Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
2. Elméleti háttér
›
2.1. Pályaorientáció
›
2.1.2. A főbb fogalmak értelmezése
›
2.1.2.2. Fogalommeghatározások

2.1.2.2. Fogalommeghatározások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi fogalommeghatározások három csoportba sorolhatók: (1) tevékenységalapú definíciók: például életpályaszakasz, pályaszakaszdöntés; (2) kompetenciaalapú definíciók, például pályaválasztási érettség, pályaérettség; és (3) eseményalapú definíciók, például mérföldkő. A három kategória jól tükrözi a pályaorientáció folyamatjellegét, amely folyamat tevékenységekből és mérföldkövekből áll, és az előbbiekhez kompetenciák kapcsolódnak. Az itt felvázolt terminológia csak az életpálya-építéshez közvetlenül kapcsolódó legfontosabb fogalmakra terjed ki, ezeket glosszáriumszerű rendszerben bemutatva. A lista ugyanebben a szemléletben tovább bővíthető, különösen például az aktorok tekintetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpálya (pálya, pályafutás, karrier): Az egyén élete során egymást követő, folyamatos láncot alkotó →életpályaszakaszok és ezeket elhatároló →mérföldkövek sorozata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya korai értelmezései a munka világára szorítkoztak. Ilyen például Csirszka János (1966, p. 172) meghatározása, melynek értelmében „az életpálya az emberi élet folyamán egymás után következő és folyamatos láncot alkotó munkatevékenységek sorozata.” Felfogásában a pálya az életút munkával töltött szakasza; nem önálló valami, amire a személyiség rátalál, hanem sokkal inkább hozzá tartozik, belőle fakad (Csirszka, 1977).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Super (1980) szerint az életpálya azon szerepek együttese, amelyeket a személy élete során betölt. Klasszikus szivárványmodelljének hatására az életpálya különböző definíciói már egyre gyakrabban kiterjedtek a tanulásra és továbbképzésre, és más további életszerepekre is (ld. 5.3.2.5). Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára szerint az életpálya „egy személy életén átívelő, egymással kölcsönhatásban lévő munkahelyi szerepek és egyéb életszerepek sorozata, beleértve, hogy az adott személy miként találja meg az egyensúlyt a fizetett és fizetetlen munkafeladatai között, valamint mennyi időt és energiát szán tanulásra és továbbképzésre” (Jackson, 2013, p. 13). Mint ahogyan arra a Szakszótár is rámutat, és számos példát is felhoz, az életpálya fogalmának nagyon sokféle megközelítése létezik a szakirodalomban. Ezek gyakran abban térnek el egymástól, hogy kizárólag a foglalkoztatásra, vagy a foglalkoztatásra és képzésre koncentrálnak, vagy figyelembe vesznek ezeken kívüli tevékenységeket, életszerepeket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hughes (1937) már közel száz évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy az életpályát objektív és a szubjektív szempontból is értékelhetjük. Az objektív életpálya a külső szemlélő által megragadható olyan jellemzőkkel írható le, mint intézményi tisztség, munkakör, jövedelem, előléptetés; míg a szubjektív pályafutás az egyén saját életútjának szubjektív értelmezését, belső személyes megélését jelenti, értelmet adva életüknek (Savickas, 2002, 2005). Bár az objektív és szubjektív siker összefügg egymással, mégsem mozognak mindig együtt. Előfordulhat, hogy valaki objektíve sikeres, de (például fejlődésélmény hiányában) mégsem elégedett; és lehet fordítva is, alacsony objektív elismerés mellett jelentős belső elégedettséget élhet át. A kérdés mindig az, hogy az egyén számára az adott helyzetben mi mennyire fontos (Gunz et al., 2025). Nyilvánvaló ez utóbbi kiemelkedő jelentősége a pályaorientációs munkában (Kiss, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpályát „a személyiségfejlődés szempontjából a pályaválasztási érettség, a pályaérettség, valamint az önmegvalósítási érettség folyamatában írhatjuk le, amelyhez a képzésre való alkalmasság, a pályaalkalmasság, illetve a beválás szakaszai kapcsolódnak.” (Szilágyi, 2005, p. 53) Rókusfalvy (1969) pályaalkalmasságnak az egyén és a pálya közötti potenciális megfelelést, míg beválásnak az ezek közötti tényleges megfelelést nevezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szubjektív pályafutás fogalmához kapcsolható a kontextuális karrierfelfogás, amely az egyén karrierfejlődését az eredeti karrierelképzelés és a környezet közötti interakciók alapján értelmezi, figyelemmel az egyén számára fontos személyek visszajelzéseire is. Az egyén pályája alakulását másokhoz viszonyítva is értékeli. A konstruktivista irányzat szerint az egyén tapasztalatai alapján maga konstruálja azok értelmezéseit, melyek azután meghatározzák cselekedeteit és döntéseit (Budavári-Takács, 2011).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpályaszakasz (pályaszakasz): az egyén →életpályájának tanulási, munkavégzési vagy egyéb lényeges élethelyzeti szempontból jól lehatárolható, a szomszédos pályaszakaszoktól különböző, homogénnek tekinthető időszaka, melyben az egyén egy vagy több meghatározott →pályaszakasz-tevékenységet végez (vagy egyetlen ilyet sem végez).