Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
5. Az életpálya-építés megalapozása a gyakorlatban
›
5.3. A pályaedukáció főbb tartalmi elemei és módszerei
›
5.3.2. Tartalmi súlypontok
›
5.3.2.5. Az életpálya alakulása

5.3.2.5. Az életpálya alakulása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaedukáció tartalmi komponensei között érdemes szerepeltetni Super elméletének (ld. 2.1.3.1.) néhány gyakorlati szempontból is fontos elemét. Ilyenek például alábbi tézisei és híres szivárvány modellje (Super, 1953; idézi Szilágyi, 1993; és Hegyi-Halmos, 2018, p. 27–30):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az emberek különböznek egymástól képességeik, érdeklődésük és személyiségjegyeik tekintetében.
  • Tulajdonságaik alapján az emberek többféle pályára is alkalmasak.
  • A pályák más-más képességet, személyiségjegyeket igényelnek, így minden pálya csak meghatározott számú ember számára hozzáférhető, míg minden ember csak meghatározott számú pályára alkalmas.
  • A pályaválasztás és a szakmai beilleszkedés állandó folyamat, hiszen az ember pályával kapcsolatos preferenciái, tapasztalatai, valamint életkörülményei folyamatosan változnak az idők során.
  • Ez az állandó folyamat leírható különböző életstádiumokban (növekedés, felfedezés, konszolidáció, fenntartás és hanyatlás).
  • Az ember személyes pályafutását meghatározzák a szülők szociális és gazdasági szintje, az egyén szellemi képességei, személyiségjellemzői, valamint a rendelkezésére álló szakmai lehetőségek.
  • Az egyes életstádiumokban bekövetkező fejlődés irányítható a képességek, az érdeklődés és az önmegfogalmazás, öndefiníció fejlesztésével.
  • A szakmai fejlődés lényeges eleme az öndefiníció megvalósulása.
  • Az egyéni és társadalmi tényezők, valamint a saját elképzelés és a valóság közötti kompromisszumra jutás folyamata, szerepek kipróbálásának folyamata.
  • A munkával és az élettel való elégedettség annak függvénye, hogy talált-e az ember képességeinek, érdeklődésének és személyiségének megfelelő szakmát, mely biztosítja számára a munkaszituációban való önmegvalósítást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos kiemelni, hogy a pályaválasztás nem végleges döntés, az életpálya később még alakul, és alakítható. Super egyszeri pályaválasztás helyett a pályán való fejlődésről beszél. Elméletének egyik központi fogalma az öndefiníció (önmeghatározás). Az önmagunkról konstruált kép nagyban befolyásolja a különböző szakmákhoz való hozzáállásunkat, pályaválasztásunkat és későbbi szakmai elégedettségünket (2.1.3.2). Egy téves öndefiníció az életpálya építését az egyén számára kedvezőtlen irányba orientálhatja. Super szerint a pályaválasztás az énkép megvalósítása a munka világában. Ha valaki nem látja az értékeit, nem tud olyan hivatást választani, amelyben ezeket kamatoztathatná. Ide kapcsolódó fogalom az „aspirációs plafon”, amely arra utal, hogy az egyén eleve el sem indul olyan irányokba, amelyeket (gyakran tévesen) elérhetetlennek tart. Pedagógiai szempontból érdemes megjegyezni, hogy az önbecsülés alacsony szintje nehezíti azt, hogy a fiatal felismerje a pályaválasztás szempontjából oly fontos saját erősségeit, és képességei kibontakoztatásáért autonóm módon felelősséget vállaljon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Super szerint az életpálya a következő öt életszakaszra bontható:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Növekedés (születéstől 14 éves korig): az elsőleges cél ekkor az önelfogadás, az öndefiníció fejlesztése. Alfázisok: a fantázia fázisa (4–10 éves korban): a gyermek vágyai, elképzelései alapján különféle szerepeket játszik; az érdeklődés fázisa (11–12 éves korban): a már-már kialakuló hajlamok és a kíváncsiság határozzák meg a tevékenységeket; a képességek fázisa (13–14 éves korban): egyre nagyobb szerepet kapnak a képességeknek a pályaelképzelésekben.
