Az önismeret fejlesztése és ezen belül különösen az adottságok, képességek, ambíciók és érdeklődési irányok feltárása a pályaépítés szempontjából különös jelentőséggel bír. „Aki úgy tudja életét és benne saját személyiségét, jellemét alakítani, hogy társadalmilag hasznos munkájában egyszersmind önmagára talál, úgy ez a belső összhang és rendezettség nemcsak élete többi területének lesz jellemzője, hanem emberi környezetére is kisugárzik, s társadalomépítő erővé válik.” (Rókusfalvy, 1969, p. 13.)

 

A szabadidős tevékenységek kiemelt szerepet játszanak a fiatalok énképének és öndefiníciójának alkításában. Önmaga megismeréséhez változatos élményekhez, fontos tapasztalatokhoz, és visszajelzésekhez juthat a fiatal, amikor saját döntései alapján választott tevékenységeket végez (Super, 1984). Az önismeret fejlesztését jól szolgálhatja a kedvenc időtöltések, szabadidős aktivitások körének bővítése, különféle hobbik kipróbálása is. Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen motivációra, érdeklődésre és képességre utal egy-egy hobbi, amit a fiatal szívesen és eredményesen csinál, és ezek vajon figyelembe vehetők-e valamiképp a pályaválasztás során.

 

A pályaválasztás szempontjából különösen az erősségek azonosítása fontos. A kép teljességéhez hozzátartozik azonban a gyengébb területek tudatosítása is. Kihívás lehet a visszajelzések elfogadása, helyes kezelése. Fontos, hogy az önismeretből cselekvés fakadjon. Ha még nem alakult ki stabil differenciált érdeklődés, ennek megtalálása lehet az első prioritás. Ha ez már megvan, akkor az érdeklődés és az erősségek összekapcsolásával kereshető az egyénhez illeszkedő pályairány. A következő lépés ezután az erősségek továbbfejlesztése, és az érdeklődés elmélyítése lehet. Mivel az életpálya elképzelt menete optimális esetben az erősségekre épül, a gyengébb képességterületek fejlesztése az életpálya szempontjából csak annyiban fontos, amennyiben befolyásolják ennek várható alakulását, objektív és szubjektív értelemben egyaránt (vö. objektív és szubjektív életpálya, 2.1.2). Az általánosan képző oktatással szemben tehát nem a gyenge területek fejlesztése, hanem az erősségek továbbfejlesztése az első prioritás, mert a társadalmi munkamegosztásba történő beilleszkedés specializálódásra, a gazdasági szféra pedig versenyre épül. Mivel azonban a jövő bizonytalan, nyitottnak kell maradni újabb képességterületek későbbi fejlesztésére is.