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaszakaszt rendszerint a rá jellemző tevékenységről szokták elnevezni. A kötelező oktatás keretében az egyén első pályaszakaszát az általános képzéshez kapcsolódó tanulási tevékenység jellemzi. Ha a sikeresség kritériumának Csirszka (1966) nyomán az eredményességet és a harmóniát tekintjük, akkor az a pályaszakasz sikeres, amelyre mindkét feltétel egyszerre fennáll. Az eredményesség a pályaszakasz-tevékenység eredményessége (beválás), amelyet a pályaszakasz célja és tartalma alapján kell megítélni. A harmónia azt jelzi, hogy a pályaszakasz megfelel az egyénnek, személyes jellemzőivel, igényeivel összhangban van. A két kritérium együttes teljesülése az egyént elégedetté és a pályaszakaszt fenntarthatóvá teszi. (Csirszka, 1966, p. 94)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaszakasz-tevékenység: a →pályaszakaszt jellemző egy vagy több alaptevékenység, amelyeken keresztül az egyén meghatározott szerepet (szerepeket) tölt be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alaptevékenységek meglétét, mibenlétét vagy hiányát rendszerint a foglalkoztatási státuszt vagy az adott élethelyzetet jelző kifejezéssel illetjük. Alaptevékenységek illetve élethelyzetek lehetnek: általános célú tanulmányok végzése, közép- vagy felsőfokú szakképzésben történő részvétel, egy vagy több foglalkozás űzése, alkotói szabadság (sabbatical), munkakeresés (munkanélküliség), GYES/GYED gyermekgondozás, otthoni idős-/beteggondozás, háztartásbeli, nyugdíjas, tartós betegállapot stb. A foglalkozás itt megélhetést nyújtó rendszeres munkatevékenységet jelent. A fiatalok esetében fokozott figyelem irányul a NEET (Not in Education, Employment, or Training) státuszban lévőkre. Ide azok tartoznak, akik munkát sem végeznek és képzésben sem vesznek részt. Tágabb értelemben az életpályaszakasz, és így az életpálya fogalma is, magában foglalja az egyén egyéb társadalmi szerepeit megvalósító tevékenységeket is (ld. Super, 1980: szivárványmodell, 5.3.2).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Mérföldkő: a →pályaszakaszt lezáró életesemény, amelyhez →pályaszakaszdöntés kapcsolódik, és amelyet →átmenet követ, majd új pályaszakasz indul. (Ld. kapcsolódó fogalmak)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életesemény lehet külső eredetű, vagy belső indíttatású, illetve előre tervezett, vagy váratlan. A mérföldkő rendszerint döntési helyzetet hoz létre, és →pályaszakaszdöntés kapcsolódik hozzá. (A „nem teszek semmit, bár elvileg tehetnék” is döntés.) Előfordulhat, hogy az egyén látszólag ok nélkül hoz váratlan pályaszakaszdöntést. Ez összefüggésben lehet a szubjektív pályafutás értelmezésénél leírt belső folyamatokkal (Hall, 2004). Ilyenkor maga a döntés tekinthető azon életeseménynek, amely a mérföldkő szerepét játssza. A mérföldkő és a pályaszakaszdöntés rendszerint együttesen fordulnak elő, egyazon élethelyzet két aspektusát fejezve ki. Kivételesen egy mérföldkő előfordulhat érdemi életpálya-alakítási döntési helyzet (alternatívák) nélkül is, például váratlan súlyos betegség esetén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaszakaszdöntés (pályadöntés): a saját →életpálya folytatásával kapcsolatos döntés meghozatala bármely →életpályaszakaszban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntés különböző alternatív lehetőségek közötti választás, jelen esetben az „adott életpálya-lehetőségek közötti választás folyamata” (Jackson, 2013, p. 17). Amennyiben az egyénnek az →átmenet alakítására legalább részleges lehetősége nyílik, akkor döntési helyzet jön létre számára. Az egyik döntési kérdés az aktuális pályaszakaszból történő kilépésre vonatkozik (kilépjen-e, illetve mikor), a másik pedig a következő pályaszakaszra (mi legyen ennek tartalma). Gyakran előfordul, hogy az érintett az első kérdésben nem dönthet, de a másodikban igen. Ez történik például olyan mérföldkövek elérésekor, mint amilyen az általános iskola elvégzése, vagy amikor a munkavállaló munkaviszonyát felmondják.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Megalapozott pályaszakaszdöntés: az egyénhez illeszkedő →pályaszakaszdöntés meghozatala az adott élethelyzetben a →döntési kontextus teljességre törekvő feltárása, megértése, és értékelése alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Döntési kontextus: mindazon feltételek és körülmények összessége, amelyek az adott pályaszakaszdöntés szempontjából belső vagy külső tényezőként relevánsak, vagy relevánsak lehetnek; tekintettel az egyén →életpálya-építési potenciáljára, és az →életpálya lehetséges későbbi folytatásaira is, figyelemmel egyebek mellett a családi, társadalmi, kulturális, gazdasági, munkaerőpiaci, földrajzi-regionális, mobilitási és képzési feltételekre, lehetőségekre és ezek várható jövőbeli alakulására.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntés minősége (megalapozottsága) a realitásérték és a megfelelőségérték alapján mérlegelhető (Csirszka, 1966, p. 41). A realitásérték azt fejezi ki, hogy a választott pályaszakasz (és annak tervezett folytatása) a valóság lehetőségeit, valószínűségeit mérlegelve mennyire megvalósítható az egyén számára, tekintettel az egyén képességeire és korlátaira is. A megfelelőségérték arra utal, hogy a választott pályaszakasz és annak tervezett folytatása szubjektíve mennyire megfelelő és elfogadható az egyén számára, figyelemmel érdeklődésére, igényeire, értékpreferenciáira és egyéb személyes tulajdonságaira. Kicsit másképp fogalmazva mondható az is, hogy a realitásérték az objektív lehetőségre, a második kritérium pedig a szubjektív megfelelőségre utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megalapozott pályaszakaszdöntés legtöbbször a következő életpályaszakasz megfontolt választásában nyilvánul meg, de előfordulhat, hogy adott helyzetben az aktuális pályaszakasz folytatása a megfelelő döntés, ha ez megtehető. A jól megalapozott és átgondolt döntés az egyénre jellemző sajátos egyensúly megtalálását jelenti az igények (megfelelőségérték) és lehetőségek (realitásérték) között. Ha viszont egyiket sem tárja fel megfelelően, vagy ezek még nem alakultak ki, az egyensúly csak időlegesen jöhet létre, vagyis instabil marad. Ez lehet a helyzet akkor, ha túlságosan fiatalon kell döntést hozni, vagy a döntés felületes információk, benyomások alapján születik (vö. korai zárás, ld. 4.1.4).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpálya-építési potenciál: az egyénben rejlő feltételek összessége egy vagy több →pályairányra vonatkozóan, amely belső feltételek vagy már adottak (pl. erős, stabil, differenciált, fókuszált, mély érdeklődés; motiváció, ambíció, értékpreferenciák), vagy belátható időn belül nagy valószínűséggel a pályairány által megkövetelt belépési szintre fejleszthetők (pl. egyes képességek).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megalapozott pályaszakaszdöntéshez kapcsolódó megfelelőségértéket és realitásértéket hasznosan egészítheti ki egy harmadik szempont, amely azt fejezi ki, hogy a döntés mennyire veszi figyelembe, illetve meríti ki az egyén megalapozottan feltételezhető életpálya-építési potenciálját, különös figyelemmel egyes személyes tulajdonságai, képességei, kompetenciái fejlesztési lehetőségeire adott (jól behatárolt) időhorizonton belül. Ennek megítéléséhez megközelítően fel kell tárni ezt a potenciált. Bármennyire is releváns ez a szempont, alkalmazása mélyebb dilemmákat is felvet. Ha például valaki valamiben különösen tehetséges, és ez megállapítható, akkor vajon mindenképpen erre kell-e pályáját építenie? A különféle területeken kiemelkedő teljesítmények sokszor rendkívüli lemondásokkal járnak (vö. Bajor et al, 2019.). Természetesen csakis az érintett dönthet saját életéről. Az érdemi döntéshez azonban érettnek és tájékozottnak kell lennie, ami →pályaválasztási érettséget jelent. A pályaorientáció és pályaedukáció ebben sokat segíthet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építési potenciál kulcsfogalom pedagógiai szempontból, mivel azt fejezi ki, hogy az egyén aktuális lehetőségei mennyiben bővíthetők; azaz milyen időtávon belül reálisan milyen konkrét eredmények érhetők el egyes kompetenciaelemek fejlesztése terén, figyelemmel az alkalmazható intervenciós lehetőségekre, eszközökre, módszerekre is. Többirányú életpálya-építési potenciál esetén az egyén legalább két egymástól különböző →pályairányra vonatkozó hasonló erősségű potenciállal rendelkezik. Ez a konfliktusos helyzet gyakran olyan megoldáshoz vezet, hogy az egyik foglalkozásként, a másik hobbiként valósul meg. Az életpálya-építési potenciál tágabban értelmezhető úgy is, hogy amennyire ez lehetséges, az egyén fejlesztése és lehetőségeinek alapos mérlegelése a pályák jövőbeli várható fejlődési tendenciáira is figyelemmel történik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaérettség: az egyén kompetenciáinak olyan fejlettségi szintje, amely valószínűvé teszi az adott →pályán való sikeres boldogulást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a definíció nagyon közel áll Rókusfalvy (1969) értelmezéséhez, miszerint a pályaérettség a személyiség olyan fejlettségi állapota, amely valószínűvé teszi a meghatározott pályán való sikeres boldogulást (alkotóelemei: a munkaérettség, az üzemi érettség és a társadalmi érettség). Indokolatlan leszűkítésnek tűnhet, hogy fent javasolt meghatározásunk a személyiség fogalma helyett a kompetencia fogalmát használja, ez valójában mégsem az, mert a kompetencia fogalmát a 2.2.2 alfejezetben szereplő definíciónk alapján (a szokásostól eltérő módon) nagyon széles értelemben használjuk (vö. Nagy, 2010). A kompetenciafogalom szerepeltetése definíciónkban emiatt nem szűkíti le Rókusfalvy eredeti meghatározását, viszont pályaedukációs szempontból azt könnyebben operacionalizálhatóvá teszi. A kompetencia és a viselkedés kapcsolata alapján ez összhangban áll azzal, miszerint az egyén megfigyelhető magatartása alapján akkor pályaérett, ha viselkedése megfelel az adott életkorban és élethelyzetben elvárható szakmai fejlődési szintnek (Super, 1953, idézi: Szilágyi, 1993, p. 38).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaérettség nyilvánvalóan különbözik a →pályaválasztási érettségtől. Rókusfalvy értelmezése a pályaérettséget a pályafejlődés kiindulópontjába helyezi, annak feltételeként, hogy a folyamat elindulhasson, míg Super (1980, 1984) felfogásában ez a fogalom a pályán tanúsított magatartás fejlettségi szintjét jelenti, és a pályafejlődés folyamatát követve azt jelzi, hogy az egyén ott tart-e a folyamatban, ahol tartania kellene. Rókusfalvy inkább a pályára lépés érettségére, míg Super a pályán való előrehaladás érettségére helyezi a hangsúlyt. Fenti definíciónk mindkét módon érthető, amennyiben a „pályán való sikeres boldogulás” a pálya aktuális vagy éppen soron következő szakaszán való sikeres boldogulást jelenti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaérdeklődés: az egyén tevékenységben is kifejeződő preferenciája egy vagy több →pályairány vonatkozásában. A pályaérdeklődés a preferált pályairányokkal jellemezhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdeklődés alatt „a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyat, amelyre irányul” (Csirszka, 1966, p. 8). A pályaérdeklődést az egyén belső feltételei (ezen belül dominánsan érdeklődése), →önismerete és →pályaismerete határozzák meg, változását pedig az egyén →pályaorientációs tevékenysége és az őt érő külső hatások befolyásolják. A pályaérdeklődés valamilyen szintű tájékozódást feltételez, lehet megalapozott vagy megalapozatlan, stabil vagy változó. Megalapozatlan pályaérdeklődés alakulhat ki felületes tájékozódás esetén. A tantárgyi érdeklődés még nem pályaérdeklődés, mivel egy tantárgy nem egy pályairányt reprezentál, viszont jó kiindulópont lehet a pályaérdeklődés meglelésében. Amennyiben az egyén deklarált pályaérdeklődése tevékenységében nem nyilvánul meg, a pályaorientáció keretében célszerű ilyen tevékenységeket kezdeményezni. A nyert tapasztalatok megerősíthetik és elmélyíthetik, vagy éppen cáfolhatják a deklarált (feltételezett) pályaérdeklődést.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályairányultság: megszilárdult (erős, stabil, fókuszált, mély és tudatos) →pályaérdeklődés egy vagy több →pályairányban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pályairányultságát az egyén több szempontból is részletesen indokolni képes, amely indoklásban az érdeklődés mellett az ezt támogató képességek és a kapcsolódó preferált értékek és munkamód is megjelennek. A pályairányultság szubjektív értelemben általában megalapozottnak tűnik, mivel a kognitív disszonancia csökkentésére irányuló törekvés miatt (Festinger, 2000) az egyén pályairányultsága tendenciálisan rendszerint úgy alakul, hogy aktuális →önismerete és meglévő →pályaismerete alapján az a lehető legkevesebb ellentmondást, belső konfliktust tartalmazza (belső harmóniára törekvés). Kognitív disszonancia akkor lép fel, amikor valaki ellentmondó gondolatokat, és/vagy érzéseket, és/vagy viselkedéseket tapasztal, és ez feszültséget kelt benne.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályairányultság lassan alakul ki, és alapvető szerepet játszik a pályaválasztási döntés meghozatalában. Fontos kiemelni, hogy a szubjektíve megalapozott pályairányultság nem mindig tekinthető objektíve is megalapozottnak. Mind az önismeret, mind a pályaismeret tekintetében lehet az egyén hiányos vagy téves információk birtokában, anélkül, hogy ezt felismerné. Az is előfordulhat, hogy a saját profil (releváns tulajdonságai) és a szakmaprofil (az adott szakma jellemzői, követelményei és lehetőségei) összehasonlítása okoz gondot, vagy a döntési lépések során követ el hibát. A pályaorientáció egyik fontos feladata az ilyen helyzetek felismerése és orvoslása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályakör: hasonló →pályák összessége. A pályakör választása rendszerint egy szakmakör (szakmacsoport) választásán, illetve az erre felkészítő szakképzés választásán keresztül valósul meg. A szakmakör hasonló szakmák összessége. A szakma képzettséget igénylő foglalkozás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályairány: az aktuális →pályaszakaszt nagy valószínűséggel követő későbbi lehetséges (várható) pályaszakaszok összessége, amely az egyén további →életpályájának lehetséges megvalósulásait vetíti előre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Átmenet (transition): az egyén átlépésének folyamata az egyik →életpályaszakaszból az azt követő másik életpályaszakaszba, amely átlépési folyamat rendszerint az első pályaszakaszt lezáró →mérföldkő előtt kezdődik, és a második pályaszakasz elején zárul le, magában foglalva a →pályaszakaszdöntést.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az átmenet az egyik oktatási, képzési vagy foglalkoztatási helyzetből való átlépés egy másikba: „ez jelentheti a munkaerő­piacról való kilépést munkanélküliség vagy gyermekvállalás miatt, és a foglalkoztatásba, oktatásba vagy kép­zésbe való visszalépést egy olyan időszak után, amelyet az egyén nem a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben töltött.” (Jackson, 2013, p. 9) A fenti általános meghatározás mindezeket lefedi, beleértve olyan további példákat is, mint átmenet az iskolatípusok között, átmenet a középfokú képzésből a felsőfokú képzésbe, átmenet a munka és a tanulás között, vagy átmenet munkakörök között, munkahelyek között, vagy a munkatevékenység lényeges változása, gazdagodása, illetve átmenet a vállalkozói és az alkalmazotti létformák között, pályakorrekció stb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaismeret: az egyén mindazon ismereteinek összessége, amelyek a számára releváns (vagy potenciálisan releváns) külső lehetőségekre, feltételekre vonatkoznak →életpályája alakítása során, ideértve különösen, de nem kizárólagosan, a tanulási, képzési lehetőségeket, a szakmák (szakmaprofilok) ismeretét és a munkaerőpiaci ismereteket is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti értelmezés előnye az, hogy egyszerűsíti szóhasználatot, és a külső feltételek ismeretéről szólva nem kell mindig felsorolni ennek összetevőit, külön kiemelve a tanulási utak ismeretét is. A pályaismeret kompetenciaterületként értelmezhető tágabban is, ideértve a vonatkozó képességeket (információk gyűjtése, értékelése, összekapcsolása stb.) és más további kapcsolódó kompetenciaelemeket is (vö. életpálya-építési kompetencia: 3.1).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Önismeret: az egyén mindazon ismereteinek összessége, amelyek az →életpályája alakításához kapcsolódóan a saját tulajdonságaira, különösen érdeklődésére, képességeire, preferált értékeire, a preferált munkamódokra és egyéb személyes jellemzőire vonatkoznak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az önismeret kompetenciaterületként értelmezhető tágabban is, ideértve a vonatkozó képességeket is (önismeret-bővítést szolgáló tevékenységek, visszajelzések gyűjtése, feldolgozása, reflexió stb.), és más további kapcsolódó kompetenciaelemeket is (vö. életpálya-építési kompetencia: 3.1).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpályaciklus (foglalkozási ciklus): logikusan egymásra épülő szakképzési és foglalkozási →életpályaszakaszok sorozata. Olyan szakaszok, amelyek egymás természetes folytatásai, azonos vagy hasonló fejlődési irányba mutatnak, megengedve kisebb változtatásokat az adott →pályakörön belül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ciklus zárulhat elhalálozással, nyugdíjazással vagy olyan új (tanulási vagy foglalkozási) életszakaszba lépéssel, amely tartalmilag teljesen új az előzőkhez képest, amivel így új ciklus indul. A ciklusok az életpálya egybefüggő logikai egységei. Az általános képzés (általános iskola, gimnázium) a nulladik ciklusnak tekinthető, amelynek folytatásához az egyén későbbi életszakaszaiban többször is visszatérhet. A nulladik ciklusra épülnek a szakmai tartalmakkal telített foglalkozási ciklusok. A másik, szakmai értelemben rendszerint semleges tartalmú ciklus a nyugdíjas időszak, amely záró ciklusnak nevezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalmat használva mondható, hogy míg a 20. század első felében domináns „egy ember – egy szakma” szemlélet valójában „egy ember – egy foglalkozási ciklus” modellt jelentett, napjainkban az „egy ember –- több foglalkozási ciklus” szemlélet kezd egyre gyakoribbá válni. (Vö. Borbély-Pecze et al., 2013) Fontos hangsúlyozni, hogy ha valakinek nagyon sok különböző állása és továbbképzése van, de ezek egymás logikus folytatását, kiegészítését képezik, akkor értelmezésünk szerint egy foglalkozási ciklus valósul meg. Ha viszont valaki például az első szakmai képzését befejezve egy ettől lényegesen különböző másik szakmában helyezkedik el, akkor máris két foglalkozási ciklusa lesz, amelyből az első a képzést követően megszakadt. Egy megszakított ciklus később folytatható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ciklusváltók esetében lényeges, hogy az előző ciklus lezárását lehetőleg minél kevésbé olyan kudarcként éljék meg, amely elvesztegetett időt jelent a második ciklus szempontjából. Ebben segíthet, ha tudatosan törekednek arra, hogy a korábbi ciklusból (ciklusokból) minél több tapasztalatot, kapcsolati tőkét vigyenek tovább magukkal a következő ciklusba. Ez egyfajta tudatos hozzáállást, és némi kreativitást is igényelhet, és értékes egyéni karaktert, szakmaközi, interdiszciplináris jelleget adhat tevékenységüknek, szerencsés esetben felértékelheti hozzájárulásukat az adott új területhez. Mindezek alakítása az életpálya-építési kompetencia fontos megnyilvánulása a teljes életpálya során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rendszerint többirányú →életpálya-építési potenciálra utal, ha egy életpályán belül több ciklus bontakozik ki. Két ciklus válthatja egymást, de megvalósulhat részben párhuzamosan is, például az elsődleges szakmától eltérő másodfoglalkozás esetén. Egy komolyan vett hobbi is alkalmas lehet arra, hogy pályalélektani szempontból a foglalkozási ciklus sajátosságait hordozza, anélkül, hogy jövedelemszerző képességgel rendelkezne (vagy ezt érvényesítenék). A komolyan vett hobbi sajátos energiaforrásként működhet, és fontos lehet azoknak, akik két egymástól eltérő, erős és stabil érdeklődési iránnyal rendelkeznek, az egyikre a szakmai pályafutást, a másikra a szabadidős elfoglaltságot építve. Több sikeresen megvalósított életpályaciklus, legalábbis szakmai értelemben a „több életet élek” pozitív élményét nyújthatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rókusfalvy Pál (1969) az életpálya három szakaszaként az általános képzést, a szakmai képzést, valamint a szakmai tevékenységet jelöli meg, melyek között átmenet akkor lehetséges, ha az egyén az előző szakasz végére eléri a továbblépéshez szükséges érettséget. Szilágyi Klára (1993) életpályamodellje két nagy fázist jelöl meg: egyrészt a pályaadaptációt (= általános képzés és azt követő szakmai képzés), másrészt a pályatevékenységet (= szakmai beilleszkedés és azt követő hasznos szakmai tevékenység). A pályaválasztási érettséget az általános képzés végéig szükséges elérni. A szakmai beilleszkedés feltétele a pályaérettség (pályaalkalmasság), az önmegvalósítási érettség (beválás) pedig a hasznos szakmai tevékenység során válik láthatóvá (Szilágyi, 1993, p. 76).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az így ábrázolt egyciklusú életpálya esetleges második ciklusa tipikusan egy újabb szakmai képzésből, majd szakmai beilleszkedésből és az ezt követő hasznos szakmai tevékenységből tevődhet össze. Mivel az általános képzés több foglalkozási ciklust is megalapozhat, több ciklus pályaadaptációs fázisának is első alfázisa lehet. Előfordulhat, hogy a második ciklus adaptációs szakasza lerövidül, vagy nem formális képzés útján valósul meg. Jó esetben a pályaválasztási érettség már az első ciklus során létrejön, és a következő ciklus választása során tovább fejlődhet. A pályaérettséget szakmaspecifikus jellege miatt mindig újra el kell érni. (Szélesebb körben alkalmazható transzverzális komponensei, ha vannak ilyenek, hasznosíthatók lehetnek az új foglalkozási ciklusban is, de a pályaspecifikus komponensek fejlesztése nem kerülhető meg.