  2. Felfedezés (15–24 éves korig): az önismeret bővítése és a környező világ felfedezése, a szakmai preferenciák kialakulása. Alfázisok: a puhatolózás fázisa (15–17 éves korban): különféle szerepek, helyzetek kipróbálása (pl. sport, szakkör, diákmunka, tábor, projektek); az átmenet fázisa (18–21 éves korban): a fiatal felméri a realitásokat, és megkísérli elképzeléseit szakmai területen megvalósítani (továbbtanulás, munkavállalás); a kipróbálás fázisa (22–24 éves korban): a fiatal kipróbálja, hogy megfelelő-e számára a választott szakma.
  3. Megállapodás (25–44 éves korig): Az ember ebben a stádiumban találhat rá arra a szakmai tevékenységre, amelyet tartósan folytathat (szakmai preferenciák megvalósítása, stabilizáció, konszolidáció).
  4. Fenntartás (45–64 éves korig): A munka világába való sikeres bekapcsolódás után a cél a helyzetünk megtartása és a továbbhaladás, kibontakozás.
  5. Hanyatlás és visszavonulás (kb. 65 éves kor után): A munkaaktivitás ebben az életszakaszban egyre csökken, vagy teljesen megszűnik, a magánéleti aktivitások nagyobb szerepet kaphatnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes életkorok itt megközelítőleg értendők, egyéni eltérések lehetségesek. A kötet témájára tekintettel csak az első két szakaszt részleteztük. Super (1980) szerint az életpálya az egyén által az élete során betöltött szerepek összessége. Klasszikus szivárványmodellje (life-career rainbow) az egyén életútját a következő életszerepek segítségével értelmezi a fenti életszakaszokra építve: gyerek, tanuló, szabadidős tevékenységet végző, polgár, dolgozó, házastárs, háztartásfenntartó, szülő. Az egyes szerepek sikerességét olyan külső tényezők befolyásolják, mint például a szocio-ökonómiai környezet vagy a társadalmi struktúra, és olyan belső tényezők, mint érdeklődés, képességek, attitűd.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szivárványmodellben ábrázolt életszerepeket a 22. ábra jeleníti meg. Ez a modell a pályaedukáció egyik fontos tartalmi eleme lehet. Super szerint az életpálya különböző szakaszaiban az egyes szerepek jelentősége változik, az egyiké csökken, vagy egyáltalán nincs is jelen, míg a másiké megnövekszik. Az egyes életszakaszokban más-más életszerepek válnak hangsúlyossá, akár egymással párhuzamosan is. Az egyénre jellemző egyedi mintázatok alakulnak ki. (Az ábrán ezt az egyes szakaszok színes besatírozásával szokták jelezni.) Egyebek mellett érdemes megvitatni azt is, hogy konkrétabban mit is jelentenek az egyes életszerepek, miként függnek össze egymással, illetve van-e még esetleg olyan további életszerep, amellyel ez a modell korunkban kiegészíthető (megkülönböztetve az életszerepeket az egyéb, nem-életszerepektől).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szivárványmodell nem mond ellent az életpálya-építés konstruktivista felfogásának, miszerint az életpálya nem egyszeri választás kérdése, hanem folyamatosan épül a társadalmi változások és az egyén cselekedetei, döntései következtében. Érdemes kiemelni, hogy a pályák nem előre adottak, és alakításuk az egyén aktivitását igényli (Savickas, 2002, 2005) (2.1.3.3). A modell kapcsán felvethető, hogy a szivárvány erős görbülete metaforikus jelleggel ugyan, de kicsit túlhangsúlyozza az életút középső szakaszának „tetőpont” jellegét. Ez a munka világában sincs mindig így. Figyelemmel a többi életszerepre is, elmondható, hogy minden életszakasznak megvan a maga értéke, és egy életút többféle „tetőpontot” is tartalmazhat különböző területeken, akár különböző életszakaszokban, és ez nem kis részben az egyénen múlik. A modell frissítését indokolhatják korunk trendszerű változásai, mint amilyen például a várható élettartam növekedése.
 
22. ábra. A Super-féle életszerepek Super (1980); és Pogátsnik (2018) alapján (saját szerkesztés). Az egyes életszakaszokban különböző életszerepek válnak relevánssá, jelentőssé. Ezek egyéni mintázata alakul ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építés kapcsán érdemes már tinédzserkorban elgondolkodni azon, hogy vajon mi lesz majd az első szakmai önéletrajzban, amit az első munkahelyre történő jelentkezéshez majd csatolni kell. A munkaadók nagyra értékelik egy pályakezdőnél, ha a tanulmányok mellett pár helyen már kipróbálta magát, például önkéntes munka, nyári gyakorlat, projektek vagy versenyek keretében. Az ilyen tapasztalatok a munkavállalói képességeket és az önismeretet is fejlesztik. Egy hobbi is sokat elárulhat a pályázó személyiségéről. A diákok felé itt ez lehet az üzenet: „Ne feledd, a következő években tetteiddel alakíthatod majdani első életrajzod tartalmát.” Érdemes körülnézni az interneten, és megnézni néhány szakmai életrajz (CV = curriculum vitae) és kapcsolódó motivációs levél mintát. Közismert a Facebook, de kevésbé ismert, hogy van ennek egy testvére is. Ez a LinkedIn, a munkavállalók, szakemberek és a vállalatok, munkaadók nemzetközi platformja, ahol sok szakmai életút láthatóvá válik. Érdemes betekinteni: https://www.linkedin.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztás bármennyire is kiemelt fontosságú döntés az egyén életében, szerencsére nem olyan egyszeri döntés, amely egy teljes életre elkötelezne. Szükség esetén később pályamódosítás lehetséges. Mivel egy ilyen módosítás bizonyos értelemben időveszteséget is jelent, érdemes nagyon odafigyelni a döntésre, de túl sok stressz felesleges. Fontos megérteni, hogy a pályaválasztás nem egy egyszeri, visszavonhatatlan aktus, hanem egy folyamat, amelyben későbbi módosítás is lehetséges. Szorongás helyett inkább tájékozódjunk az interneten, beszéljünk másokkal, gondoljuk át alaposan, és dolgozzunk a döntés előkészítésén. Minél előbb érdemes ezt elkezdeni, mert a megalapozott döntéshez idő kell. A pályaedukáció sokat segíthet ebben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályamódosítás olyan váltást jelent, amelynek során az életpálya az addig elképzelt fejlődési irányt megváltoztatva lényegesen más irányba halad tovább. Ilyenkor egyfajta újratervezésre van szükség, aminek legtöbbször külső oka van (például megszűnik a munkahely), de lehet belső oka is (például új ambíciók támadnak), és előfordulhat a kétféle ok kombinációja is. Az okok rendszerint előre nem láthatók. Fontos időben felismerni és jól kezelni ezeket a helyzeteket a későbbi életpálya során. Az életpálya a belső és külső tényezők hatására ily módon alakul tovább.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya kapcsán számos tévhit felmerülhet, melyeket érdemes tisztázni (ld. pl. CDDQ tévhitek: 4.1.3.3). Fontos kérdés például az is, hogy mennyire hiszünk abban, hogy minden ember képes fejlődni, tanulni és növekedni. Dweck (2016) nagy hatású könyve arról szól, hogy miként tanulhatjuk meg valóra váltani lehetőségeinket. A szerző által javasolt fejlődésorientált gondolkodásmód (growth mindset) azt jelenti, hogy képesek vagyunk tanulni a kudarcokból, elfogadjuk az építő kritikát, a kihívásokra lehetőségként tekintünk, más sikereiből inspirációt merítünk, és kitartó munka révén érünk el eredményeket. Ez a pozitív szemlélet és hozzáállás a munkahelyen és az élet más területein is segít leküzdeni az akadályokat, rugalmassá és agilissá tesz, hozzájárul az életpálya sikeres alakításához. Dweck ezzel szembeállítja az általa „rögzült szemléletűnek” nevezett gondolkodást, amely a képességeket olyan „adottságoknak” tartja, amelyeken nem lehet változtatni. A growth mindset alapvető jelentőségű az életpálya-építés szempontjából. Fejlesztését számos tanácsadó és tréningprogram segíti. (Ld. pl. Hősök Tere Alapítvány, https://hosoktere.org/).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave