Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet

Tartalomjegyzék

• STEREOTAXIÁS ÉS FUNKCIONÁLIS IDEGSEBÉSZET
• Impresszum
• Előszó
• Szerkesztői előszó
• chevron_rightTörténeti áttekintés
  • chevron_right1. A stereotaxia és a mozgászavarok sebészetének története
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Az első stereotaxiás készülékek
    • 1.3. Az európai centrumok kialakulása
    • 1.4. Célpont-meghatározás, stereotaxiás atlaszok
    • 1.5. Számítógép alkalmazása
    • 1.6. A mozgászavarok sebészi kezelésének rövid története
    • 1.7. A mély agyi stimuláció (DBS) rövid története
    • Irodalom
• chevron_rightStereotaxiás műtéti technika
  • chevron_right2. Stereotaxiás rendszerek
    • 2.1. Bevezetés, történeti áttekintés
    • 2.2. Alapelvek
    • chevron_right2.3. Célzórendszerek
      • 2.3.1. Egyszerű ortogonális rendszerek
      • 2.3.2. Fúrt lyukhoz vagy a környezetéhez rögzített rendszerek
      • 2.3.3. Ív középpontú rendszerek
      • 2.3.4. Polárkoordinátás rendszerek
      • 2.3.5. Ív-fantom rendszerek
    • chevron_right2.4. A leggyakrabban alkalmazott rendszerek
      • 2.4.1. A Leksell-féle stereotaxiás rendszer
      • 2.4.2. A Cosman–Roberts–Wells (CRW)-rendszer
      • 2.4.3. A Riechert–Mundinger (RM)-rendszer
      • 2.4.4. A Zamorano–Duchovny (ZD)-rendszer
      • 2.4.5. Az MHT-rendszer
    • 2.5. A választandó rendszer
    • Irodalom
  • chevron_right3. Műtéti elektrofiziológia, laesiós és neurostimulációs technika a mozgászavarok sebészetében
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. Impedanciamonitorozás
    • 3.3. Mikroelektródás elvezetés (MER)
    • 3.4. Makroelektródás elvezetés, helyi mezőpotenciálok (local field potentials, LFP)
    • 3.5. Tesztingerlés
    • 3.6. Kiváltottválasz-vizsgálatok
    • 3.7. Rádiófrekvenciás laesio
    • 3.8. Mély agyi stimulációs eszközök
    • 3.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right4. A stereotaxia ábécéje
    • 4.1. Bevezetés
    • 4.2. A lehetséges pontatlanságok láncolata
    • chevron_right4.3. A helicalis komputertomográfia és a mágneses magrezonanciás képalkotás hatása a stereotaxiás idegsebészetre
      • 4.3.1. Ventrikulográfia
      • 4.3.2. Komputertomográfia
      • 4.3.3. Mágneses magrezonancia (MR)
      • 4.3.4. Következtetések a képalkotásról és a képfúzióról
    • chevron_right4.4. A műtéti beavatkozás kivitelezése
      • 4.4.1. A stereotaxiás keret és a fantomalapú tervezés
      • 4.4.2. Műtőasztal
      • 4.4.3. Sebészi beavatkozás
      • 4.4.4. Mikro-Doppler-ultrahang a véredények detektálására
    • 4.5. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right5. Keret nélküli (frameless) stereotaxia és navigációs rendszerek
    • 5.1. Bevezetés
    • 5.2. Matematikai reprezentáció és navigációs alaprendszer
    • 5.3. A stereotaxiás navigáció hibáinak áttekintése
    • 5.4. Alkalmazás: műtéti rendszer agyi elektróda behelyezéséhez és biopsziához
    • 5.5. Közös tervezőplatform kialakítása kerettel végzett és keret nélküli stereotaxiás beavatkozáshoz
    • chevron_right5.6. Robotok az idegsebészetben
      • 5.6.1. A robotsebészet alapjai
      • 5.6.2. Klasszikus idegsebészeti robotrendszerek
      • 5.6.3. Intraoperatív képalkotás
      • 5.6.4. A stereotaxiás sebészet robotizálása
    • 5.7. Összefoglalás
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
• chevron_rightCélpont-meghatározás
  • chevron_right6. A képi vezérlés alapjai a funkcionális idegsebészetben
    • 6.1. Bevezetés
    • chevron_right6.2. Képalkotó módszerek
      • 6.2.1. Komputertomográfia – CT-vizsgálat
      • 6.2.2. Mágneses rezonanciás képalkotás – MR-vizsgálat
    • 6.3. A neuronavigáció képalkotó háttere
    • chevron_right6.4. Különleges szekvenciák
      • 6.4.1. fMRI – a funkcionális MR-képalkotás alapjai
    • chevron_right6.5. A diffúziósúlyozott és a diffúziós tenzoros képalkotás alapjai
      • chevron_right6.5.1. A diffúziósúlyozott képalkotás
        • 6.5.1.1. A diffúziósúlyozott képalkotás klinikai felhasználási területei
      • chevron_right6.5.2. A diffúziós tenzoros képalkotás
        • 6.5.2.1. A diffúziós tenzoros képalkotás klinikai felhasználási területei
    • chevron_right6.6. A képi vezérlés új lehetőségei a funkcionális idegsebészet területén
      • 6.6.1. Az interaktív képi vezérlés lehetőségei, az intraoperatív képalkotás
      • 6.6.2. Képi vezérlés: a képfeldolgozás jelentősége
      • 6.6.3. Funkcionális idegsebészet MR-vezérelt fókuszált ultrahanggal
    • Irodalom
  • chevron_right7. A törzsdúcok anatómiája, működése és a célpontok meghatározása
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. A törzsdúcok anatómiája
    • 7.3. A törzsdúcok működése
    • chevron_right7.4. Célpontkijelölés, preoperatív MRI-értékelés
      • 7.4.1. Célpontkijelölés a thalamusban
      • 7.4.2. Célpont-meghatározás a globus pallidusban
      • 7.4.3. Célpont-meghatározás a nucleus subthalamicusban
      • 7.4.4. A zona incerta (Zi) és a posterior subthalamicus area (PSA)
      • 7.4.5. A pedunculopontin mag (PPN) lokalizálása
    • chevron_right7.5. Stereotaxiás atlaszok
      • 7.5.1. Elektronikus atlaszok
    • chevron_right7.6. Egyéni anatómián alapuló célzás
      • 7.6.1. Magok vizualizációja
      • 7.6.2. Traktográfia (rostkövetés)-alapú mapping
      • 7.6.3. Funkcionális konnektivitáson alapuló célpont-meghatározás
      • 7.6.4. Aktivált térfogat egyéni modellezése
    • 7.7. Tervezőprogramok
    • 7.8. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightMozgászavarok
  • chevron_right8. Mozgáselemzés
    • 8.1. Bevezetés
    • 8.2. Digitális spirálrajzoló teszt
    • chevron_right8.3. Passzívmarker-alapú mozgáselemzés
      • 8.3.1. Tremorometria
    • 8.4. Thalamotomia és Vim-DBS hatása tremorometria alapján
    • 8.5. Vezeték nélküli 3D akcelerometria
    • 8.6. Fejtremor- és arcvizsgálat
    • 8.7. PAM-mutogatóteszt
    • 8.8. PAM ujjdoboló teszt
    • 8.9. Az STN-DBS hatása a mozgáselemzés során
    • 8.10. Összefoglalás
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_right9. A Parkinson-kór sebészi kezelése
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Etiológia
    • 9.3. Tünetek
    • 9.4. Gyógyszeres kezelés
    • 9.5. Műtéti javallatok, ellenjavallatok és a klinikai értékelés kritériumrendszere
    • chevron_right9.6. Műtéti beavatkozás
      • 9.6.1. Keretfelhelyezés és CT-vezérlés
      • 9.6.2. Műtéti tervezés
      • 9.6.3. Beavatkozás
    • 9.7. Műtét utáni követés
    • chevron_right9.8. Az ablatív módszerek klinikai eredményei
      • 9.8.1. Thalamotomia
      • 9.8.2. Pallidotomia
      • 9.8.3. Subthalamotomia
    • chevron_right9.9. A mély agyi stimuláció (DBS) értékelése
      • 9.9.1. Vim-stimuláció
      • 9.9.2. GPi-DBS
      • 9.9.3. STN-DBS
      • 9.9.4. GPi-DBS versus STN-DBS
      • 9.9.5. PPN-DBS
      • 9.9.6. PSA-DBS
      • 9.9.7. Tandem DBS
    • 9.10. Életminőségi változások értékelése
    • chevron_right9.11. Szövődmények
      • 9.11.1. Thalamotomia
      • 9.11.2. Pallidotomia
      • 9.11.3. Subthalamotomia
      • 9.11.4. Vim-DBS
      • 9.11.5. GPi-DBS
      • 9.11.6. STN-DBS
      • 9.11.7. PPN-DBS
      • 9.11.8. PSA-DBS
      • 9.11.9. Sebészi morbiditás és mortalitás
      • 9.11.10. Hardver okozta mellékhatások
    • 9.12. A gyógyszeres kezelés alakulása
    • 9.13. A stimulációs paraméterek stabilitása
    • 9.14. Ablatív beavatkozás vagy mély agyi stimuláció?
    • 9.15. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right10. Agysejt-transzplantáció Parkinson-kór esetén
    • 10.1. Bevezetés, történeti áttekintés
    • 10.2. A neurodegeneratív betegségek és az idegszövet-átültetés
    • 10.3. Az átültetett sejtek lehetséges hatásai
    • 10.4. Autológ mellékvesevelő-graftok
    • chevron_right10.5. Humán magzatból származó ventralis mesencephalon átültetése
      • 10.5.1. Sejtelőkészítés
      • 10.5.2. Sebészi beavatkozás
    • 10.6. Klinikai eredmények
    • 10.7. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right11. A tremorok idegsebészeti kezelése
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. A tremorok patofiziológiája
    • 11.3. A motoros thalamus nómenklatúrája
    • 11.4. Történeti áttekintés
    • 11.5. Célpontkiválasztás
    • chevron_right11.6. Neuroablatív beavatkozások
      • 11.6.1. Thalamotomia, sebészi technika
    • chevron_right11.7. Fiziológiai célpont-meghatározások
      • 11.7.1. Intraoperatív neurofiziológiai monitorizálás
      • 11.7.2. Makrostimuláció
    • 11.8. Laesio (thalamotomia), sebészi technika
    • chevron_right11.9. Mély agyi stimuláció, sebészi technika
      • 11.9.1. Furatlyuk és elektróda elhelyezése
      • 11.9.2. Elektróda nucleus ventralis intermediusban történő elhelyezése, klinikai észlelése
      • 11.9.3. Impulzusgenerátor beültetése
      • 11.9.4. Krónikus stimuláció
    • chevron_right11.10. A tremorsebészet klinikai hatásai
      • 11.10.1. Esszenciális tremor
      • 11.10.2. Sclerosis multiplex által okozott akciós tremor
      • 11.10.3. Poszttraumás és posthemiplegiás tremor
      • 11.10.4. Dystoniához társuló tremor
    • 11.11. Van-e létjogosultsága a thalamotomiának?
    • chevron_right11.12. A thalamussebészet komplikációi
      • 11.12.1. Ablatio
      • 11.12.2. Stimuláció
    • 11.13. Egyéb stereotaxiás célpontok a tremorok csillapítására
    • 11.14. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right12. A dystoniák idegsebészeti kezelése
    • 12.1. Bevezetés
    • chevron_right12.2. A dystoniák csoportosítása
      • 12.2.1. Etiológia szerinti csoportosítás
      • 12.2.2. A tünetek megjelenési ideje szerinti csoportosítás
      • 12.2.3. Az érintett testrészek szerinti csoportosítás
      • 12.2.4. Klinikai tünetek szerinti csoportosítás
    • 12.3. A tünetek súlyosságának dokumentálása
    • 12.4. A dystoniák gyógyszeres kezelése
    • chevron_right12.5. A dystoniák műtéti kezelése
      • 12.5.1. Ablatív műtétek
      • 12.5.2. Mély agyi stimuláció
      • 12.5.3. Műtéti célpontok
      • 12.5.4. Egyéb idegsebészeti beavatkozások
    • chevron_right12.6. A mély agyi stimuláció hatékonysága dystonia esetén
      • 12.6.1. Primer dystoniák
      • 12.6.2. Szekunder dystoniák
      • 12.6.3. A gyermekkori dystoniák kezelése
      • 12.6.4. A status dystonicus kezelése
      • 12.6.5. A műtéti eredményességet meghatározó tényezők
    • chevron_right12.7. A mély agyi stimuláció lehetséges mellékhatásai dystoniák esetén
      • 12.7.1. Műtéttel kapcsolatos szövődmények
      • 12.7.2. Hardverrel kapcsolatos problémák
      • 12.7.3. Stimuláció által indukált mellékhatások
    • 12.8. Műtét előtti kivizsgálás
    • chevron_right12.9. Műtéti technika
      • 12.9.1. A műtétet követő megfigyelési időszak
    • chevron_right12.10. Műtét utáni gondozás
      • 12.10.1. Speciális stimulációs paraméterek
      • 12.10.2. Otthoni életvitel
    • 12.11. Összefoglalás
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_right13. Mély agyi stimuláció a dystonia kezelésére: megjósolhatjuk-e a műtét kimenetelét?
    • Irodalom
• chevron_rightNeuroonkológia
  • chevron_right14. Stereotaxiás agyi biopszia
    • 14.1. Bevezetés
    • 14.2. CT-vezérelt stereotaxiás rendszer alkalmazása
    • 14.3. Műtéti tervezés
    • 14.4. A beteg pozicionálása, érzéstelenítés
    • 14.5. Behatolás és a mintavételek helye, nagysága
    • 14.6. Mintavétel
    • 14.7. Patomorfológiai vizsgálat
    • 14.8. A betegek előkészítése, szövődmények
    • 14.9. Összefoglalás
    • Köszönetnyilvánítás
    • Irodalom
  • chevron_right15. Az agydaganatok képfúzió-vezérelt brachytherapiás (szövetközi) és intracavitalis sugársebészete
    • 15.1. Bevezetés
    • 15.2. A stereotaxiás sebészet és a szövetközi besugárzás történeti áttekintése
    • chevron_right15.3. Craniopharyngeomás ciszták 90Y-kolloiddal történő intracavitalis besugárzása
      • 15.3.1. Az intracavitalis β-besugárzás módszere
      • chevron_right15.3.2. A craniopharyngeomák brachytherapiás sugárterápiájának vizsgálati eredményei, új megállapítások és gyakorlati következtetések
        • 15.3.2.1. A 90Y-besugárzás jelentősen csökkenti a craniopharyngeomás ciszták térfogatát
        • 15.3.2.2. Szemészeti tünetek
        • 15.3.2.3. A besugárzott craniopharyngeomás ciszták túlélési ideje
        • 15.3.2.4. Problémák és komplikációk
        • 15.3.2.5. Patológiai elváltozások a zsugorodott ciszta falában
        • 15.3.2.6. A besugárzott ciszták zsugorodási tendenciája matematikai modellel
    • chevron_right15.4. 125I sugárforrással történő szövetközi besugárzás
      • 15.4.1. A stereotaxiás szövetközi besugárzás során alkalmazott sugárforrás jellemzői
      • 15.4.2. A stereotaxiás 125I szövetközi besugárzás tervezése
      • 15.4.3. A 125I sugárforrások stereotaxiás beültetése
      • 15.4.4. Posztoperatív megfigyelés és teendők
      • chevron_right15.4.5. 125I interstitialis besugárzásának eredményei és gyakorlati következtetések
        • 15.4.5.1. Agytörzsi tumorok 125I-besugárzásának eredményei
    • chevron_right15.5. A képfúziós eljárás és alkalmazhatósága stereotaxiás agyműtétek során
      • 15.5.1. A 125I brachytherapia következményeinek vizsgálata volumetriás módszerrel
      • chevron_right15.5.2. A képfúzió-vezérelt interstitialis besugárzás jelentősége
        • 15.5.2.1. Interstitialis besugárzás előtt végzett képfúzió
        • 15.5.2.2. Intraoperatív CT–CT-képfúzió
        • 15.5.2.3. Interstitialis besugárzás után végzett képfúzió
        • 15.5.2.4. Térfogatváltozások
        • 15.5.2.5. A brachytherapiás és a LINAC-besugárzás hatásának összehasonlítása[28, 29]
    • 15.6. A brachytherapiával kapcsolatos gyakorlati következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right16. Sugársebészeti beavatkozások, technikák
    • 16.1. Bevezetés
    • chevron_right16.2. Gamma-sugár-sebészeti eszközök
      • 16.2.1. Jelenleg beszerezhető gamma-sugár-sebészeti eszközök
    • chevron_right16.3. LINAC-alapú sugársebészeti készülékek
      • 16.3.1. Jelenleg beszerezhető, stereotaxiás kezelésre használható eszközök
    • 16.4. A stereotaxiás sugársebészeti modalitások összehasonlítása
    • chevron_right16.5. A sugársebészet alapelvei
      • 16.5.1. A pontbesugárzás biológiai hatásai
      • 16.5.2. A dózistervezés alapelvei
    • 16.6. A sugársebészeti kezelés indikációi
    • chevron_right16.7. A sugársebészeti szempontból kritikus területek meghatározása
      • 16.7.1. Az agyi struktúrák sugárérzékenysége
      • 16.7.2. Hisztopatológia és sugárérzékenység
      • 16.7.3. Hatékonyság az időfaktor tekintetében
    • chevron_right16.8. A patológia és az anatómiai struktúrák sugárérzékenysége
      • chevron_right16.8.1. Az agytörzsben elhelyezkedő laesiók
        • 16.8.1.1. Agytörzsi primer agytumorok
        • 16.8.1.2. Agytörzsi arteriovenosus malformatiók
