A mellékhatások aránya viszonylag alacsony: az elektróda vagy az ingerlő helyén fájdalom jelentkezhet, elektródaszakadás vagy -elmozdulás előfordulhat, de az újabb tanulmányokban már csak a betegek 2–5%-ának esetében vált szükségessé az internalizált rendszer eltávolítása; 665 beteg metaanalízise alapján ez az arány 3% volt[74]. Szakadás vagy gyulladásos szövődmény esetén a későbbiekben reimplantáció is lehetséges. Átmeneti elektromos sokkhatás, hardverhiba, idegsérülés és a menstruációs ciklus megváltozása ritkán fordul elő[30]. Wexner és munkatársai Fort Lauderdale-ben 120 operált betegnél Interstim (Medtronic Inc., Minneapolis, USA) implantációját követően 13-nál (10,8%) észleltek gyulladásos szövődményt, kilenc esetben a műtétet követő egy hónapban, négy esetben pedig egy éven túl. Egy beteg spontán gyógyult, öt beteget antibiotikumokkal sikeresen kikezeltek, hét páciensnél sebészi beavatkozásra volt szükség[124]. Mellgren és munkatársainak anyagában a betegek 28%-ánál az implantáció helyén fájdalom, 15%-ánál paresztézia, 10%-ánál gyulladás lépett föl[77]. Egy metaanalízisben a szövődmények aránya 15% volt[74]. Egy munkacsoport 214, SNS-en átesett beteg (átlagéletkor 53,5 év) anyagát elemezte, a végleges stimulációt kapott 161 beteg (75,2%) átlagos követése 16 (5–30) hónap volt: explantációra a páciensek 10,5%-ánál volt szükség – 17-ből nyolc esetben fertőzés miatt, 9 esetben pedig a hatás nem maradt tartós. Revízióra 26 betegnél (16,1%) volt szükség: 12-nél abnormális, ötnél normális impedancia mellett csökkent a hatékonyság, nyolcnál az impulzusgenerátor helye körüli nem gyulladásos elváltozás (diszkomfort stb.), egynél elektródaelmozdulás miatt[125].