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erős többirányú potenciál esetén felmerül a kérdés, hogy vajon beszélhetünk-e önmegvalósítási érettségről már akkor is, ha ezekből csak az egyik valósul meg, vagy ehhez mindegyiknek meg kell-e valósulnia. A kérdésre igenlő válasz adható, ha az egyén eredményes tevékenységéhez belső elégedettsége társul, és így ezzel egy tartósan fenntartható kiegyensúlyozott élethelyzet jön létre (vö. Csirszka, 1966, p. 94)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaválasztás: az egyén első →pályaszakaszdöntése az első →mérföldkő elérésekor, az általános célú tanulmányok befejezésekor. Ez rendszerint olyan szakképzésre irányul, amely egy meghatározott (kiválasztott) →pályakörre készít fel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztás eredménye az egyén saját életpályájával kapcsolatos szándékát fejezi ki „személyes adottságai, képességei, törekvései és célkitűzései alapján, amit a munkaerőpiac realitásai és személyes körülményei is befolyásolnak”. (Jackson, 2013, p. 28.) A pályaválasztás szempontjai között rendszerint szerepet játszanak a képzési feltételekre és lehetőségekre, a választott pályakörhöz kapcsolódó követelményekre, lehetőségekre és fejlődési perspektívákra, továbbá ezek várható jövőbeli alakulására vonatkozó információk is. (Ld. még Szilágyi (2000) 2.1.1 fejezetben idézett kapcsolódó meghatározását.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zakar András (1988) a pályaválasztás leggyakoribb problémájaként a tanácstalanságot említi, amely a személyiség döntést befolyásoló tényezőinek fejletlensége következtében fennálló döntési bizonytalanságból fakad. A nem megalapozott döntés később a választott pályával való elégedettlenséghez vezethet. Az ELGPN szakszótárban a pályaválasztás folyamata az egyén saját életpályájával kapcsolatos elképzelései fejlődésének és megvalósulásának a folyamataként jelenik meg (Jackson, 2013, p. 28). Empirikus kutatásainkban ide kapcsolódó egyik változóként szerepel a pályaválasztási döntési folyamat aktuális állapotát (státuszát) leíró kompozit mutató, amely az „Előrehaladás a választásban” nevet kapta (ld. 4.1.3.1)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztás kapcsán kritikai éllel vethető fel, hogy korunkban az emberek nem választják a pályát, hanem folyamatosan konstruálják azt, miközben a változásokra, eshetőségekre reagálnak (Savickas, 2002, 2005). Bármennyire is igaz ez, nem azt jelenti, hogy eltűnne a választás, hanem sokkal inkább úgy értendő, hogy a választás mozzanata megtöbbszöröződik, az első választást ugyanis várhatóan még számos további döntésnek kell majd követnie. Ez a körülmény aláhúzza a választást megalapozó →életpálya-építési kompetencia jelentőségét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Toborzás: mindazon tevékenységek összessége, amely arra irányul, hogy döntési helyzetben lévő egyének →pályaválasztását, →pályaszakaszdöntését úgy befolyásolja, hogy azok minél többen a toborzó intézményt, vállalatot vagy az általuk képviselt gazdasági ágazatot válasszák.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toborzás során a propagált választás előnyei kiemelten, néha felnagyítva, hátrányai pedig kevésbé, néha nem, vagy jelentősen lecsökkentve jelenhetnek meg. A→pályaedukáció feladatai közé tartozik az egyének felkészítése a toborzásokra úgy, hogy azokat helyükön kezelve, a kapott információt megfelelően értékelve legyenek képesek hasznosítani.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaválasztási érettség: az →életpálya-építési kompetencia és az →életpálya-építési potenciál azon szintje, amely megalapozott →pályaválasztást tesz lehetővé.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megalapozott pályaválasztás az (első) általános képzési ciklus végén hozott →megalapozott pályaszakaszdöntés. Völgyesy (1976) szerint a pályaválasztási érettség a megfelelő (optimális) döntésre való felkészültséget jelenti, amelyet a személyiség fejlődése, illetve tudatos fejlesztése alapoz meg. A személyiség olyan jellemzőivel függ össze, mint amilyen az aktivitás-passzivitás, befelé-kifelé fordulás, szabályozottság-szabályozatlanság, szociális-antiszociális irányultság, intellektuális szint, igényszint, önismeret vagy társas hatékonyság, figyelemmel az egyén pályaérdeklődésére, pályaismeretére és a választott pálya és saját személyes jellemzői közötti megfelelés mértékére is. A pályaválasztással kapcsolatos érdeklődés 14 éves kor előtt rendszerint még nem alakul ki. (Völgyesy, 1976) (ld. 5.1.3)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rókusfalvy Pál gyakran idézett meghatározásában pályaválasztási érettségnek nevezi „a tanuló egész személyiségének olyan arányos fejlettségi állapotát, amely egyrészt lehetővé teszi az elhelyezkedési lehetőségeknek és a személyiségnek megfelelő pálya adekvát választását, másrészt biztosítja a szakmai képzésnek legalább minimális sikerét, és felébreszti a tanulóban a szakmai beilleszkedésre irányuló tartós törekvést” (Rókusfalvy, 1969, p. 49).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel ez a klasszikus definíció az egész személyiség arányos fejlettségi állapotáról szól, fenti meghatározásunk ehhez képest visszalépésnek tűnhet. Valójában nem az, mert a kompetencia fogalma esetünkben nagyon szélesen definiált (ld. 2.2.2). Értelmezésünkben az életpálya-építési kompetencia és az életpálya-építési potenciál együttesen tartalmazza mindazt, ami a „teljes személyiségből” releváns, és képes biztosítani adott időhorizonton belül a „szakmai képzésnek legalább minimális sikerét”, valamint „a szakmai beilleszkedésre irányuló tartós törekvést”. A megalapozott pályaválasztás pedig az „elhelyezkedési lehetőségeknek, és a személyiségnek megfelelő pálya adekvát választását” jelenti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpálya-építési kompetencia: az egyén mindazon tulajdonságainak összessége, amelyek szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy →életpályáját egész élete során megalapozottan menedzselje és fejlessze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „megalapozott” jelző itt is egyfajta minőségre utal: a pálya és az egyén összhangját jelenti, hasonlóan, mint ahogyan az a pályaválasztási érettség meghatározásánál szerepelt. A kapcsolódó szakirodalmi források bemutatása és kritikája további részletekkel a 3.1 fejezetben található. Tágabb értelemben néha beleértik a fogalomba mindazon nem szakmaspecifikus és transzverzális kompetenciákat is, amelyek korunkban különösen a munkavállalói szerepek eredményes megvalósításához szükségesek (career competencies), és amelyek egy részét gyakran 21. századi kompetenciáknak is nevezik (vö. EU, 2019; Trilling & Fadel, 2009, OECD, 2005, 2018a, 2019). Mivel ebben a könyvben az életpálya építésére fókuszálunk, ezért a fogalmat szűkebb értelemben használjuk a fenti definíció szerint.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpálya-építés (életpálya-építési/pályaorientációs tevékenység/aktivitás): mindazon tevékenységek összessége, amelyek az egyénnek megfelelő →életpálya kialakítását szolgálják az adott társadalmi környezetben, figyelemmel a gazdasági, munkaerőpiaci és képzési feltételekre és lehetőségekre, ezek várható jövőbeli alakulására, valamint az egyén élethelyzetének, igényeinek, tulajdonságainak adott szintjére és várható vagy elérhető jövőbeli változásaira is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ide értjük különösen az egyén →önismerete és →pályaismerete fejlesztését szolgáló aktivitását, a döntési helyzetek felismerését, a döntések előkészítését és a jól megalapozott és átgondolt döntések meghozatalát. Az életpálya-építés az →életpálya-építési kompetenciára épül, annak megnyilvánulása, és egyben ezen kompetencia fejlesztésének eszköze is; →átmenetek és →pályakorrekciók sorozatán keresztül igyekszik fenntartani, illetve újraalkotni az egyén és a pályaszakaszok összhangját a teljes életpálya folyamán, lehetőség szerint tekintettel a korábbi pályaszakaszok során megszerzett képzettségekre, kompetenciákra, tapasztalatokra, referenciákra, tudástőkére és kapcsolati tőkére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építés fontos aspektusát hangsúlyozza az életpálya menedzsment fogalma, amely az „életpályával kapcsolatos tervek folyamatos előkészítése, végrehajtása és nyomon követése” (Jackson, 2013, p. 16); illetve az életpálya fejlesztésének fogalma is, amely „a tanulás, munka, kikapcsolódás és az ezek közötti átmenetek menedzselésének élethosszig tartó folyamata annak érdekében, hogy az egyén élete egy egyénileg meghatározott, fejlődő jövő felé haladjon” (Jackson, 2013, p. 14). A fogalomba értendő felfogásunk szerint minden releváns tevékenység, az egyén kívülről megfigyelhető cselekvése mellett belső aktivitása is, különös tekintettel az életpálya-építést érintő információk feldolgozására és az önreflexióra. Ezekre a belső aktivitásokra az egyén megfigyelhető cselekedeteiből, magatartásából, a vele folytatott beszélgetésekből, valamint meghozott döntéseiből, illetve végső soron életpályájának alakulásából következtethetünk. A pályakezdést követő életszakaszokban a szakmai életút tekintetében gyakran a karriermenedzsment kifejezés használatos.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályakorrekció (pályairány módosítás): olyan →pályaszakaszdöntés, amelynek következtében az egyén kilép a korábban választott →pályakörből, és életpályája az addig elképzelt (tervezett) irányt megváltoztatva lényegesen eltérő irányba halad tovább. A pályakorrekció új →életpályaciklust nyit meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályafolytatás: olyan →pályaszakaszdöntés, amelynek következtében az egyén a korábban választott →pályakörnek megfelelő újabb →pályaszakaszt választ az adott →életpályacikluson belül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaorientáció (életút-támogató pályaorientáció): többféle értelmezése létezik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szűkebb értelemben az egyén →életpálya-építésének támogatása az adott konkrét helyzetben külső közreműködő (pl. pedagógus, tanácsadó) által, különös tekintettel az egyén élethelyzetéből fakadó soron következő →pályaszakaszdöntésére. Ld. „Segítségnyújtás egy egyénnek oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntései meghozatalában.” (Jackson, 2013, p. 26.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalomba gyakran beleértik az érintett saját →életpálya-építési tevékenységét is. Tágabb értelemben magában foglalja a →pályaedukációt is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legtágabb értelemben olyan széles ernyőfogalom, amelybe az előző értelmezések szerinti pályaorientációhoz kapcsolódó minden tevékenység és intézmény beletartozik az egyén, a csoport, a szervezet és a társadalom szintjén; és ily módon egy igen széles terület megjelölésére szolgál, ideértve a tájékoztatást, tanácsadást, coachingot, pályaedukációt, értékelést, érdekképviseletet stb. Az életút-támogató pályaorientációhoz kapcsolódó szakirodalom áttekintése a 2.1.1 alfejezetben található.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Életpálya-tanácsadás (pályatanácsadás, karrier tanácsadás): meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő, →pályaorientációt megvalósító tevékenység kompetens külső személy közreműködésével.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aszerint, hogy a tevékenység milyen követelményeknek felel meg, különösen az ügyfél (érintett), a célok, a tartalom és a módszerek tekintetében, a tanácsadás más-más típusáról vagy területéről beszélhetünk. A „kompetens külső személy” alatt azt értjük, hogy a tanácsadást (természetesen) nem maga az érintett végzi, másrészt tevékenysége megfelel a tanácsadás adott típusára vonatkozó követelményeknek, beleértve azt is, hogy rendelkezik a szükséges képesítéssel, jogosítvánnyal, ha a követelmények ezt előírják. Azon eseteket, amikor specifikus követelmények nem teljesülnek, vagy ilyenek nem fogalmazhatók meg, pályaorientációs beszélgetésnek célszerű nevezni. Ilyen például az, amikor egy tanár elbeszélget a továbbtanulásról egy diákkal, vagy ide sorolható a kortárs/sorstárs segítség is (peerhelp/peer-support, peer-mentoring).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-tanácsadás a tanácsadó és az egyén közötti interakcióra épül. Egyre gyakrabban az egyén önálló pályakonstrukciós kísérleteit, szakmai pályafutásának folyamatos újraértelmezését segítő, bármely helyszínen és életkorban megjelenő támogatásként jelenik meg (Borbély-Pecze, 2015). „Olyan egyéni vagy csoportos folyamat, amely hangsúlyozza az öntudatosság és a megértés fontosságát, és elősegíti egy kielégítő és értelmes magánélet/munka egyensúly megtalálását, amely a tanulással, munkával és ezek átmeneti állapotaival kapcsolatos döntések, valamint az egész élet során változó munka- és tanulási környezetre adott válaszreakciók kezelésének az alapja.” (Jackson, 2013, p. 16)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Pályaedukáció: az →életpálya-építési kompetencia fejlesztése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyén pályaedukációja külső segítők, közreműködők (pl. iskola) és/vagy önfejlesztés útján valósulhat meg. Ide tartozik „minden olyan program és tanulási tevékenység, amely segíti az embereket a saját életpályájuk és életútjuk ala­kításához szükséges készségek elsajátításában, mint például a pályaválasztási információkhoz és tanácsadás­hoz való hozzáférés, és azok eredményes használata” (Jackson, 2013, p. 14). A pályaedukáció gyakran kapcsolódik az egyén élethelyzetéből adódó soron következő pályaszakaszdöntés előkészítéséhez, mivel ekkor motiváltabbak az érintettek (de ez a kapcsolódás nem szükségszerű). A pályaedukáció ilyenkor a pályaorientációval összefonódva valósul meg, és a két tevékenység egymást erősíti. Minden pályaorientációs tevékenységnek lehet pályaedukációs hatása is. A pályaedukáció egy speciális kontextusban megvalósuló tanulási-tanítási folyamat, amely a tágan értelmezett pályaorientáció részeként is felfogható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunkban a karrierdöntések egyre kevésbé véglegesek; a rugalmasság, a változások megértése és kezelése, az alkalmazkodóképesség, a folyamatos tanulás és fejlődés, és az önirányítás egyre fontosabbá válik (Borbély és munkatársai, 2013; Hall, 2004). A javasolt fogalmi rendszer alkalmas a pályadöntés oly fontos reverzibilitásának leírására is. A leírás elemi egységei a lineárisnak tekinthető pályaszakaszok, amelyekből külső és/vagy belső okok, változások, előre nem látható események következtében, időbeli elhelyezkedésüket és egymáshoz kapcsolódásukat tekintve tetszőlegesen bonyolult szerkezetek alakulhatnak ki, és párhuzamosságok is létrejöhetnek (vö. pályaciklus, pályakorrekció). Az életpálya ebben a szemléletben pályaszakaszok egyénre jellemző hálózataként jelenik meg, amely hálózat irányított gráffal modellezhető. A gráf élei a pályaszakaszoknak, csomópontjai pedig a mérföldköveknek felelnek meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben áttekintettük az életpálya-építéshez és a pályaorientációhoz kapcsolódó 27 főbb fogalmat és a vonatkozó fontosabb szakirodalmi forrásokat. Javaslatot tettünk a fogalmak szorosan egymáshoz illeszkedő, egységes logikai rendszert alkotó meghatározásaira. A definíciók között megjelent olyan újszerű fogalom is, amely létét a logikai teljességre törekvésnek köszönheti. A konstrukció egésze újszerűnek tekinthető, a fogalmi kapcsolatok szerkezete hálózattal modellezhető. A fogalomalkotás és fogalomkapcsolódás ezen módja a természettudományokra jellemző szemléletet tükrözi. Bemutattuk azt, hogy ilyen fogalmi háló létrehozása ezen a területen is lehetséges. Az ismertetett 27 definíció köre ugyanebben a szemléletben tovább bővíthető, különösen például az aktorok tekintetében. Jóllehet a fogalomalkotás irányait a tárgyi logika és a szoros kapcsolódások erőteljesen behatárolják, egyes részletek tekintetében a definíciókat megfogalmazó szakértők bizonyos mozgásszabadságot élvezhezhetnek. Ennélfogva többféle, kicsit eltérő fogalmi háló is létrejöhet egyazon területen.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave