Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
6. Oktatási innovációk terjedése
›
6.1. A terjedést befolyásoló tényezők

6.1. A terjedést befolyásoló tényezők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modell bemutatása előtt célszerű röviden utalni néhány kapcsolódó fogalomra és kutatásra. Ezek egy innovatív pályaedukációs program terjedése szempontjából is relevánsak. Az innováció fogalma az Innova kutatás értelmezésében az egyének vagy szervezetek gyakorlatában bekövetkező olyan változás, amely a korábbi rutinhoz vagy gyakorlathoz képest jelentős eltérést eredményez, és növeli annak lehetőségét, hogy eredményesebbé vagy hatékonyabbá váljanak, vagy megoldjanak egy problémát (Fazekas et al., 2021). Ez az értelmezés nagyon közel áll az Oszlói Kézikönyvben szereplő innovációdefinícióhoz (OECD, 2018b). A könyv előző kiadása a termék- és folyamatinnováció mellett még szervezeti és marketinginnovációt is említett (OECD, 2015). A gazdasági szféra versenypiacain potenciálisan a működés minden elemére kiterjedő permanens innovációs kényszerről beszélhetünk. Ellis (2017) kiemeli, hogy más ágazatokhoz képest az oktatásban főképp a módszerek innovációja gyakori.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóllehet az oktatási rendszer gyakran ellenállónak tűnik az innovációkkal szemben, valójában itt sem kevesebb az innováció, mint a közszféra más területein, különösen, ha azt kompetens vezetés támogatja (Cerna 2014). A digitális technológia alkalmazása és a kapcsolódó kisebb-nagyobb innovációk terjedése a COVID-19 koronavírus-járvány alatt és után intenzívebbé vált (ld. 3.3.6). Az oktatási innovációk gyakran helyi szinten keletkező kis léptékű újítások, amelyek nem terjednek el rendszerszinten, és még a saját szervezeten belül is sokszor észrevétlenek maradnak (Harris & Halkett, 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai források között kiemelten említhetők a nemzeti oktatási innovációs rendszer (NOIR) fejlesztésére kidolgozott javaslatok (Balázs et al., 2011; 2015). A folyamatok megértését segítik a pedagógusok innovatív gyakorlatára és tanulására vonatkozó kutatások (Kálmán, 2016; Révai, 2017, 2018), valamint a kurrikulum fejlesztést végző pedagógusok „design teamekben” megvalósuló tanulásának vizsgálata (Voogt et al., 2011). A fenntartható pedagógiai megújulás fontos feltétele Kozma (2018) alapján az intézmények társadalmi beágyazottsága és a helyi szereplőkkel (civilek, szülők, munkahelyek) kialakított tanuló közösségek működése. Miközben az oktatási innovációk terjedése horizontálisan könnyebben megvalósulhat a belső kapcsolathálózatokban, a közösségi határok átlépése már lényegesen nehezebb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új megoldások ötletgazdáit, megvalósítóit és terjesztőit az innovációs irodalom sokszor „változás-ágens” (change agent) néven illeti. Az érintettek viselkedése az „Innovatív munkahelyi viselkedés” (innovative work behaviour) kérdéssorral vizsgálható (Messmann & Mulder, 2012). Az eszköz használatára épülő kutatás megmutatta, hogy az ötletek generálása (kreativitás) és az ötletek implementálása (menedzselés) meghatározó jelentőségű képességek az innovációk sikere szempontjából (Fazekas et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rogers (1962) immár klasszikusnak számító műve, a „Diffusion of Innovations” meghatározó jelentőségű az innovációterjedés kutatásában. A címben megjelenő „diffúzió” a természettudományok területén használatos kifejezés, amely az egymással érintkező anyagok részecskéinek külső beavatkozás (kényszer) nélküli keveredését jelenti. A kényszernélküliség Rogersnél azt jelenti, hogy nem felülről kezdeményezett reformról, hanem helyi innovációk spontán terjedéséről van szó. Egy ilyen bottom-up logika mentén megvalósuló terjedési folyamat gyakran sokkal eredményesebb lehet, mint top-down párja (Fazekas et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rogers elméletében fontos szerepet játszik az ágens (tipikusan egyén vagy szervezet) döntése, aki/amely értesülve egy innovációról eldönti, hogy adaptálja-e azt vagy sem. A folyamat társadalmi, gazdasági, szervezeti és kommunikációs szempontok figyelembevételével érthető meg, melyben fontos szerepet játszanak az adaptálók személyes tulajdonságai és az innováció észlelt jellemzői is (Rogers, 1962). Emiatt ahhoz, hogy egy pályaedukációs innováció megfelelően terjedjen, jó értelemben vett, diffúzióképes termékké kell válnia, és az átvételt meggyőző promócióval és hatékony terméktámogatással aktívan célszerű segíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóllehet egy spontán helyi innováció viszonylag ritkán terjed el az iskolán belül, és még ritkábban az iskolák között (Dede, 2006), az oktatási innovációk terjedésében is érvényesülnek olyan támogató tényezők, mint az innovációk kipróbálhatósága, kompatibilitása, egyszerűsége vagy költséghatékonysága (Dearing et al., 2015). Ezeket azonban mindig az adott kontextusban kell értékelni (Ellis, 2017). Az oktatási innováció átvétele rendszerint nem egy mechanikus aktus, hanem komplex adaptációs folyamat, amelyben különböző eredetű és jellegű innovációk keveredhetnek, módosulhatnak, és sajátos összetételben jelenhetnek meg (Halász et al., 2021). Mindezek fontos szempontokat adnak a pályaedukációs programok mint innovációk terjedésének leírásához is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az innováció terjedése nem érthető meg anélkül, hogy ne vizsgálnánk a földrajzi távolság és a koncentráció kulcsfontosságú szerepét ebben a folyamatban (Asheim & Gertler, 2009). Az innovációterjedés térbeli dimenzióját kiemelve Baptista (2001) a vállalatok, szervezetek közötti kapcsolatok és a hálózatépítés fontosságát is hangsúlyozza. Zhang és munkatársai (2020) szisztematikus irodalomelemzésükben a kulturális távolság szerepét húzzák alá az innovációk határokon átnyúló terjedésében. Az innováció befogadásának aktora főként az egyén vagy a szervezet lehet. Kulturális háttérük, környezetük mellett egyéni tulajdonságaik is jelentősen befolyásolják innovációátvételi viselkedésüket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az áttekintett irodalom és azon belül főképp Rogers (1962) alapján az oktatási innováció terjedését befolyásoló főbb tényezőket a 23. ábrán foglaltuk össze személytől személyhez történő átvétel esetén. (Hasonló lehet a helyzet szervezet-személy relációban is, vagyis amikor a terjedés szervezettől kiindulva történik egy átvevő személy felé.) Ilyen tényezők befolyásolják egy pályaedukációs program mint innováció átvételét is. Az ábra figyelembe veszi kapcsolódó friss empirikus kutatásunk eredményeit is (Pálvölgyi & Magócs, 2026).
 
23. ábra. Az oktatási innovációk terjedését befolyásoló főbb tényezők személytől személyhez történő transzfer esetén Rogers (1962) elméletének felhasználásával, Pálvölgyi & Magócs (2026) alapján (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abból kiindulva, hogy az aktorok Rogers (1962) diffúziós elméletében is központi szerepet játszanak, egy sajátos aktor-konténer alapú modellt javaslunk az oktatási innovációk elterjedésének leírására, amely képes ezeket a szempontokat is figyelembe venni valamilyen szinten. A konténer fogalma egy új koncepcionális elem ebben a modellben, amely – sajátos kifejezéssel élve – az aktorok különböző térbeli (pl. földrajzi, területi vagy szervezeti) helyzetét van hivatva tükrözni az alábbiakban leírtak szerint.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave