Tartalomjegyzék

• KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI/GEOÖKONÓMIAI STRATÉGIÁIBAN
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. Közép- és Kelet-Európa – Európa keleti felén vagy Eurázsia közepén?
  • 1.1. Nyugat és Kelet között
  • 1.2. A 21. század többpólusú világa
  • 1.3. Az új Eurázsia-paradigma
• chevron_right2. Közép- és Kelet-Európa – a történelmi régió
  • 2.1. Létezik-e egyáltalán a közép- és kelet-európai régió?
  • chevron_right2.2. A közép- és kelet-európai térség törésvonalai
    • 2.2.1. A földrajzi törésvonalak
    • 2.2.2. A civilizációs törésvonalak
    • 2.2.3. A 21. századi geopolitikai törésvonalak – a Nyugat keleti határa
    • 2.2.4. Gazdasági törésvonalak
  • 2.3. A Visegrádi együttműködés
• chevron_right3. Ütközőzóna vagy kapurégió/hídtérség? – Elméleti megközelítések és politikai/gazdasági realitások
  • 3.1. A nemzetközi kapcsolatok geopolitikai struktúrája
  • 3.2. Ütközőzóna vagy kapurégió – elméleti megközelítések
  • 3.3. Ütközőzónából kapurégió – világgazdasági lehetőségek és világpolitikai realitások
• chevron_right4. A 21. század formálódó többpólusú világa és az ortodox geopolitika reneszánsza
  • 4.1. Az átalakuló világrend és ennek rendszerszintű kockázatai
  • 4.2. Az ortodox és a kritikai geopolitika
  • 4.3. A Világsziget, azaz Eurázsia ortodox geopolitikai értelmezése
  • 4.4. Közép-Ázsia – a geopolitikai nagy játszma kiemelt színtere
  • 4.5. A Turáni-alföld és a magyar Turán Társaság (Magyar Ázsiai Társaság)
  • 4.6. Zbigniew Brzezinski és az „eurázsiai sakktábla”
• chevron_right5. A 21. század világgazdasága és geoökonómiai stratégiái
  • 5.1. Globalizáció és lokalizáció
  • 5.2. A 21. század és a deglobalizáció
  • chevron_right5.3. Globális világgazdasági tendenciák a 21. század deglobalizációs korszakában
    • 5.3.1. A technológiai fejlődés hatása a világgazdaság térszerveződésére
    • 5.3.2. A transznacionális vállalatok világgazdasági fontossága
    • 5.3.3. A globális pénzügyi piac térbelisége
  • 5.4. A világ térbeli szerveződésének „jelszava”: a HÁLÓZAT
  • 5.5. A geoökonómia fogalma és lényegi elemei
  • 5.6. Gazdasági nagyhatalmak és gazdasági birodalmak
  • 5.7. Üzleti geopolitika – geoökonómia és globális kockázati menedzsment
• chevron_right6. Nagyobb Nyugat – a NATO és az Európai Unió. A közép- és kelet-európai országok a 21. századi euroatlanti erőtérben, illetve azon kívül
  • chevron_right6.1. Az USA geopolitikai/geoökonómiai stratégiái 1993-tól napjainkig
    • 6.1.1. A Clinton-doktrína
    • 6.1.2. A Bush-doktrína
    • 6.1.3. Barack Obama és a „smart power”
  • 6.2. Az USA és Európa, a NATO és az Európai Unió
  • 6.3. A Krím-félsziget orosz annektálása és a NATO új kelet-európai stratégiája
  • 6.4. Létezik-e egyáltalán az ukrán területi integritás? – Ukrajna geopolitikai elemzése
  • 6.5. Az Európai Unió esetleges további keleti bővítésének geopolitikai kérdőjelei
• chevron_right7. A 21. századi eurázsiai szuperkontinens –Oroszország és Kína geopolitikai/geoökonómiai stratégiái
  • 7.1. Oroszország és a neoeurázsiaiság geopolitikai irányzata
  • 7.2. Oroszország tengeri hatalmának kérdőjelei
  • 7.3. Politikai együttműködések az eurázsiai kontinensen
  • 7.4. A kínai „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés és az új Eurázsia-paradigma
  • 7.5. A „16+1 együttműködés”
  • 7.6. Magyarország keleti nyitás külgazdasági/külügyi stratégiája
• chevron_right8. A 21. századi közép- és kelet-európai gazdasági hídtérség térbeli szerveződése
  • 8.1. Gazdasági hídtérségünk versenyképessége különböző térségi szinteken
  • chevron_right8.2. Gazdasági hídtérségünk közlekedési és gazdasági kapui
    • 8.2.1. A közép- és kelet-európai térség tengeri kereskedelmének kapui
    • 8.2.2. A közép- és kelet-európai térség légi közlekedésének kapui
    • 8.2.3. A közép- és kelet-európai térség világgazdasági kapui – pénzügyi központjai
  • chevron_right8.3. Közlekedési folyosók – Az EU közép- és kelet-európai térségen áthaladó törzshálózati folyosói
    • 8.3.1. Az EU transzeurópai közlekedési hálózata (TEN-T)
    • chevron_right8.3.2. Az EU közép- és kelet-európai térségen áthaladó törzshálózati folyosói
      • 8.3.2.1. Az északi nyugat–keleti folyosó – az Északi-tengeri – Balti (North Sea-Baltic) korridor
      • 8.3.2.2. A déli nyugat–keleti folyosó – a Mediterrán (Mediterranean) korridor
      • 8.3.2.3. A középső nyugat–keleti folyosó – a Rajna–Duna (Rhine-Danube) korridor
      • 8.3.2.4. A Balti-tengert és az Adriai-tengert összekötő észak–déli folyosó – a Balti–Adriai (Baltic-Adriatic) korridor
      • 8.3.2.5. Az Északi-tengert/Balti-tengert és a Földközi-tengert összekötő észak–déli folyosó – a Kelet/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) korridor
  • chevron_right8.4. A közép- és kelet-európai térség kínai kapui
    • 8.4.1. Kína szárazföldi kapuja: a lengyel/belorusz Terespol/Breszt
    • 8.4.2. Kína tengeri kapuja: a görög pireuszi kikötő
    • 8.4.3. Kína várható 2. szárazföldi kapuja: a magyar Záhony
  • chevron_right8.5. A közép- és kelet-európai térség gazdasági/geopolitikai makrorégiói
    • 8.5.1. Az EU makroregionális stratégiája
    • 8.5.2. Az EU Balti-régió makroregionális stratégiája
    • 8.5.3. Az EU Alpok-régió makroregionális stratégiája
    • 8.5.4. Az EU Adriai–Jón-tengeri régió makroregionális stratégiája
    • 8.5.5. Az EU Duna-régió makroregionális stratégiája
    • 8.5.6. A keleti fekete-tengeri makrorégió
    • 8.5.7. A kárpát-medencei makrorégió
  • chevron_right8.6. A közép- és kelet-európai térség 21. századi észak–déli növekedési tengelye
    • 8.6.1. A Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative, TSI)
    • 8.6.2. LNG kikötők – az orosz földgáztól való függetlenedés lehetőségei
  • 8.7. Közép- és Kelet-Európa 21. századi geopolitikai makrorégiói – a formálódó geopolitikai „hídklaszter” térbeli szerveződése
• Összefoglalás
• Felhasznált irodalom
• Színes geopolitikai/geoökonómiai térképek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 178 3

Közép- és Kelet-Európa a felfedezésre váró új-régi makrorégiója Európának. Napjainkban sokat hallunk róla, számtalan dimenzióban, de arról keveset, hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. Ütközőzóna vagy érintkezési nagytér két rendszer között, netalántán egy sajátos fejlődési övezet? S mi lehet a szerepe ma és holnap, alakítójává válhat-e a geopolitikai rendszereknek? A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének eligazodni ezekben a kérdésekben, s meg akarják ismerni nagytérségünk jövőbeli lehetséges fejlődési irányait.

Prof. Dr. Rechnitzer János

egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem,

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Bernek Ágnes könyve történelmileg nagy ívű, politikailag pedig felettébb zavarba ejtő kérdést tesz fel: hogyan tudjuk újra pozicionálni a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzetét a mozgásba lendült 21. századi világpolitikai és világgazdasági környezetben? A szerző tézisei provokatívak: 1. Közép- és Kelet-Európa mint önálló régió nem létezik, a szocialista múlt alapján lehatárolt térség a 21. századra már átalakult. 2. A térségről való geopolitikai szemléletmódunkban le kell számolnunk a hidegháborús időszak paradigmáival, a „Nyugaton vagy Keleten vagyunk?” és a „Hol húzható meg Közép-Európa és Kelet-Európa határa?” kérdésekkel! 3. Az egyes földrajzi térségekhez új „imidzset” kell társítanunk! 4. Az „ütközőzóna” helyzetet a térség államainak „hídzóna” szereppé kell átalakítaniuk. 5. A hídzónához tartozó államoknak olyan szoros gazdasági együttműködést kell megteremteniük, amely már képes ellenállni a nagyhatalmak ősrégi „oszd meg és uralkodj” politikájának. 6. A hídzónán belüli gazdasági együttműködés „kulcsa” mindenképpen az, hogy az államok gazdasági együttműködésén túl az országhatár alatti régiók (tényleges területi gazdasági egységek) és a régió vállalatai között is szoros gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki. 7. Térségünk vonatkozásában a 21. század nagy kérdése, hogy ki lehet-e alakítani egy új észak–déli irányú közép- és kelet-európai „hídklasztert”?

A válaszok keresése izgalmas olvasmány szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt.

Gazdag Ferenc

professzor emeritus, az MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bernek-kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-strategiaiban//