MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.
Viták, megoldások, értékelések
4
A Főtáv privatizációja 1993–96 között volt napirenden, de semmi sem valósult meg belőle a gázárakkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A főváros két alternatívát kínált fel a potenciális befektetőknek: 25% + 1 szavazat, illetve 50% + 1 szavazat megvásárlását 7, illetve 14 Mrd Ft-ért. 1999–2000-ben másik privatizációs koncepció készült, melynek lényege az üzemeltetési jog értékesítése lett volna. De ez még a kezdeti fázisban elhalt az MSZP és az SZDSZ frakció közötti feloldhatatlan viták miatt (Szűcs, 2003: 285–286).
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON III.
- Impresszum
- III. Viták, megoldások, értékelések
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 8.2. A privatizáció célja, sebessége és határai
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.2.2. Politikai érvek
- 8.2.3. A privatizáció céljai a privatizációs törvény szerint
- 8.2.4. A privatizáció határai és sebessége
- 8.2.5. A privatizáció feloldhatatlan ellentmondásai
- 8.2.6. Bizonyítható-e a privatizált cégek eredményesebb működése?
- 8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!
- 8.2.8. A közvélemény hangja
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?
- 8.4. Privatizáció és állami vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.4.2. Egy fordítási félreértésről
- 8.4.3. Közvetlen vagyonkezelés
- 8.4.4. A vezető tisztségviselők kinevezése és leváltása
- 8.4.5. A közvetett, nem üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.6. A közvetett, üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.7. Egyedi vagyonkezelési tranzakciók
- 8.4.8. A Co-Nexus vagyonkezelési csomagja
- 8.4.9. Bizalmi és közérdekű vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.5. Garanciák, szerződéses kötelezettségvállalások
- 8.6. A tanácsadók szerepe
- 8.7. És hol volt a Versenyhivatal?
- 8.8. Nyilvánosság és ellenőrzés a privatizáció folyamatában
- 8.9. Az Állami Számvevőszék feladatai
- 8.10. FÜGGELÉK: A borsodi kohászat és a Bábolnai Állami Gazdaság széthordása?
- 8.11. FÜGGELÉK: A privatizációellenesség nem magyar sajátosság
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 9. Privatizáció és korrupció
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.1.2. Kinek mi jár?
- 9.1.3. Korrupció a piacgazdaságokban
- 9.1.4. Mi a baj az offshore cégekkel?
- 9.1.5. Oligarchákról és maffiáról beszélni: félreértés
- 9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni
- 9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos
- 9.1.8. A lassúság ára
- 9.1.9. Egy városi legenda: Dávid Ibolya 70:30 kampánya
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.2. A korrupció közgazdasági definíciója
- 9.3. A verseny tisztasága
- 9.4. Ígért és megvalósult felülvizsgálatok
- 9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.5.2. A Fidesz–MDF-székházbotrány
- 9.5.3. A Pharmatrade-botrány felmentéssel zárult
- 9.5.4. Befolyással való üzérkedés – a Postabank-birodalom
- 9.5.5. Tetten ért korrupció – kétszer
- 9.5.6. Az Agrobank vezére börtönbe ment
- 9.5.7. A HungarHotels-botrány – a menedzsment csinálta
- 9.5.8. Perek és tanácsadók – a Tocsik-ügy
- 9.5.9. Magyar cégek külföldön (Matáv, MVM, Mol, Richter)
- 9.5.10. Nem is magyar oldalon történt a korrupció? – A MÁV Cargo esete
- 9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.6. Összegzés
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.6.2. Versenygazdaság és élsport – fontos hasonlóságok
- 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
- 9.7.2. A korrupció része a fejlett nyugati demokráciáknak
- 9.7.3. Korrupcióval meggyanúsított politikusok a volt szocialista országokban
- 9.7.5. A magyar miniszterelnökök is saját zsebre dolgoznak?
- 9.7.6. Magyar közéleti személyiségek a korrupcióról, 1993–2023
- 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 10. Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 9. újraelosztási kísérlete
- 10.1. Bevezetés
- 10.2. Az 1. Orbán-kormány működése, 1998–2002
- 10.3. Államosítások a szociálliberális koalíció idején, 2002–2010
- 10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022
- 10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.5.2. Külföldi előzmények és párhuzamok
- 10.5.3. A visszaállamosítások mögötti érvrendszer
- 10.5.4. Ami ellentétben állt egy koherens magyarázattal
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.4.2. Nagy volumenű koncessziós döntések
- 10.5.4.3. Néhány jelentős privatizációs döntés is volt
- 10.5.4.4. Miért kellett a BÉT-et visszaállamosítani?
- 10.5.4.5. A Fidesz több versenyt szeretett volna látni a bankszektorban?
- 10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?
- 10.5.4.7. … és néhány mellékszál
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.5. Az államosítások hatása a költségvetésre
- 10.5.6. A manyupok einstandja
- 10.5.7. Államosítás és tulajdonátcsoportosítás a pénzügyi szektorban
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől
- 10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd
- 10.5.7.4. Demján Sándor bankja, a Gránit Bank
- 10.5.7.5. A Takarékbank és a szövetkezeti bankok megkaparintása, 2010–2023
- 10.5.7.6. Orbán elérte célját
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is
- 10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után
- 10.5.10. Rába: ideiglenes visszaállamosítás magyarázat nélkül
- 10.5.11. A főváros is beszállt a visszaállamosításba
- 10.5.12. Az Antenna Hungária tranzitállamosítása
- 10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása
- 10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben
- 10.5.15. Az Utasellátó (Resti Zrt.) baráti visszaállamosítása
- 10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt
- 10.5.17. PPP-projektek visszavásárlása
- 10.5.18. Két egykori Mahart-leánycég visszavétele
- 10.5.19. Három húsüzem visszaállamosítása
- 10.5.20. Szemétszállító cégek visszavásárlása
- 10.5.21. Az óbudai Hajógyári-sziget visszavásárlása
- 10.5.22. Informatikai cégek államosítása
- 10.5.23. A közbeszerzési szakértői piac államosítása
- 10.5.24. Az állam erőszakkal kirakja a bérlőket – három példa
- 10.5.25. Tranzitállamosítás Dunakeszin
- 10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással
- 10.5.27. Kormányközeli média vásárlása állami hitellel
- 10.5.28. A Hungexpo visszavásárlása – félig
- 10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel
- 10.5.30. Ózdot még mindig menteni kell?
- 10.5.31. Termőföldvásárlás
- 10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz
- 10.5.33. Meddőségi központok államosítása, 2019–2022
- 10.5.34. A Mátrai Erőmű szívességi visszaállamosítása két lépésben
- 10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása
- 10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása
- 10.5.37. A Dunaferr „megmentése” – titokban
- 10.5.38. Egy lőszerkereskedő cég államosítása
- 10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban
- 10.5.40. Az építőanyag-ipar is kell
- 10.5.41. Egy intézkedéssel 200 lakás
- 10.5.42. Két hatalmas államosítási döntés közvetlenül a 2024-es választások előtt
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.6. Az önkormányzatok is államosítottak
- 10.7. Átrendeződések a közszférán belül
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.7.2. A társadalombiztosítási alrendszerek megszüntetése
- 10.7.3. Az MNB pénze nem közpénz, 2014–2024?
- 10.7.4. Turizmus, kultúra és tudomány
- 10.7.5. Vagyonátcsoportosítás az egyházak javára
- 10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény
- 10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.8. Átrendeződések a magánszférán belül
- 10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika
- 10.10. ÖSSZEFOGLALÁS, 2010–2024
- 10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
- 10.12. FÜGGELÉK: Az Orbán-kormányok jelentősebb államosítási tranzakciói, 2011–2023
- 10.13. FÜGGELÉK: Az Orbán-korszak visszaállamosításainak értéke, 2010–2024 április
- 10.14. FÜGGELÉK: Az MTA vagyona 1994-ben
- 10.1. Bevezetés
- 11. A privatizáció mérlege
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 11.2. A privatizáció folyamata 2010-ig
- 11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009
- 11.4. Az állam cégvagyona 2015 táján
- 11.5. Privatizációs tranzakciók és a bevételek alakulása, 1990–2007
- 11.6. Az MNV Zrt. bevételei 2008 és 2011 között
- 11.7. Az állami vagyonkezelő szervezetek kiadásai
- 11.8. Az állami vagyon változásai a KSH adatai alapján, 2010–2200
- 11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 12. A privatizáció értékelése
- 12.1. A fő célok teljesültek
- 12.2. Makroökonómiai eredmények
- 12.3. A privatizáció tényleges és látszólagos vesztesei
- 12.4.A privatizáció nyertesei
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.4.2. Az új tulajdonosok
- 12.4.3. Ki kerülhet fel a Top 100 listára?
- 12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban
- 12.4.5. Mi lett a földdel?
- 12.4.6. Az új alkalmazotti elit
- 12.4.7. A gazdasági elit további szerepvállalása
- 12.4.8. Az új gazdagok második nemzedéke
- 12.4.9. Összefoglalás
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.5.2. Eleinte a menedzserek diktálták az ütemet
- 12.5.3. Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
- 12.5.4. Túl gyorsan vagy túl lassan ment végbe a privatizáció Magyarországon?
- 12.5.5. Mi lett a nagyvállalatokkal?
- 12.5.6. Sok vagy kevés volt a privatizációs bevétel?
- 12.5.7. Még mindig háromszereplős a modell
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.6. Tanulságok és hibák…
- 12.7. Kifelé a zsákutcából?
- 12.8. FÜGGELÉK: A 100 leggazdagabb magyar üzletember politikai hovatartozása 2021-ben
- 12.9. FÜGGELÉK: A magyar sport vezetői 2003-ban politikai pártállás szerint
- 12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023
- 12.1. A fő célok teljesültek
- BIBLIOGRÁFIA
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 102 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
