Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


A beszédaktus-prominencia és az implicit referencialitási fokozat

Az alábbi utolsó példa (20) a Croft (2001, 319) által SAP-ként (’beszédaktus-prominencia’) említett argumentum-meghatározó paramétert érinti (13). Lényegében a szám és személy figyelembe vételéről van szó, ami az idézett szerző nyelvtipológiai kutatásai szerint erős korrelációban áll például az információs szerkezettel (17b). Az SAP paraméter a magyar nyelvben nyilván összefügg az Ø, azaz implicit referencialitási fokozat választásával, ami például a (ℜeALIS-modellben a κ kurzorral megragadott) topikőrzés jele is (Pléh 1982). A (20) azonban egy másik közkeletű megfigyelést hivatott szemléltetni: az imádlak ragozott alak a téged és a titeket tárggyal egyaránt jól van ugyan egyeztetve, elhagyni azonban csak az egyes számú alakot lehet. A (20) táblázatban megjelenített argumentum-kiosztásnak tehát nincsen jól formált megvalósítása, a 2Pl tárgy Ø megjelenítésének követelményét fenntartva (az Imádlak titeket változat természetesen csak ennyiben rosszul formált):

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave