A hipermarketekre 2010-ben kivetett különadó (Az egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló 2010. évi XCIV. törvény) azt jelentette, hogy az 500 M Ft fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi láncoknak – a csoportszinten és határon átnyúló módon számított – bevételeiktől arányos, 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kellett fizetniük. A legmagasabb kulcs a 100 Mrd Ft-nál nagyobb árbevételű cégeket sújtotta. Ezt az évi 30 Mrd Ft bevételt generáló törvényt 2014 februárjában – a Hervis kontra NAV – ítéletében az Európai Bíróság a külföldi vállalatcsoportba tartozó vállalatokat közvetetten hátrányosan érintő megkülönböztetésnek minősítette. Diszkriminatív, hogy a franchise rendszerben működő boltok (pl.: CBA) árbevételét külön, a kapcsolt vállalkozásokét (Auchan, Cora stb.) viszont egybe számolták a kiskereskedelmi különadó megállapításakor. Végül 2014 márciusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon, miután 2013-tól ez az adónem (mint utólag kiderült: átmenetileg) kivezetésre került. Egy kicsit más érveléssel a Tesco is panaszt emelt az Európai Bíróságon, de az EUB 2020-ban a magyar államnak adott igazat. Egyes kommentárok szerint azért, mert az EU hasonló adókat kívánt kivetni a Google-ra és a Facebookra (HVG, 2020. ápr. 9. 14. o.). 2021 decemberében ennek a különadónak a legfelső kulcsát még tovább emelték.

A 2015. évi költségvetésben viszont újra megjelent ez az adóteher a radikálisan felemelt „élelmiszerlánc-felügyeleti díj” formájában. 2015 júliusában a brüsszeli bizottság – a Spar panasza nyomán – ezt az adófajtát azonnali hatállyal felfüggesztette, miután ún. mélyreható vizsgálatot indított. A kormány ettől 30 Mrd Ft/év bevételt várt, de úgy, hogy ebből az összegből a külföldi láncokra 28 Mrd Ft jutott volna (NSZ, 2015. aug. 11.). Ténylegesen a felfüggesztés miatt egy fillér sem került befizetésre. 2015 októberében ez ügyben a magyar állam az EUB-hoz fordult. A másodfokú döntés 2020 júniusában a magyar államnak adott igazat.