        • 16.8.1.3. Agytörzsi cavernomák
        • 16.8.1.4. Agytörzsi metasztázisok
      • chevron_right16.8.2. Az agytörzsközeli elváltozások kezelési elvei
        • 16.8.2.1. Kisagyi laesiók
      • chevron_right16.8.3. Az agyidegek környezetében elhelyezkedő elváltozások sugársebészete
        • 16.8.3.1. Nervus opticus, chiasma, tractus opticus
        • 16.8.3.2. A sinus cavernosus idegképleteinek sugártoleranciája: nervus occulomotorius, nervus abducens, nervus trochlearis
        • 16.8.3.3. Nervus trigeminus
        • 16.8.3.4. Nervus vestibulocochlearis (statoacusticus)
        • 16.8.3.5. Nervus facialis
        • 16.8.3.6. Nervus glossopharyngeus, vagus, accessorius, hypoglossus
      • 16.8.4. Hipofízisadenomák
      • 16.8.5. Craniopharyngeomák
      • 16.8.6. Koponyabázis-meningeomák
      • chevron_right16.8.7. Az agyállomány és a cortex területén elhelyezkedő elváltozások kezelése
        • 16.8.7.1. Elokvens területek közelében lévő metasztázisok kezelése
        • 16.8.7.2. Arteriovenosus malformatiók (AVM)
        • 16.8.7.3. A konvexitás meningeomák kezelése során kialakuló malignus ödéma
        • 16.8.7.4. Hemisphaerialis gliomák
    • 16.9. A sugársebészeti kezelés helye a metasztázisok kezelésében
    • 16.10. A sugársebészeti kezelés általános kontraindikációi
    • chevron_right16.11. A sugársebészeti kezelés menete a gyakorlatban, gamma-sugár-sebészeti tapasztalataink alapján
      • 16.11.1. Az eszköz előkészítése, kalibrálása, minőségbiztosítás
      • 16.11.2. Indikáció, betegszelekció
      • 16.11.3. Előkészítés
      • 16.11.4. Kontrollképalkotás, képfúzióra szolgáló felvételek
      • 16.11.5. Keretfelhelyezés
      • 16.11.6. Lokalizációs képalkotás
      • 16.11.7. Tervezés
      • 16.11.8. Kezelés
      • 16.11.9. Keretlevétel, gyógyszeres kezelés
      • 16.11.10. Kontroll, betegkövetés
      • 16.11.11. Mellékhatások észlelése
    • 16.12. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right17. A gamma-kés stereotaxiás sugáragysebészet és patológiai alapjai
    • 17.1. Bevezetés, történeti áttekintés
    • 17.2. Alkalmazási területek
    • 17.3. A gamma-kés-sugáragysebészet fázisai
    • 17.4. A módszer határai
    • chevron_right17.5. Patológiai alapok
      • chevron_right17.5.1. Humán patológiai tanulmányok
        • 17.5.1.1. Szubtotális AVM-obliteráció
        • 17.5.1.2. Totális AVM-obliteráció
        • 17.5.1.3. Cavernosus malformatio
        • 17.5.1.4. Agydaganatok
      • chevron_right17.5.2. Kísérleti patológia
        • 17.5.2.1. In vivo kísérleti modell
        • 17.5.2.2. In vitro kísérleti modell
    • 17.6. A jövő útjai
    • Irodalom
• chevron_rightFájdalom, spasticitas
  • chevron_right18. Gerincvelő-stimuláció
    • 18.1. Bevezetés
    • 18.2. Hatásmechanizmus
    • chevron_right18.3. Az SCS műtéti indikációi
      • 18.3.1. Komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS)
      • 18.3.2. Postlaminectomiás szindróma
      • 18.3.3. Anginás fájdalom
      • 18.3.4. Krónikus végtagi ischaemia és fájdalom
      • 18.3.5. Abdominalis és visceralis fájdalomszindrómák
    • 18.4. Releváns anatómia
    • 18.5. Műtéti eszközök
    • 18.6. Komplikációk
    • 18.7. Következtetés
    • Irodalom
  • chevron_right19. A motoros kéreg stimulációja a fájdalom és a mozgászavarok kezelésében
    • 19.1. Bevezetés
    • chevron_right19.2. Hatásmechanizmus
      • 19.2.1. MCS fájdalomcsillapításra
      • 19.2.2. MCS a mozgászavarok kezelésében
      • 19.2.3. Az MCS hatásosságát befolyásoló tényezők
    • 19.3. Klinikai indikáció
    • chevron_right19.4. Műtét előtti értékelés
      • 19.4.1. Betegkiválasztási kritériumok
      • 19.4.2. Prognosztikus faktorok és hatásosság
      • 19.4.3. Klinikai értékelés
    • chevron_right19.5. Műtéti beavatkozás
      • 19.5.1. Intraoperatív előkészítés
      • 19.5.2. Érzéstelenítés
      • 19.5.3. Célpont-meghatározás és műtéti technika
      • chevron_right19.5.4. Elektródaimplantáció
        • 19.5.4.1. Sebészeti megfontolások
      • 19.5.5. Tesztstimulációs időszak
      • 19.5.6. Impulzusgenerátor beültetése
    • chevron_right19.6. Klinikai eredmények
      • 19.6.1. MCS neuropátiás fájdalom esetén
      • 19.6.2. MCS Parkinson-kór esetén
      • 19.6.3. MCS más mozgászavarok kezelésében
    • 19.7. Morbiditás – szövődmények
    • chevron_right19.8. Jövőbeli kilátások
      • chevron_right19.8.1. MCS vs. DBS
        • 19.8.1.1. MCS vs. DBS a csillapíthatatlan fájdalom kezelésében
        • 19.8.1.2. MCS vs. DBS a PK és más mozgászavarok kezelésében
      • 19.8.2. A jövő irányvonalai
    • 19.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right20. Intrathecalis gyógyszeradagolás implantálható gyógyszeradagoló pumpákkal
    • 20.1. Bevezetés
    • 20.2. Betegkiválasztás
    • chevron_right20.3. Az intrathecalis baklofenterápia indikációja és a kezelés menete
      • 20.3.1. Klinikai indikációs területek
      • 20.3.2. Az intrathecalis baklofenkezelés eszközei, módszere
    • chevron_right20.4. Az intrathecalis fájdalomcsillapítás helye és indikációi a krónikus fájdalmak kezelésében
      • 20.4.1. Preoperatív előkészítés
      • 20.4.2. Műtét
      • 20.4.3. Posztoperatív periódus
    • 20.5. Komplikációk
    • 20.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightEpilepszia
  • chevron_right21. Az epilepszia sebészete
    • 21.1. Bevezetés, történeti áttekintés
    • 21.2. Klinikai kivizsgálás és műtéti indikáció
    • chevron_right21.3. Műtéti típusok
      • 21.3.1. Laesionectomiák
      • 21.3.2. Standardizált műtétek
      • 21.3.3. Rostátmetszések
      • 21.3.4. Neuromoduláció
      • 21.3.5. Sugársebészet
    • 21.4. Az epilepsziaellenes műtétek eredményei
    • 21.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right22. A temporomedialis lebeny sebészeti megközelítései
    • 22.1. Bevezetés
    • 22.2. Sebészi stratégiák
    • chevron_right22.3. Szelektív megközelítések
      • 22.3.1. Felső behatolás
      • 22.3.2. Oldalsó behatolás
      • 22.3.3. Alsó behatolás
    • 22.4. A műtéti morbiditás szempontjai
    • 22.5. Amygdalohippocampotomia
    • 22.6. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right23. Az epilepsziák invazív neuromodulációs kezelése
    • 23.1. Bevezetés
    • 23.2. Az epilepszia
    • 23.3. Az epilepszia neurobiológiai háttere
    • 23.4. Az agy antiepilepsziás rendszerei
    • chevron_right23.5. Az idegrendszeri stimuláció alapjai az epilepszia kezelésében
      • 23.5.1. Nyitott/zárt kör
      • 23.5.2. Lokális/távoli
      • 23.5.3. Serkentő/gátló
      • 23.5.4. Stimulusparaméterek általános neuronhálózati hatása a serkentés/gátlás szempontjából
      • 23.5.5. „Overdrive” koncepció epilepsziás hálózat esetében
      • 23.5.6. A neuromoduláció összehasonlítása a hagyományos sebészeti és gyógyszeres technikákkal
    • chevron_right23.6. A lehetséges neuromodulációs célpontok epilepszia esetén
      • chevron_right23.6.1. Távoli – modulátoros agyterület ingerlése
        • 23.6.1.1. A nervus vagus
        • 23.6.1.2. A cerebellum
        • 23.6.1.3. A posterior hypothalamus
        • 23.6.1.4. A subthalamicus mag (STN)
        • 23.6.1.5. A thalamus
        • 23.6.1.6. A nucleus caudatus
      • chevron_right23.6.2. Lokális fókuszstimuláció, illetve fehérállományi „overdrive” stimuláció
        • 23.6.2.1. A hippocampus
        • 23.6.2.2. A cortex
    • chevron_right23.7. A jelenleg alkalmazott neuromodulációs módszerek és az epilepszia terén elért eredményeik
      • 23.7.1. A nervus vagus stimulációja
      • chevron_right23.7.2. Az anterior thalamusmag (ANT) stimulációja
        • 23.7.2.1. ANT-implantáció – sebészeti megfontolások
      • 23.7.3. Agykéreg-stimuláció – zárt körös reszponzív neurostimuláció (RNS™)
      • 23.7.4. Az antiepileptikus neuromodulációs eszközök mellékhatásai és implantációjuk rizikói
    • 23.8. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right24. Sugársebészet a gyógyszerrezisztens epilepsziák kezelésében: csúcstechnológia, eredmények és kilátások
    • chevron_right24.1. Bevezetés
      • 24.1.1. A differenciált hatás koncepciója
      • 24.1.2. A sugársebészet epilepsziára gyakorolt hatásának vizsgálata
    • chevron_right24.2. Hypothalamus hamartomák
      • 24.2.1. Klasszifikáció
      • 24.2.2. Eredmények
    • chevron_right24.3. Temporomedialislebeny-epilepszia (TMLE)
      • chevron_right24.3.1. „Technikai” kérdések
        • 24.3.1.1. Dóziskérdés
        • 24.3.1.2. A célterület meghatározása
      • 24.3.2. A betegek kiválasztása
      • 24.3.3. A lehetséges aggályok
      • 24.3.4. Melyek a jelenlegi indikációk?
    • 24.4. Következtetések
    • Irodalom
• chevron_rightPszichiátriai sebészet
  • chevron_right25. Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
    • 25.1. Bevezetés
    • 25.2. Epidemiológia
    • 25.3. Az OCD hátterében álló neuroanatómiai eltérések
    • 25.4. Diagnózis, klinikai tünetek
    • 25.5. Kognitív funkciók
    • 25.6. Gyógyszeres kezelés
    • 25.7. Viselkedésterápia
    • chevron_right25.8. Műtéti beavatkozások
      • 25.8.1. A sebészi kezelés történeti összefoglalása
      • 25.8.2. A pszichátriai sebészeti műtétek neuroanatómiai háttere
    • chevron_right25.9. Laesiós műtéti típusok
      • 25.9.1. Anterior cingulotomia
      • 25.9.2. Subcaudatus tractotomia
      • 25.9.3. Limbicus leukotomia
      • 25.9.4. Anterior capsulotomia
      • 25.9.5. Medialis thalamotomia
    • chevron_right25.10. Mély agyi stimuláció
      • 25.10.1. Anterior capsularis stimuláció
      • 25.10.2. A nucleus accumbens stimulációja
      • 25.10.3. A subthalamicus nucleus stimulációja
      • 25.10.4. A pedunculus thalami inferior stimulációja
    • chevron_right25.11. A pszichiátriai sebészeti beavatkozás elvégzésének feltételei
      • 25.11.1. A betegkiválasztás kritériumai
    • 25.12. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right26. A Tourette-szindróma műtéti kezelése
    • 26.1. Bevezetés
    • 26.2. A Tourette-szindróma jelensége, lefolyása, klasszifikációja
    • 26.3. A ticek jellemzői
    • chevron_right26.4. Patogenezis
      • 26.4.1. Genetikai hipotézis
      • 26.4.2. Neuroanatómiai és funkcionális agyi eltérések
      • 26.4.3. Környezeti faktorok
    • 26.5. A TS pszichoterápiája
    • 26.6. A Tourette-szindróma gyógyszeres kezelése
    • chevron_right26.7. Mély agyi stimuláció (DBS)
      • 26.7.1. A műtéti kezelés klinikai indikációi
      • chevron_right26.7.2. Agyi célpontok
        • 26.7.2.1. A thalamus
        • 26.7.2.2. A globus pallidus internus (GPi)
        • 26.7.2.3. Az elülső ventralis capsula interna és a nucleus accumbens (ALIC–NA)
        • 26.7.2.4. A subthalamicus mag és a nucleus caudatus; a magok összehasonlítása és kombinálása
      • 26.7.3. Stimulációs paraméterek
    • 26.8. Posztoperatív követés
    • 26.9. Neuropszichológiai hatások
    • 26.10. Szövődmények
    • 26.11. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right27. A neuromoduláció további lehetőségei a pszichiátriai sebészetben
    • 27.1. Bevezetés
    • chevron_right27.2. DBS terápiarezisztens major depresszió esetén
      • 27.2.1. Az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus) stimulációja
      • 27.2.2. A ventralis capsula és a ventralis striatum stimulációja
      • 27.2.3. A nucleus accumbens stimulációja
      • 27.2.4. A pedunculus thalami inferior stimulációja
      • 27.2.5. A lateralis habenula stimulációja
      • 27.2.6. A nervus vagus stimulációja
      • 27.2.7. Összefoglalás
    • 27.3. DBS terápiarezisztens addikció esetén
    • chevron_right27.4. A táplálkozás magatartászavarai
      • 27.4.1. Obesitas
      • 27.4.2. Anorexia nervosa (AN)
    • 27.5. Agresszivitás
    • chevron_right27.6. Kognitív neuromoduláció
      • chevron_right27.6.1. A kognitív hanyatlás befolyásolása éber betegek esetében
        • 27.6.1.1. Hypothalamus-DBS
        • 27.6.1.2. A Meynert-féle nucleus basalis DBS-e
        • 27.6.1.3. A fornix stimulációja
        • 27.6.1.4. A thalamus stimulációja
        • 27.6.1.5. A nervus vagus stimulációja (VNS)
        • 27.6.1.6. Etikai vonatkozások
      • chevron_right27.6.2. Vegetatív állapot
        • 27.6.2.1. A hátsó köteg stimulációja
        • 27.6.2.2. A thalamus CM-Pf komplexének DBS-e
    • 27.7. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightEgyéb területek
  • chevron_right28. A mély agyi stimuláció ritka indikációi
    • 28.1. Bevezetés
    • 28.2. Krónikus klaszterfejfájás (chronic cluster headache, CCH)
    • 28.3. Sclerosis multiplexben szenvedő betegek mély agyi stimulációja az első ágat érintő trigeminus neuralgia esetén
    • 28.4. DBS status epilepticus kezelésére Rasmussen-encephalitis esetén
    • 28.5. DBS az alsó végtag fixált dystoniájának kezelésére
    • 28.6. DBS az alsó végtag centrális neuropátiás fájdalma esetén
    • 28.7. DBS agresszív és diszruptív viselkedés kezelésére
    • 28.8. DBS rövid, kötőhártya-belövelltséggel és könnyezéssel járó, egyoldali neuralgiform fejfájásrohamok (SUNCT) kezelésére
    • 28.9. DBS szekunder klaszterfejfájás esetén
    • 28.10. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right29. Sacralis idegstimuláció
    • 29.1. Bevezetés
    • 29.2. Vizeletürítési zavarok
    • 29.3. Történeti áttekintés
    • 29.4. Az SNS indikációi, szükséges vizsgálatok
    • 29.5. Műtéti technika
    • chevron_right29.6. Vizeletürítési zavarok
      • 29.6.1. Hiperaktívhólyag-szindróma (urge szindróma vagy urge frequency)
      • 29.6.2. Nem obstruktív vizeletretenció
      • 29.6.3. Interstitialis cystitis (IC)
    • 29.7. Krónikus medencefájdalom
    • chevron_right29.8. Székletürítési zavarok
      • 29.8.1. Incontinentia alvi
      • 29.8.2. Constipatio
    • 29.9. Szexuális funkciók és az SNS
    • 29.10. Spina bifida
    • 29.11. A gerincvelő és a cauda equina sérülése
    • 29.12. Szövődmények
    • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 183 7

A kötet az idegrendszeri működészavarok és kóros elváltozások korszerű műtéti megoldásait mutatja be. A stereotaxiás és funkcionális idegsebészet az orvostudomány és a biotechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe, így komoly igény mutatkozott egy áttekintő mű szerkesztésére. Ismertetésre kerül a daganatos betegek stereotaxiás biopszián és sugársebészeti eljárásokon alapuló kezelési alternatívája, a mozgászavarok, kiemelten a Parkinson-kór és az epilepszia sebészi kezelésének lehetősége. Áttekintést kap a Kedves Olvasó a krónikus fájdalomban szenvedő betegek terápiás alternatíváiról, a perifériás idegek stimulációjától kezdve a gerincvelő és a motoros cortex neuropacemakerrel történő stimulációjáig. A pszichiátriai sebészetben a reverzibilis megoldást nyújtó mély agyi stimuláció új távlatokat nyitott, leginkább a Tourette-szindróma és a kényszerbetegségek kezelése terén. A stereotaxia alapvető tételeiről, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeiről és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó hasznos tanácsokról egyaránt olvashatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet//