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave