Valálik István

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet


MCS neuropátiás fájdalom esetén

Az MCS-nek az első, Tsubokawa által a thalamus fájdalma ellen történt alkalmazása óta[7, 8] sok más csillapíthatatlan NP kezelésére is alkalmazták a módszert. Ebel és munkatársai 1996-ban hat betegből háromban jó és kitűnő fájdalomcsillapító hatást értek el TNP kezelésével[88]; a klinikai hatás 5 hónaptól 2 évig tartott. Nguyen és munkatársai 2000-ben hatásosnak találták az MCS-t 32, centrális csillapíthatatlan fájdalom szindrómában szenvedő beteg terápiájában[89]. A centrális fájdalom 13 betegből 10 betegnek (77%), az arc NP-je pedig 12 betegből 10 be-tegnek (83,3%) az esetében jelentősen csökkent. Rainov és Heidecke 2003-ban 50% feletti fájdalomcsökkenést publikált MCS után (a követés >72 hónap) két terápiarezisztens beteg kapcsán: az egyoldali arcfájdalmat az egyiknél TNP, a másiknál az n. glossopharyngeus sebészi sérülése okozta[90]. Henderson és munkatársai 2004-ben intenzív újraprogramozást alkalmaztak az MCS klinikai hatásának fenntartására: az átlagos VAS-pontszám hat betegnél (két-két beteg: CRPS és TNB; egy-egy beteg: fantomvégtag-fájdalom és stroke utáni fájdalom) 7,44-ről 2,28-ra (p < 0,001) csökkent[91]. Tíz, NP-ben szenvedő betegen végzett MCS-t követően a Brown and Pilitsis által 2005-ben publikált prospektív tanulmány szerint az azonnali fájdalomcsillapítás (50%-nál nagyobb VAS-pontszám-csökkenés) 88%-os volt, átlagosan 10 hónapos (3–25 hónap) követés után pedig 75%-os maradt[92]. Retrospektív elemzés során – átlagosan 3,6 év követés után – 17, NP miatt operált beteg esetében a kettős vakértékelés 50% fölötti javulást mutatott a TNP-s betegek 50%-ánál és a PSP miatt operált betegek 43%-ánál[93]. Cheshire 2007-ben TNP során az MCS-sel elért kezdeti jó eredményekről számolt be a tipikus TN esetén észlelt hatástalanság ellenére[93], míg Lazorthes és munkatársai ígéretesnek találták azt a végtagok fantomfájdalmának kezelésében[41]. Cioni és Meglio 2007-ben megjelent, az MCS NP-ben való alkalmazását taglaló irodalmi áttekintésükben arcfájdalom esetén 80%-os átlagos hosszú távú hatást állapítottak meg, nem arcon lokalizált fájdalom esetén pedig 53%-osat, de saját betegeiknél nem értek el ilyen jó eredményt[63].

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 183 7

A kötet az idegrendszeri működészavarok és kóros elváltozások korszerű műtéti megoldásait mutatja be. A stereotaxiás és funkcionális idegsebészet az orvostudomány és a biotechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe, így komoly igény mutatkozott egy áttekintő mű szerkesztésére. Ismertetésre kerül a daganatos betegek stereotaxiás biopszián és sugársebészeti eljárásokon alapuló kezelési alternatívája, a mozgászavarok, kiemelten a Parkinson-kór és az epilepszia sebészi kezelésének lehetősége. Áttekintést kap a Kedves Olvasó a krónikus fájdalomban szenvedő betegek terápiás alternatíváiról, a perifériás idegek stimulációjától kezdve a gerincvelő és a motoros cortex neuropacemakerrel történő stimulációjáig. A pszichiátriai sebészetben a reverzibilis megoldást nyújtó mély agyi stimuláció új távlatokat nyitott, leginkább a Tourette-szindróma és a kényszerbetegségek kezelése terén. A stereotaxia alapvető tételeiről, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeiről és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó hasznos tanácsokról egyaránt olvashatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave