Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
5. Az életpálya-építés megalapozása a gyakorlatban
›
5.3. A pályaedukáció főbb tartalmi elemei és módszerei
›
5.3.2. Tartalmi súlypontok
›
5.3.2.4. A döntési folyamat ismerete

5.3.2.4. A döntési folyamat ismerete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általános iskola vagy a gimnázium befejeztével meghozandó döntése során minden diáknak legalább három kérdésre kell választ adnia: hol tanul tovább, milyen szakmákat tesz elérhetővé a választott (középfokú vagy felsőfokú) képzés, és végül az adott szakmacsoport milyen életstílust (életmódot) alapoz meg. A közvetlen döntés ilyenkor rendszerint a továbbtanulásra vonatkozik, és sokan inkább csak erre koncentrálnak, kevésbé gondolva a következményekre, hogy a megszerzett képesítéssel, diplomával mit lehet majd kezdeni, és az mennyire megfelelő számukra. Ha a továbbtanulásra nézve már kezd kialakulni valamilyen elképzelés, érdemes továbbgondolni a fentiek alapján, hogy egy ilyen továbbtanulási döntés valójában hová is vezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Előfordulhat, hogy a diák nagyon kedvel egy tantárgyat, de ez alapján nem talál olyan szakmát, amely számára igazán vonzó lenne, vagy éppen megvan a vágyott szakma, de ennek olyan magánéleti következményei lennének, amelyeket nem szívesen vállalna. Ha az eredmény nem megfelelő, visszafelé is gondolkodhatunk, például a vágyott, elképzelt (vagy elfogadhatónak gondolt) életmód, életstílus, társadalmi pozíció jellemzőiből kiindulva keresünk olyan megoldást, amely minél jobban megfelel az érdeklődésünknek, képességeinknek, érték- és munkamód preferenciáinknak. Ezt az iteratív oda-vissza gondolkodást a 19. ábra jeleníti meg.
 
19. ábra. Merre tovább? Megválaszolandó kérdések (saját szerkesztés). Fényképek: https://www.vecteezy.com/free-photos
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden választható továbbtanulási lehetőség és a hozzá kapcsolódó, általa elérhetővé váló szakma (szakmacsoport), illetve életstílus együttesen egy-egy önálló döntési alternatívát testesít meg, amelyek közül egyet kell majd választani az életpálya-alakítás későbbi lépése során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyakran keressük a jó megoldást az élet különböző területein. Ennek egyik bevált módszere az ún. „hosszú lista – rövid lista” logikára épül. Sokan ezt követik pályaválasztáskor is. A hosszú lista a lehetséges döntési alternatívák teljességre törekvő felsorolását jelenti. Az eljárás lényege az, hogy először ennek összeállítására törekszünk, utána pedig ezt szűkítjük le úgy, hogy egy rövid listát kapjunk. Az utolsó lépés pedig a megfelelő alternatíva kiválasztása a rövid lista elemei közül. Sokszor láttunk ilyesmit filmekben, amikor a gyanúsítottak körét módszeresen szűkítik. A 20. ábra azt foglalja össze, hogy mire érdemes tekintettel lenni, illetve milyen lépéseket érdemes megtenni pályaválasztási döntés során. Az eljárás a „hosszú lista – rövid lista” módszerre épül, amelynek lényegét a PIC Modell kapcsán a 2.1.3.1. alfejezetben foglaltuk össze (Gati & Asher, 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz (POM) honlapja (https://pom.oktatas.hu) (ld. 5.3.3.) segíthet például abban, hogy a diák a számára szóba jövő lehetséges szakmák hosszú listáját összeállítsa. Ezt a lépést más hasonló eszközök is támogathatják. A következő lépés során kiválaszthatja az így kapott listából azokat, amelyek leginkább megfelelnek elképzeléseinek, választási szempontjainak, figyelemmel érdeklődésére, képességeire, érték- és munkamód preferenciáira, valamint nem utolsósorban reális lehetőségeire is. Így kapja meg a rövid listát. Ha több jelentkezést is leadhat, elég lehet a rövid listát már csak kicsit szűkíteni tovább, és egy rangsort felállítani, mérlegelve, hogy melyik alternatívát hányadik helyen célszerű beadni majd a továbbtanulási jelentkezési lapon. A döntési folyamatot a 20. ábra foglalja össze, feltüntetve azt is, hogy a hosszú lista összeállítása milyen ismeretekre és információkra épül.
 
20. ábra. A döntéshez vezető főbb lépések (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent leírt előrefelé haladó logika mellett néha hasznos lehet visszalépni valamelyik korábbi állomásra is. A hosszú lista is módosítható később, ha időközben kiderülne, hogy valamely szempont fontosabb (vagy éppen kevésbé fontos); vagy éppen olyan új információk merülnek fel, amelyek megváltoztatják egyes alternatívák értékelését. Az itt javasolt döntési folyamat a Law és Watts (1977) szerzők által javasolt, széles körben DOTS néven ismert egyszerű modellre épül (3.1). Számos hasonló döntési modell létezik, amelyek rendszerint kis változtatásokkal a fenti négy lépést bontják tovább.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kicsit egyszerűsítve mondható, hogy a pályaválasztási döntés során az önismerettől főképp az alábbi két kérdésre várjuk a választ. Ezek a belső tényezők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Mi szeretnék? (Érdeklődésem, céljaim, vágyaim, ambícióm, motivációm)
  • Mire vagyok képes? (Képességeim, adottságaim, készségeim, ügyességeim)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaismeret és a tanulási utak ismerete pedig a külső lehetőségekről szól:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Továbbtanulás: melyek a számomra elérhető képzések, felvételi és tanulmányi követelmények, és ezek közül mi mire képesít.
  • Pályák: melyek a számomra elérhető pályák, az ezekhez kapcsolódó gazdasági és munkaerőpiaci körülmények, kereseti és fejlődési lehetőségek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos kiemelni, hogy mind a belső, mind pedig a külső tényezők idővel változhatnak, alakulnak, illetve a képesség egy része fejleszthető. A döntést alapvetően a képesség, az érdeklődés és a külső lehetőségek befolyásolják. Minden felmerülő döntési alternatíva értékelhető ebből a három szempontból. Ideális esetben megvan a külső lehetőség, megvan hozzá a képesség és az érdeklődés is. Ha ilyen adódik, érdemes lehet emellett dönteni. Ha több ilyen is van, akkor pedig további szempontok alapján célszerű rangsorolni az alternatívákat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azokkal az esetekkel nyilván nem érdemes foglalkozni, amikor a három dolog közül egyik sem adott. Fontosabb viszont az, amikor lenne külső lehetőség, és érdekelne is a dolog, csak éppen a képességed nem elegendő ahhoz, hogy megvalósítsad szándékod. Ilyenkor azt kérdezd magadtól, hogy meg tudnád-e tanulni, ki tudnád-e fejleszteni a hiányzó képességet, és ha igen, akkor vajon ezt elég gyorsan meg tudnád-e tenni ahhoz, hogy a döntésnél erre már építeni tudjál. (Például képes lennél-e elérni a szükséges felvételi pontszámot és eredményesen elvégezni egy nehéz egyetemi szakot akkor, amikor ez aktuálissá válna?) Érdemes átgondolni a 26. táblázatba foglalt eseteket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

26. táblázat. Néhány tipikus pályaválasztási döntési helyzet (saját szerkesztés)
Lehetőség
Képesség
Érdeklődés
Mit tehetsz?
Van
Van
Van
Használd ki
Nincs
Nincs
Nincs
Felejtsd el
Van
Nincs
Van
Megtanulható?
Van
Van
Nincs
Megszerethető?
Nincs
Van
Van
?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdések a diákok felé: Hogyan folytatnád a fenti táblázatot? Hány kombináció lehetséges még? Milyen egyéb szempontokat érdemes még figyelembe venni?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak érdekes helyzet adódik akkor, amikor megvan a külső lehetőség, és megvan hozzá a képességed is, csak éppen nem érdekel a dolog. Ilyenkor azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon képes lennél-e megszeretni azt a pályát, amely felé ez a lehetőség és meglévő képességed vinne. Azért nem érdekel, mert más érdekel; vagy azért nem érdekel, mert valójában semmi sem érdekel? (Erről bővebben ld. a pályaválasztási nehézségekkel foglalkozó fejezetet.) Végül érdemes még elgondolkodni azon az eseten is, amikor megvan a képesség és az érdeklődés, de hiányzik a külső lehetőség. Egy gimnazista számára ez esetben a keresés tágítása tűnhet célszerűnek, kitekintve akár külföldre is. Idősebb korban szóba jöhet az is, hogy az ember megteremti magának a lehetőséget, például önképzés és vállalkozás útján. Egy ilyen döntés kockázatokkal járhat, de elhivatottság és kemény munka esetén sikerhez vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek alapján a pályaválasztási döntési folyamat lényege úgy foglalható össze, hogy a döntéshez először is alternatívákra van szükség, amely alternatívák az önismeret, a pályaismeret és a tanulási lehetőségek ismerete alapján azonosíthatók. Ahhoz, hogy az alternatívák így kapott hosszú listáját szűkíteni lehessen, megfelelő értékelési szempontokra van szükség. Ezek kialakításához ugyancsak önismeret szükséges, mert tudnunk kell, hogy mit akarunk, és mire vagyunk képesek. A szűkítés során számba vesszük az egyes alternatívák előnyeit és hátrányait, érdemes ezt egy táblázatban rögzíteni. Az így kapott rövid listán már csak azok az alternatívák maradnak, amelyek összességükben a legjobbaknak tűnnek. Ha a továbbtanulási jelentkezési lapon több alternatíva is leadható, akkor a rövid listát már nem is kell nagyon tovább szűkíteni, elegendő lehet felállítani egy rangsort, mérlegelve, hogy melyik alternatíva hányadik helyen szerepeljen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntési folyamat az egyén és a pálya közötti megfelelés megteremtésének lehetőségét keresi. A döntésbe a fentieken túl további szempontok is bevonhatók. Ilyenek lehetnek különösen az egyén értékpreferenciái (vö. döntési kontextus, életpálya-építési potenciál, ld. 2.1.2). A 21. ábra négy lehetséges szempontot mutat be, amelyeket a kiegyensúlyozott életvitelre törekedve hosszabb távon rendszerint igyekszünk figyelembe venni, és egymással egyensúlyba hozni. Ez egyfajta iránytű lehet az életpálya folyamatos építésében. Az ábrán látható négy halmaz különféle metszetei azokat a helyzeteket ábrázolják, amelyekben a négy szempont részlegesen vagy együttesen jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Ikigai egy japán fogalom, amely az élet értelmét, célját vagy a létezés okát jelenti. Azon értékre, célra vagy szenvedélyre utal, amiért érdemes mindennap felkelni, és egy örömteli, céltudatos életet élni. Az Ikigai fogalmához a nyugati kultúrában az utóbbi időben egy karrier-navigációs eszközként használható Venn-diagram kapcsolódott. Bár ez nem tükrözi az Ikigai eredeti komplexitását, de alkalmas lehet a pályaépítést segítő önreflexió inspriálására (Winn, 2025). Az ábrára tekintve érdemes elgondolkodni ezeken a kérdéseken: Mi az, amit szeretsz? Mi az, amiben jó vagy? Mi az, amiből meg tudsz élni? Mi az, amire szüksége van a világnak? A válaszok keresése segíti az egyéni út megtalálását. A szempontok harmóniájának megteremtésén rendszerint aktívan dolgozni kell.
 
21. ábra. Az életpálya-építés főbb szempontjai közötti összhang megteremtése egy lehetséges megközelítésben Winn (2025) alapján. Forrás: Megoldásközpont Pozitív Pszichológiai Magazin https://megoldaskozpont.com/ertelem/ikigai-pszichologiaja/
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave