A továbbtanulási lehetőségek feltérképezése valószínűleg a könnyebbik feladat. Az általánosan képző iskolákban ehhez több ismeret áll rendelkezésre a tanári kar körében. A kérdés mindig az, hogy milyen továbbtanulási irányok lehetségesek az adott intézmény befejezése után (teljes körű felmérés), ezek hová vezetnek, mennyire vonzóak a kirajzolódó pályairányok, és melyik továbbtanulási lehetőség mennyire reális az adott diák számára, tekintettel a felvételi követelményekre és a későbbi esetleges lemorzsolódás veszélyeire is. A felsőoktatásról a https://www.felvi.hu/ oldalain jól strukturált bőséges információ található. Egyesek számára érdekesek lehetnek az ugyanitt található, kevésbé ismert felsőoktatási szakképzési lehetőségek is, amelyek nem egyetemi végzettséget igazoló diplomát adnak.

Az egyes felsőoktatási intézmények képzési kínálatáról részletes tájékoztatást adnak az egyes intézmények honlapjai. Az egyetemek képviselőivel személyesen is találkozhatunk az intézmények nyílt napjain, valamint az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, amely a felsőoktatásra fókuszáló, legnagyobb oktatási kiállítás Magyarországon. Itt a hazai egyetemek és főiskolák, valamint külföldi intézmények mutatkoznak be a továbbtanulni vágyóknak. Honlap: https://www.educatioexpo.hu/. Az ismeretek bővítése mellett a pályaválasztás szempontjából releváns élmények és benyomások gyűjtésére is alkalmas az évente megrendezésre kerülő népszerű Kutatók Éjszakája is (https://www.kutatokejszakaja.hu/).

Az állami ösztöndíjakról az Oktatási Hivatal honlapján olvashatunk tájékoztatást (https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij). A felsőoktatásba készülő diákok és a már ott tanulók számára nyújt életpálya- és karriertanácsadást, támogatást a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (https://feta.hu/). A külföldi továbbtanulásról számos információ található az interneten. Az Európai Unió honlapján a „Tanulás, képzés és önkéntesség az Európai Unióban” elnevezésű szekciót érdemes böngészni. Az Unión belüli lehetőségekről ld. pl. https://europa.eu/youreurope/citizens/education/university/index_hu.htm.

Az Európai Unión belüli tanuláshoz és munkavállaláshoz ad segítséget az Europass személyes eszköz- és információs tár: https://europass.europa.eu/hu. A fiatalok európai mobilitását támogatja a Tempus Közalapítvány (https://tka.hu), amelynek honlapjáról sok hasznos pályaorientációs kiadvány letölthető, továbbá az Eurodesk információszolgáltató hálózat (https://eurodesk.hu/), az európai diákfórum (www.aegee.org) és az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (https://www.afs.hu/). Több mint 900 európai felsőoktatási intézményről és programról találunk információt ebben az adatbázisban: https://euroeducation.net/. Hasonló célú honlapok: https://studyportals.com/ és https://www.studyineurope.eu. Az AIESEC globális platformja (www.aiesec.org) csereprogramokról, külföldi tanulási és munkalehetőségekről, szakmai gyakorlatokról nyújt tájékoztatást Európán kívüli országok vonatkozásában is.

A szakképzés Magyarországon alapvetően a gazdasági ágazatok szerint szerveződik. A hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket korábban az Országos Képzési Jegyzék (röviden OKJ) tartalmazta. Ez 2020-tól átalakult, és az OKJ helyét a Szakmajegyzék vette át. A korábbinál kevesebb alapszakma közül lehet most választani, és a legtöbb képesítés már csak iskolai rendszerben szerezhető meg. A változás célja, hogy a képzések jobban megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek. A középfokú szakképzésről és a felnőttképzésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján található tájékoztatás. Itt különösen a szakképzési centrumok és szakmák keresési lehetősége, valamint az itt található pályaorientációs portál lehet hasznos: https://www.nive.hu. A Hivatal pályaválasztást támogató rendezvénysorozatokat is szervez, ld. „Mi a pálya?” elnevezésű műszaki pályaválasztó fesztivál (https://miapalya.mee.hu/), vagy az interaktív programokat is kínáló „Szakmák éjszakája” https://szakmakejszakaja.hu/. A legnagyobb hazai szakképzési fesztivál a „Szakma Sztár Fesztivál”, amely a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének is helyt ad: https://www.szakmasztar.hu/. További tájékozódásra adnak alkalmat a helyi szervezésben megvalósuló szakmai börzék.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján különösen a szakmák (szakmakártyák) és a szakképzési rendszer bemutatása, a tanulói juttatások ismertetése, a szakképzési centrumok, szakmai képzések és képzőhelyek elérhetőségei (intézménykereső), és a duális képzés leírása emelhető ki: https://ikk.hu/. A szakképzési centrumok tájékoztatást adnak a szakképzés lehetőségeiről, és segítik a pályaválasztást támogató osztályfőnöki órák, szülői értekezletek és rendezvények tartását is. További hasznos információk találhatók a munka világáról a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján (https://munka.hu/), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Szakmavilág” elnevezésű honlapján: https://szakmavilag.hu/, valamint a képzéskereső https://szakkepesites.hu/ és az oktatási tájékoztató honlapokon https://www.mot.hu/.

A képzési szintek és típusok közötti eligazodást háttérinformációként segítheti, ha nagyvonalakban értjük a Magyar Képesítési Keretrendszer felépítését: https://www.magyarkepesites.hu/kepesitesi_keretrendszerek/mkkr

A pályaismeret a pályaválasztás szempontjából alapvetően két fő kérdésre egyszerűsíthető. Az egyik az, hogy mit érdemes tudni az egyes pályákról (szakmákról), a másik pedig az, hogy mit érdemes tudni ezek rendszeréről ahhoz, hogy meglegyen a szükséges áttekintés. Tágabb értelemben a pályaismerethez tartozónak tekinthető még a munka világával kapcsolatos számos további témakör is, mint amilyenek például a munkaerőpiac, a munkajog, az érdekérvényesítés, a munkaszervezés és a munkavédelem egyes témái, vagy különösen az álláskeresés, a munka közbeni továbbképzés és fejlődés, valamint a munkahelyváltás kérdései. A gimnáziumi pályaedukáció során ezek kevésbé tekinthetők súlyponti témáknak, mivel a közvetlen feladat a továbbtanulási irány kiválasztása (bár egy elképzelt jövőbeli állásinterjú lejátszása a diákok számára elgondolkodtató, a motivációt erősítő hatású lehet). Nagyon fontos viszont, hogy a tanulók képesek legyenek tájékozódni a munka világában, és az ide kapcsolódó bármely kérdésben, amely valami miatt fontossá válik számukra. Sokat segíthetnek ebben a mesterséges intelligencia alapú csevegő szolgáltatások is, mint amilyen az OpenAI ChatGPT vagy a Google Gemini (Bard / Gemini asszisztens), amelynek válaszait azonban mindig ellenőrizni célszerű.

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) a foglalkozások áttekintését adja. Ez a nemzetközileg összehangolt rendszer teremti meg annak lehetőségét, hogy az Európai Unióban a gazdaságstatisztikai adatok összehasonlíthatóvá váljanak: https://www.ksh.hu/osztalyozasok_teaor25

Az egyes szakmák pályaválasztási szempontból a szakmaprofil segítségével jellemezhetők. A szakmaprofil úgy jellemzi az adott szakmát, mint ahogyan a személyiségprofil jellemzi az egyént. Parsons (1909) szerint egy adott pályán akkor lehet sikeres és elégedett az egyén, ha személyiségjegyei megfelelnek az adott szakma követelményeinek (2.1.3.1). Ez a gyakorlatban a kétféle profil minél jobb illeszkedését jelenti. Jó tudni, hogy teljes illeszkedés ritkán adódik. Egyes területeken viszont az egyén bizonyos mértékig fejlődni, változni is képes, ha elszánja magát és kitartó. A pályaválasztás ebben az értelemben nemcsak a legjobb kompromisszum megkeresése, hanem részben annak megkonstruálása is. Kisebb hátrányok esetleg elfogadhatók, ha összességében az előnyök dominálnak. Az egyes, számukra érdekesnek tűnő szakmák értékelését az alábbi szempontok mentén végezhetik el a diákok. A szempontok természetesen bővíthetők. Megfontolható például az adott szakma élménytartalma is (amely leginkább valós impressziók útján ismerhető meg, és az egyén élményigényével vethető össze).

Az amerikai O*NET rendszer több mint 900 foglalkozás leírását tartalmazza. Az adatbázis folyamatosan frissül a munkaadóktól és más forrásokból származó információkkal, hogy naprakész képet nyújtson az amerikai munkaerőpiacról. A szakmákat a Holland-féle foglalkozási személyiségtípusok RIASEC kódja alapján szűrhetjük. Az érdeklődőknek első lépésként a Holland-féle kérdéssor kitöltését javasolják, például itt: https://www.onetcenter.org/IP.html. A teszt eredményeként megjelenik mind a hat terület pontszáma, melyek alapján az adott személy érdeklődési területei rangsorba állíthatók. A továbbiakban csak az első három fontos, kezdve a legmagasabb pontszámúval. Ha például ezek csökkenő sorrendben a realista, a kutató és a konvencionális, akkor a kód RIC (realistic, investigative, conventional) lesz. A kapott kódot szűrőfeltételként alkalmazva az O*NET rendszer egy sor foglalkozást tud megfontolásra javasolni. Érdemes rátekinteni ezek nagyon részletes leírásaira. Az itt elérhető információk jól bővíthetik az egyes szakmákról meglévő ismereteinket, ezzel segítve a tudatos pályaválasztást. Ld. https://www.onetonline.org/explore/interests/Realistic/

Felsőoktatási intézményt választók számára orientáló lehet a diplomás pályakövetési rendszer, amelyben információ található egyebek mellett arról, hogy az adott szakterületen milyen gyorsan lehet elhelyezkedni, milyen javadalmazásra számíthatnak a diplomával rendelkezők az ország egyes részein, és milyen szakmai előmenetelt biztosítottak az elmúlt években az adott területen. Ld. https://www.diplomantul.hu/. További hasznos honlapok azoknak, akik jobban fel szeretnének deríteni egy-egy adott szakmát a munkaadók álláshirdetései alapján a gazdasági szférában: https://www.profession.hu/; illetve a közszférában: https://kozigallas.gov.hu. Az aktuális fizetésekről itt lehet tájékozódni: https://www.fizetesek.hu/ A pályaismeret a nagy nyelvi modelleken alapuló generatív mesterséges intelligencia rendszerekkel folytatott párbeszéd útján is fejleszthető (ld. 8.4.3). Az explorációs munkában a különböző források és módszerek kombinálása javasolt.