A foglalkozások olyan témákat érintettek, mint az önismeret, a karriertudatosság, a továbbtanulási lehetőségek, a pályaorientációhoz kapcsolódó információgyűjtés és -feldolgozás módszerei, valamint a karrierdöntés lépései és nehézségei. A megcélzott eredményeket igyekeztünk úgy kialakítani, hogy illeszkedjenek a felhasznált mérőeszközök kognitív tételeihez. A programot úgy terveztük, hogy az lehetőleg összhangban legyen különösen Super (1953, 1980, 1984) fejlődéselvet hangsúlyozó elméletével, az életpálya-építés konstruktivista felfogásával (Savickas, 2002, 2005), valamint Lent, Brown és Hackett (1994, 2000) szociális kognitív karrierelméletével (2.1.3.1).

A program összesen 12 foglalkozásból állt, és 2022. februártól júniusig tartott. Az egyenként 45 perces tantermi foglalkozások a kiválasztott osztályfőnöki órák alatt zajlottak a teljes résztvevő osztály számára. Az órákat a programfejlesztő kutató vezette, részben két végzős pedagógushallgató közreműködésével (tanári team). A foglalkozásokon vegyes módszertani megközelítést alkalmazva, rövid tanári és tanulói előadások, megbeszélések, Kahoot-kvízek, egyéni, páros és csoportmunkák, játékok és gyakorlatok, videók megtekintése, online explorációs tájékozódási feladatok és más hasonló tevékenységek követték egymást. Az órai munka főként a diákok érdeklődési körének megfelelően állandó jelleggel kialakított kiscsoportokban zajlott, hogy a csoporttagok jobban megismerhessék egymást, és a program végén az önismeret bővítését is segítő visszajelzéseket adhassanak egymásnak.

A munka teljesen papírmentesen zajlott, kizárólag digitális megoldások használata mellett (3.3.6). A taneszközök és az egyes foglalkozások multimédiás tartalma a Google Classroom rendszerben volt elérhető. A szokásoktól eltérően a két évfolyam (vagyis a négy osztály) mind a 100 diákja ugyanabban a Classroomban volt regisztrálva. A csoportmunkák eredményeit is feltöltötték a közös Classroom felületre, a rendszeres hírek és az üzenőfalon történő kommunikáció mellett. Emellett az egyes osztályok és az azokon belüli kisebb munkacsoportok kizárólagos használatú saját Google Drive felületeket és dokumentumokat hoztak létre munkájukhoz. A tanulók az iskolai táblagépeket és okostelefonjaikat az iskolai wifi-hálózaton keresztül használták.

A program utolsó részében minden munkacsoport egy-egy miniprojektet hajtott végre (3.3.5), melynek során az interneten elérhető ajánlott önismereti teszteket töltöttek ki, és a foglalkozásokon szerzett ismereteket felhasználva igyekeztek felderíteni az érdeklődési körüknek megfelelő továbbtanulási és karrierutakat. A záró foglalkozáson a munkacsoportok rövid prezentációkat tartottak arról, hogy milyen továbbtanulási és karrierelképzeléseik voltak a program kezdetén, mit tettek azóta, milyenek a jelenlegi (még nem végleges) elképzeléseik, és mit terveznek tenni a következő időszakban.

Az önálló projektmunkát egy részletes, egyéni digitális munkafüzet segítette, amely számos gyakorlati útmutatóval és kitölthető sablonokkal ellátott útmutatóként használható az önismereti és egyéni pályakövetési munkában. Ebben a tanulók folyamatosan, kizárólag saját maguk számára rögzíthették jegyzeteiket és eredményeiket, felhasználva az interneten elérhető információkat, eszközöket és lehetőségeket. (Ld. 8.2.3.) A tanulók számos tippet kaptak a pályaorientáció támogatására. Különféle kiegészítő élményszerű tevékenységeket is javasoltunk, és egyéni konzultációs lehetőséget is biztosítottunk az érdeklődők számára. Ez utóbbira azonban kevés igény (8%) mutatkozott.

A 45 perces órák szűk időkerete között csak részben tudtuk követni Szilágyi (2012a) ajánlását a strukturált pályaorientációs csoportfoglalkozás menetére vonatkozóan (ld. 5.3.3). A foglalkozás elejére javasolt hangulatteremtés idő hiányában rendszerint elmaradt, vagy nagyon röviddé vált. A célkitűzés és az ismeretfeldolgozás megvalósult, utóbbi változatos interaktív módszerekkel, gyakran csoportmunkában. A személyes hozam megbeszélésére nem jutott már idő, erre időszakosan tértünk röviden vissza, és főképp pedig összefoglaló jelleggel a záró projektfeladat részeként. A következő foglalkozás előkészítésére szintén nem került sor, mivel otthoni feladat nem volt adható. Önálló, órán kívüli csoportszintű munka a mini záróprojekt keretében valósult meg. Duplaórák tartása szervezési okokból a gimnáziumban nem volt megoldható, pedig másfél órás foglalkozások keretében a strukturált csoportfoglalkozások egyes lépései jobban megvalósíthatók lettek volna. A program későbbi megvalósítói számára ezért lehetőség szerint 90 perces foglalkozásokat javaslunk.

A tanulási program tervezésekor a tudatosan alkalmazott módszertani változatosság elvét követve (Flechsig, 1996; Baumgartner, 2014) összességében sokszínű módszeregyüttes alkalmazására törekedtünk az adott lehetőségek korlátai között. Széles szakértői konszenzussal elfogadott általános tanuláselmélet hiányában a programot olyan, részben különböző megközelítésekből kiemelhető, szakmailag jól alátámasztott elvekre építettük, amelyek a gyakorlati pedagógia szintjén koherens rendszerként értelmezhetők, és alkalmasak a gyakorlat orientálására. Ilyen elveket sorol fel például a hatékony tanulást támogató egyik kézikönyv bevezetője (Nahalka, 2006, p. 7). Számos további hasznos alapelv, kapcsolódó magyarázat és forrás található az Amerikai Pszichológiai Társaság azon kiadványában, amely a tanítás és tanulás alap- és középfokú oktatásban alkalmazható pszichológiai alapelveit ismerteti (APA, 2015). A pályaedukációs program adott lehetőségei között a tanulásközpontú pedagógia keretei között mozogtunk, ideértve különösen a diákok aktív, értelmező tanulásának eredményorientált támogatását, és az oktatói team önreflexióját és fejlődését is (Kálmán, 2021). Módszertani segédletként Davis (2009) szinte enciklopédikus jellegű, széles körben ajánlható tanári gyakorlati kézikönyve szolgált, amely jól adaptálható eszközöket és módszereket kínál a tanulási programok számára.

Tekintettel a program kísérleti jellegére is, folyamatosan kiemelt figyelemmel követtük a megvalósulást. Különösen a kezdeti időszakában több nehézség is felmerült, az első foglalkozások során. Részben a fokozott digitális eszközigény miatt, ill. a helyismeret hiányában is, előfordultak logisztikai és technikai nehézségek. A külsős tanári team nem ismerte a tanulókat, és nem volt reális, hogy a viszonylag kevés foglalkozás alatt megtanulja a kb. 100 tanuló nevét (vagy legalábbis jelentős részük nevét). A négy osztály közül az egyik órája a nyolcadik órában volt (csak 40 perces időtartammal), úgy, hogy aznap a nulladik órában kezdtek testneveléssel. Ebben az osztályban a tanulók nehezebben voltak mozgósíthatók, motiválhatók. Az osztályfőnököktől és a diákoktól kapott kezdeti visszajelzések és javaslatok alapján a gyakorlati részek arányát növelve módosítottuk az alkalmazott módszereket, tovább növelve az interaktivitást és erősítve a csoportmunkát.