Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

37 A csereszerződés alapját az MNV Zrt. által megbízott Perfekting Kft. ingatlanértékelése képezte. Eszerint a sukorói ingatlanok értéke 1,084 Mrd Ft, a pest megyeieké 787,4 M Ft, ezért Blumnak a szerződés szerint – 296,61 M Ft különbözetet kellett fizetnie. Az ügyészség által sokkal később, két időpontban – 2009 szeptemberében, illetve 2010 márciusában – készíttetett értékbecslések szerint az albertirsai és a pilisi ingatlanokat több mint 593,5 M Ft-tal túlértékelték, a sukorói területeket több mint 734 M Ft-tal alulértékelték. Az értékkülönbözetek értelmezése szempontjából a felek által elfogadott vagyonértékeléshez képest jóval több mint 1 évnyi időkülönbségnek nagy jelentősége van, hiszen éppen ez alatt az idő alatt robbant ki – mindenki számára teljesen váratlanul – a globális pénzügyi válság. Az értékbecslések elhúzódására nincs magyarázat: azok elkészítése 2-4 hetet vesz igénybe. Arra sincs észszerű magyarázat, hogy az ügyészség miért nem egyidejűleg rendelte meg a csere két oldalán szereplő összes ingatlan felértékelését (NSZ, 2010. aug. 13.). Még meglepőbb, hogy az ügyészség szakértői csak 2011 szeptemberében vették észre, hogy az ő megbízásukból dolgozó értékbecslő 2009-ben és 2010-ben olyan jogszabályt alkalmazott a szakvélemény készítése során, ami már a szakvélemény készítésekor régen hatályon kívül volt helyezve. Ezért maga az ügyészség kérte, hogy saját szakértője készítsen újabb szakvéleményt. Lásd Tátrai Miklós védőjének nyilatkozatát a Klubrádióban. (http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88991&catid=69&Itemid=106&limitstart=2). Egyébként az MNV Zrt. soha nem állította, hogy bárki bármilyen szabályt vagy kötelezettséget megszegett az értékbecslés során. A „valótlan, hamis” értékbecslés miatt soha nem hívta le az értékbecslő cég felelősségbiztosítását, soha nem kért kártérítést, soha nem indított eljárást – holott ezt mind megtehette volna.