MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet
Neuropszichológiai hatások
A magatartásra kifejtett hatás értékelése során az OCB (Organizational Citizenship Behaviour) javuló tendenciát mutatott a thalamus-DBS[88, 95, 131], a GPi-DBS[92] és az ALIC–NA-DBS után[103] egyaránt. Más szerzők thalamus-DBS esetén nem észleltek OCB-változást[121, 131], sőt romlást is tapasztaltak[105]. Thalamus-DBS alatt a kényszeres kísérőtünet is jelentősen javult, ám néhány betegnél a stimulátor kikapcsolásakor visszatért[75, 107]. A Severe Impairment Battery (SIB) többnyire csökkent[98].
Tartalomjegyzék
- STEREOTAXIÁS ÉS FUNKCIONÁLIS IDEGSEBÉSZET
- Impresszum
- Előszó
- Szerkesztői előszó
- Történeti áttekintés
- Stereotaxiás műtéti technika
- 2. Stereotaxiás rendszerek
- 3. Műtéti elektrofiziológia, laesiós és neurostimulációs technika a mozgászavarok sebészetében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Impedanciamonitorozás
- 3.3. Mikroelektródás elvezetés (MER)
- 3.4. Makroelektródás elvezetés, helyi mezőpotenciálok (local field potentials, LFP)
- 3.5. Tesztingerlés
- 3.6. Kiváltottválasz-vizsgálatok
- 3.7. Rádiófrekvenciás laesio
- 3.8. Mély agyi stimulációs eszközök
- 3.9. Összefoglalás
- Irodalom
- 3.1. Bevezetés
- 4. A stereotaxia ábécéje
- 5. Keret nélküli (frameless) stereotaxia és navigációs rendszerek
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. Matematikai reprezentáció és navigációs alaprendszer
- 5.3. A stereotaxiás navigáció hibáinak áttekintése
- 5.4. Alkalmazás: műtéti rendszer agyi elektróda behelyezéséhez és biopsziához
- 5.5. Közös tervezőplatform kialakítása kerettel végzett és keret nélküli stereotaxiás beavatkozáshoz
- 5.6. Robotok az idegsebészetben
- 5.7. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 5.1. Bevezetés
- Célpont-meghatározás
- 6. A képi vezérlés alapjai a funkcionális idegsebészetben
- 7. A törzsdúcok anatómiája, működése és a célpontok meghatározása
- Mozgászavarok
- 8. Mozgáselemzés
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. Digitális spirálrajzoló teszt
- 8.3. Passzívmarker-alapú mozgáselemzés
- 8.4. Thalamotomia és Vim-DBS hatása tremorometria alapján
- 8.5. Vezeték nélküli 3D akcelerometria
- 8.6. Fejtremor- és arcvizsgálat
- 8.7. PAM-mutogatóteszt
- 8.8. PAM ujjdoboló teszt
- 8.9. Az STN-DBS hatása a mozgáselemzés során
- 8.10. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 8.1. Bevezetés
- 9. A Parkinson-kór sebészi kezelése
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Etiológia
- 9.3. Tünetek
- 9.4. Gyógyszeres kezelés
- 9.5. Műtéti javallatok, ellenjavallatok és a klinikai értékelés kritériumrendszere
- 9.6. Műtéti beavatkozás
- 9.7. Műtét utáni követés
- 9.8. Az ablatív módszerek klinikai eredményei
- 9.9. A mély agyi stimuláció (DBS) értékelése
- 9.10. Életminőségi változások értékelése
- 9.11. Szövődmények
- 9.12. A gyógyszeres kezelés alakulása
- 9.13. A stimulációs paraméterek stabilitása
- 9.14. Ablatív beavatkozás vagy mély agyi stimuláció?
- 9.15. Összefoglalás
- Irodalom
- 9.1. Bevezetés
- 10. Agysejt-transzplantáció Parkinson-kór esetén
- 10.1. Bevezetés, történeti áttekintés
- 10.2. A neurodegeneratív betegségek és az idegszövet-átültetés
- 10.3. Az átültetett sejtek lehetséges hatásai
- 10.4. Autológ mellékvesevelő-graftok
- 10.5. Humán magzatból származó ventralis mesencephalon átültetése
- 10.6. Klinikai eredmények
- 10.7. Következtetések
- Irodalom
- 10.1. Bevezetés, történeti áttekintés
- 11. A tremorok idegsebészeti kezelése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A tremorok patofiziológiája
- 11.3. A motoros thalamus nómenklatúrája
- 11.4. Történeti áttekintés
- 11.5. Célpontkiválasztás
- 11.6. Neuroablatív beavatkozások
- 11.7. Fiziológiai célpont-meghatározások
- 11.8. Laesio (thalamotomia), sebészi technika
- 11.9. Mély agyi stimuláció, sebészi technika
- 11.10. A tremorsebészet klinikai hatásai
- 11.11. Van-e létjogosultsága a thalamotomiának?
- 11.12. A thalamussebészet komplikációi
- 11.13. Egyéb stereotaxiás célpontok a tremorok csillapítására
- 11.14. Összefoglalás
- Irodalom
- 11.1. Bevezetés
- 12. A dystoniák idegsebészeti kezelése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. A dystoniák csoportosítása
- 12.3. A tünetek súlyosságának dokumentálása
- 12.4. A dystoniák gyógyszeres kezelése
- 12.5. A dystoniák műtéti kezelése
- 12.6. A mély agyi stimuláció hatékonysága dystonia esetén
- 12.7. A mély agyi stimuláció lehetséges mellékhatásai dystoniák esetén
- 12.8. Műtét előtti kivizsgálás
- 12.9. Műtéti technika
- 12.10. Műtét utáni gondozás
- 12.11. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 12.1. Bevezetés
- 13. Mély agyi stimuláció a dystonia kezelésére: megjósolhatjuk-e a műtét kimenetelét?
- 8. Mozgáselemzés
- Neuroonkológia
- 14. Stereotaxiás agyi biopszia
- 14.1. Bevezetés
- 14.2. CT-vezérelt stereotaxiás rendszer alkalmazása
- 14.3. Műtéti tervezés
- 14.4. A beteg pozicionálása, érzéstelenítés
- 14.5. Behatolás és a mintavételek helye, nagysága
- 14.6. Mintavétel
- 14.7. Patomorfológiai vizsgálat
- 14.8. A betegek előkészítése, szövődmények
- 14.9. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 14.1. Bevezetés
- 15. Az agydaganatok képfúzió-vezérelt brachytherapiás (szövetközi) és intracavitalis sugársebészete
- 15.1. Bevezetés
- 15.2. A stereotaxiás sebészet és a szövetközi besugárzás történeti áttekintése
- 15.3. Craniopharyngeomás ciszták 90Y-kolloiddal történő intracavitalis besugárzása
- 15.3.1. Az intracavitalis β-besugárzás módszere
- 15.3.2. A craniopharyngeomák brachytherapiás sugárterápiájának vizsgálati eredményei, új megállapítások és gyakorlati következtetések
- 15.3.2.1. A 90Y-besugárzás jelentősen csökkenti a craniopharyngeomás ciszták térfogatát
- 15.3.2.2. Szemészeti tünetek
- 15.3.2.3. A besugárzott craniopharyngeomás ciszták túlélési ideje
- 15.3.2.4. Problémák és komplikációk
- 15.3.2.5. Patológiai elváltozások a zsugorodott ciszta falában
- 15.3.2.6. A besugárzott ciszták zsugorodási tendenciája matematikai modellel
- 15.3.2.1. A 90Y-besugárzás jelentősen csökkenti a craniopharyngeomás ciszták térfogatát
- 15.3.1. Az intracavitalis β-besugárzás módszere
- 15.4. 125I sugárforrással történő szövetközi besugárzás
- 15.4.1. A stereotaxiás szövetközi besugárzás során alkalmazott sugárforrás jellemzői
- 15.4.2. A stereotaxiás 125I szövetközi besugárzás tervezése
- 15.4.3. A 125I sugárforrások stereotaxiás beültetése
- 15.4.4. Posztoperatív megfigyelés és teendők
- 15.4.5. 125I interstitialis besugárzásának eredményei és gyakorlati következtetések
- 15.4.1. A stereotaxiás szövetközi besugárzás során alkalmazott sugárforrás jellemzői
- 15.5. A képfúziós eljárás és alkalmazhatósága stereotaxiás agyműtétek során
- 15.6. A brachytherapiával kapcsolatos gyakorlati következtetések
- Irodalom
- 15.1. Bevezetés
- 16. Sugársebészeti beavatkozások, technikák
- 16.1. Bevezetés
- 16.2. Gamma-sugár-sebészeti eszközök
- 16.3. LINAC-alapú sugársebészeti készülékek
- 16.4. A stereotaxiás sugársebészeti modalitások összehasonlítása
- 16.5. A sugársebészet alapelvei
- 16.6. A sugársebészeti kezelés indikációi
- 16.7. A sugársebészeti szempontból kritikus területek meghatározása
- 16.8. A patológia és az anatómiai struktúrák sugárérzékenysége
- 16.8.1. Az agytörzsben elhelyezkedő laesiók
- 16.8.2. Az agytörzsközeli elváltozások kezelési elvei
- 16.8.3. Az agyidegek környezetében elhelyezkedő elváltozások sugársebészete
- 16.8.3.1. Nervus opticus, chiasma, tractus opticus
- 16.8.3.2. A sinus cavernosus idegképleteinek sugártoleranciája: nervus occulomotorius, nervus abducens, nervus trochlearis
- 16.8.3.3. Nervus trigeminus
- 16.8.3.4. Nervus vestibulocochlearis (statoacusticus)
- 16.8.3.5. Nervus facialis
- 16.8.3.6. Nervus glossopharyngeus, vagus, accessorius, hypoglossus
- 16.8.3.1. Nervus opticus, chiasma, tractus opticus
- 16.8.4. Hipofízisadenomák
- 16.8.5. Craniopharyngeomák
- 16.8.6. Koponyabázis-meningeomák
- 16.8.7. Az agyállomány és a cortex területén elhelyezkedő elváltozások kezelése
- 16.9. A sugársebészeti kezelés helye a metasztázisok kezelésében
- 16.10. A sugársebészeti kezelés általános kontraindikációi
- 16.11. A sugársebészeti kezelés menete a gyakorlatban, gamma-sugár-sebészeti tapasztalataink alapján
- 16.11.1. Az eszköz előkészítése, kalibrálása, minőségbiztosítás
- 16.11.2. Indikáció, betegszelekció
- 16.11.3. Előkészítés
- 16.11.4. Kontrollképalkotás, képfúzióra szolgáló felvételek
- 16.11.5. Keretfelhelyezés
- 16.11.6. Lokalizációs képalkotás
- 16.11.7. Tervezés
- 16.11.8. Kezelés
- 16.11.9. Keretlevétel, gyógyszeres kezelés
- 16.11.10. Kontroll, betegkövetés
- 16.11.11. Mellékhatások észlelése
- 16.11.1. Az eszköz előkészítése, kalibrálása, minőségbiztosítás
- 16.12. Összefoglalás
- Irodalom
- 16.1. Bevezetés
- 17. A gamma-kés stereotaxiás sugáragysebészet és patológiai alapjai
- 14. Stereotaxiás agyi biopszia
- Fájdalom, spasticitas
- 18. Gerincvelő-stimuláció
- 19. A motoros kéreg stimulációja a fájdalom és a mozgászavarok kezelésében
- 20. Intrathecalis gyógyszeradagolás implantálható gyógyszeradagoló pumpákkal
- Epilepszia
- 21. Az epilepszia sebészete
- 22. A temporomedialis lebeny sebészeti megközelítései
- 23. Az epilepsziák invazív neuromodulációs kezelése
- 23.1. Bevezetés
- 23.2. Az epilepszia
- 23.3. Az epilepszia neurobiológiai háttere
- 23.4. Az agy antiepilepsziás rendszerei
- 23.5. Az idegrendszeri stimuláció alapjai az epilepszia kezelésében
- 23.5.1. Nyitott/zárt kör
- 23.5.2. Lokális/távoli
- 23.5.3. Serkentő/gátló
- 23.5.4. Stimulusparaméterek általános neuronhálózati hatása a serkentés/gátlás szempontjából
- 23.5.5. „Overdrive” koncepció epilepsziás hálózat esetében
- 23.5.6. A neuromoduláció összehasonlítása a hagyományos sebészeti és gyógyszeres technikákkal
- 23.5.1. Nyitott/zárt kör
- 23.6. A lehetséges neuromodulációs célpontok epilepszia esetén
- 23.7. A jelenleg alkalmazott neuromodulációs módszerek és az epilepszia terén elért eredményeik
- 23.8. Összefoglalás
- Irodalom
- 23.1. Bevezetés
- 24. Sugársebészet a gyógyszerrezisztens epilepsziák kezelésében: csúcstechnológia, eredmények és kilátások
- Pszichiátriai sebészet
- 25. Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
- 25.1. Bevezetés
- 25.2. Epidemiológia
- 25.3. Az OCD hátterében álló neuroanatómiai eltérések
- 25.4. Diagnózis, klinikai tünetek
- 25.5. Kognitív funkciók
- 25.6. Gyógyszeres kezelés
- 25.7. Viselkedésterápia
- 25.8. Műtéti beavatkozások
- 25.9. Laesiós műtéti típusok
- 25.10. Mély agyi stimuláció
- 25.11. A pszichiátriai sebészeti beavatkozás elvégzésének feltételei
- 25.12. Összefoglalás
- Irodalom
- 25.1. Bevezetés
- 26. A Tourette-szindróma műtéti kezelése
- 26.1. Bevezetés
- 26.2. A Tourette-szindróma jelensége, lefolyása, klasszifikációja
- 26.3. A ticek jellemzői
- 26.4. Patogenezis
- 26.5. A TS pszichoterápiája
- 26.6. A Tourette-szindróma gyógyszeres kezelése
- 26.7. Mély agyi stimuláció (DBS)
- 26.8. Posztoperatív követés
- 26.9. Neuropszichológiai hatások
- 26.10. Szövődmények
- 26.11. Következtetések
- Irodalom
- 26.1. Bevezetés
- 27. A neuromoduláció további lehetőségei a pszichiátriai sebészetben
- 27.1. Bevezetés
- 27.2. DBS terápiarezisztens major depresszió esetén
- 27.2.1. Az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus) stimulációja
- 27.2.2. A ventralis capsula és a ventralis striatum stimulációja
- 27.2.3. A nucleus accumbens stimulációja
- 27.2.4. A pedunculus thalami inferior stimulációja
- 27.2.5. A lateralis habenula stimulációja
- 27.2.6. A nervus vagus stimulációja
- 27.2.7. Összefoglalás
- 27.2.1. Az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus) stimulációja
- 27.3. DBS terápiarezisztens addikció esetén
- 27.4. A táplálkozás magatartászavarai
- 27.5. Agresszivitás
- 27.6. Kognitív neuromoduláció
- 27.7. Összefoglalás
- Irodalom
- 27.1. Bevezetés
- 25. Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
- Egyéb területek
- 28. A mély agyi stimuláció ritka indikációi
- 28.1. Bevezetés
- 28.2. Krónikus klaszterfejfájás (chronic cluster headache, CCH)
- 28.3. Sclerosis multiplexben szenvedő betegek mély agyi stimulációja az első ágat érintő trigeminus neuralgia esetén
- 28.4. DBS status epilepticus kezelésére Rasmussen-encephalitis esetén
- 28.5. DBS az alsó végtag fixált dystoniájának kezelésére
- 28.6. DBS az alsó végtag centrális neuropátiás fájdalma esetén
- 28.7. DBS agresszív és diszruptív viselkedés kezelésére
- 28.8. DBS rövid, kötőhártya-belövelltséggel és könnyezéssel járó, egyoldali neuralgiform fejfájásrohamok (SUNCT) kezelésére
- 28.9. DBS szekunder klaszterfejfájás esetén
- 28.10. Következtetések
- Irodalom
- 28.1. Bevezetés
- 29. Sacralis idegstimuláció
- 29.1. Bevezetés
- 29.2. Vizeletürítési zavarok
- 29.3. Történeti áttekintés
- 29.4. Az SNS indikációi, szükséges vizsgálatok
- 29.5. Műtéti technika
- 29.6. Vizeletürítési zavarok
- 29.7. Krónikus medencefájdalom
- 29.8. Székletürítési zavarok
- 29.9. Szexuális funkciók és az SNS
- 29.10. Spina bifida
- 29.11. A gerincvelő és a cauda equina sérülése
- 29.12. Szövődmények
- Irodalom
- 29.1. Bevezetés
- 28. A mély agyi stimuláció ritka indikációi
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 183 7
A kötet az idegrendszeri működészavarok és kóros elváltozások korszerű műtéti megoldásait mutatja be. A stereotaxiás és funkcionális idegsebészet az orvostudomány és a biotechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe, így komoly igény mutatkozott egy áttekintő mű szerkesztésére.
Ismertetésre kerül a daganatos betegek stereotaxiás biopszián és sugársebészeti eljárásokon alapuló kezelési alternatívája, a mozgászavarok, kiemelten a Parkinson-kór és az epilepszia sebészi kezelésének lehetősége. Áttekintést kap a Kedves Olvasó a krónikus fájdalomban szenvedő betegek terápiás alternatíváiról, a perifériás idegek stimulációjától kezdve a gerincvelő és a motoros cortex neuropacemakerrel történő stimulációjáig. A pszichiátriai sebészetben a reverzibilis megoldást nyújtó mély agyi stimuláció új távlatokat nyitott, leginkább a Tourette-szindróma és a kényszerbetegségek kezelése terén.
A stereotaxia alapvető tételeiről, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeiről és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó hasznos tanácsokról egyaránt olvashatnak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
