Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


Konklúzió

Dolgozatomban a lehetséges operátorhatókörökkel kapcsolatban az empirikus általánosítások újrafogalmazása után azt a kérdést vizsgáltam, hogy milyen szintaktikai magyarázat adható a nyílt szintaxis elméletben a tükörelmélet és az operátorszériák elméletének felhasználásával. Arra a megállapításra jutottam, hogy a számláló kvantor hatóköri lehetőségei a magyar és az angol nyelvben leíró szemszögből nézve jelentős mértékben különböznek. Megpróbáltam megmutatni, hogy hogyan lehet a két nyelv különbségét a [nonneut] jegy parametrikus tulajdonságából származtatni. Az angol számláló kvantor hatóköri korlátozottságát arra vezettem vissza, hogy az angolban a [nonneut] jegy morfoszintaktikailag defektív, vagyis nem jelenhet meg önálló funkcionális fejen; ennélfogva bizonyos szériák nem tartalmaznak CountP projekciót, figyelembe véve a jegyek és a fejek megfeleltethetőségének kritériumát. Mindebből a számláló kvantorok szériába zártsága következik az operátormozgatás lokalitási feltétele miatt, amely előírja, hogy az operátornak az eggyel magasabb szériába kell továbbmozognia. Feltételezésem szerint a magyarban az NN fejen elhelyezkedő [nonneut] jegy morfoszintaktikai engedélyezést kíván meg, ami vagy az ige NN fejben való kiejtése, vagy a kiterjesztett VP (NNP) Spec, NN pozícióba való mozgatása révén elégíthető ki. Az utóbbi szerkezet által tudunk számot adni arról, hogy a magyarban a számláló kvantor fölvehet fordított hatókört, ugyanakkor ennek lehetőségei korlátozottabbak, mint a disztributív kvantor esetében. A magyarban is megfigyelhető alany–tárgy hatóköri aszimmetria megmagyarázható az operátorszériák felépítéséből, amennyiben az első, AgrSP feletti szériánál magasabb nulladik szériát is bevezetjük, amely a preverbális, ill. az azoknál nagyobb hatókörű operátoroknak ad helyet. A későbbi kutatások tárgyát képezi az egyes operátorok altípusai között megmutatkozó különbségek, a további alany–tárgy aszimmetria jelenségek, valamint a morfoszintaktikai önállóság fogalmával kapcsolatos kérdések behatóbb vizsgálata. Mindemellett a jövőben elsődleges célom annak kutatása lesz, hogy az operátor-hatókör lokalitásának tárgyalt tulajdonságai hogyan helyezhetők el a szintaktikai lokalitás valamely alkalmasan megválasztott általános elméletében.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave