Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
7. Összefoglalás
›
7.1. A kiinduló kérdések megválaszolása
›
7.1.3. Gimnazisták pályaorientációs jellemzői

7.1.3. Gimnazisták pályaorientációs jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Negyedik kérdésünk úgy hangzott, hogy melyek a gimnazisták főbb pályaorientációs jellemzői.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik kérdéshez kapcsolódó első empirikus vizsgálat (4.1.) (Pálvölgyi, 2022a) a pályaválasztási és továbbtanulási döntés folyamatában elért előrehaladás, az életpálya-építési kompetencia, a pályaválasztási bizonytalanság és az ehhez kapcsolódó nehézségek, valamint a diákok egyes demográfiai jellemzőinek eddig kevésbé kutatott összefüggései feltárására irányult 10. és 11. osztályos magyar gimnazisták körében. A minta országosan nem reprezentatív (N=285), és két jól elkülöníthető almintára bontható: egy egyházi almintára, több tekintetben átlagos két fővárosi gimnáziumban, lakótelepi környezetben (N=234), valamint egy roma alapítványi gimnázium almintára, egy megyei jogú vidéki nagyvárosban (N=51).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatfelvétel nemzetközi használatban elterjedt, magyar középiskolás mintán érvényesített két kérdéssor, továbbá egy saját fejlesztésű pályaorientációs kérdőív segítségével online történt 2022 februárjában. Alkalmazott eszközök: CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire (Gati et al., 1996; adaptálás: Olteanu, 2022); valamint CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al., 1990; adaptálás: Lukács, 2012; alkalmazás: Török, 2016; Tudlik, 2021; Olteanu, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények közül kiemelhető, hogy a legtöbb gimnazista (62%) felsőfokú tanulmányokat fontolgat. Jelentős hányaduknak (18%) még nincs elképzelése az érettségi utáni időszakról. Korábbi vizsgálatokkal összhangban szignifikáns kapcsolat mutatkozott a motiválatlanság, a határozatlanság, a pályaválasztási szorongás, valamint a pályaválasztási nehézségek között. A gyengébb tanulók kevésbé motiváltak, bizonytalanabbak, és több pályaválasztási nehézséggel küzdenek. A lányok tanulmányi eredménye jobb, számukra fontosabb a tanulás, nagyobb arányban preferálják a felsőfokú továbbtanulást, többféle pályaorientációs aktivitást folytatnak, motiváltabbak, de bizonytalanabbak, és magasabb a szorongási szintjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat kitért a fokozott pályaorientációs támogatást igénylő tanulók meghatározásának szempontjaira. A döntési folyamatban mutatott előrehaladás sebessége és a kompetenciaszint alapján a tanulók hat pályaorientációs típusát definiáltuk, és utaltunk arra, hogy mindegyik eltérő pedagógiai megközelítést, differenciált módszereket igényel. Fontos kiemelni, hogy általánosan jellemző az életpálya-építési kompetencia alacsony szintje. A két vizsgált évfolyam között a pályaorientációs változók tekintetében nem mutatkoztak érdemi különbségek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik kérdéshez kapcsolódó második empirikus vizsgálat (4.2.) (Pálvölgyi, 2024b) egy pályaorientációt támogató alapítvány 2021. évi adatfelvételének utólagos másodelemzése alapján néhány fontosabb pályaorientációs jellemzőt vizsgált gimnáziumi tanulók körében, különös tekintettel arra, hogy a diákok neme és évfolyama, valamint iskolájuk átlagos OKM kompetenciafelmérési eredménye és átlagos családi háttérindex-mutatója milyen kapcsolatban áll az egyes változókkal. A minta viszonylag nagy elemszámú, de országosan nem reprezentatív (N=1137), döntően nyolc fővárosi/nagyvárosi gimnáziumból, az átlagosnál magasabb OKM képességpont átlagokkal és jobb családi háttérindex-mutatókkal. Az adatbázis feldolgozása 2023-ban vált lehetővé számunkra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a vizsgálat részben az első vizsgálat kontrolljának is tekinthető, másrészt új elemeket is tartalmaz. Egy egyedi fejlesztésű pályaorientációs kérdéssor mellett az RSES Rosenberg Self-Esteem Scale (Rosenberg, 1965; magyar adaptáció: Rózsa & Komlósi, 2014) és az első vizsgálatunkban is szereplő CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al., 1990; adaptálás: Lukács 2012) került alkalmazásra. A kapott eredmények sok tekintetben megerősítették az első vizsgálat eredményeit. A fiúk és a lányok összehasonlításában a korábbi kutatásokból ismert tendenciák mutatkoztak. A lányok önismeretigénye és pályainformáció-szükséglete magasabb, illetve kicsit határozatlanabbak, szorongóbbak, és önbecsülésük alacsonyabb. Vizsgáltuk, hogy található-e eltérés a mintában szereplő legnagyobb és legkisebb OKM képességpontés családi háttérindexátlagokkal rendelkező iskolákba járó tanulók pályaorientációs változói között. Vélhetően az adatbázis korlátai által is befolyásoltan csak kevés változónál volt szignifikáns differencia észlelhető, de az egyetemi jelentkezések száma és a továbbtanulási motívumok tekintetében markáns szignifikáns különbségek jelentkeztek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a kutatás sem igazolta azt a hipotézist, miszerint a gimnáziumi évek előrehaladtával a pályaorientációs változók kedvezőbb értékei lennének kimutathatók a magasabb évfolyamokon, ami ismételten azt jelzi, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató aktivitásra lenne szükség a gimnáziumi évek során. Az egyes változók fokozott figyelmet igénylő kiugró értékei mentén azonosíthatók voltak az intenzívebb pályaorientációs támogatást igénylő tanulók. Klaszterelemzés eredményeképp négy pályaorientációs tanulótípus rajzolódott ki: a magabiztos (17,68%), a kiegyensúlyozott (29,20%), a szorongó (25,95%) és a bizonytalan (27,18%). A típusok jellegzetességei alapján mindegyikhez sajátos támogatási stratégia javasolható. A pályaorientációs jellemzők között feltárt összefüggések ismerete segítheti a pedagógiai intervenciók tervezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva megállapítható, hogy mindkét vizsgálat esetében a sok tekintetben heterogén eredmények, az önismeret, önbecsülés, pályaismeret vagy a pályaválasztási motiváció hiányosságai, a nagyszámban fellépő különféle pályaválasztási nehézségek, valamint a korai zárás veszélye és a különböző pályaorientációs tanulótípusok differenciált pedagógiai munkát tesznek szükségessé. A differenciálás igénye egybecseng Hegyi-Halmos (2016, 2028) megállapításával, miszerint a tanárok is elsősorban a pályaorientáció személyre szabottságában látják a hatékonyság zálogát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két ismertetett keresztmetszeti kutatás megmutatta, hogy a pályaorientációs aktivitás és különösen az életpálya-építési kompetencia a gimnáziumi tanulók jelentős csoportjánál nem éri el a megalapozott és átgondolt döntés meghozatalához szükséges szintet. Ezek fejlesztése napjainkban egyre sürgetőbbé válik. Az eredmények arra utalnak, hogy lényegesen több önismeretet és pályaorientációt támogató tevékenység lenne indokolt az iskolában és azon kívül is, erősítve a pályaorientáció folyamat jellegét. Fontos feladat megtalálni ennek korszerű, hatékony módját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

► Az ötödik kérdés úgy szólt, hogy miként vizsgálhatók a fiatalok pályaorientációs jellemzői.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddigi kutatásaink alapján erre a kérdésre részleges válasz adható. Az ismertetett két empirikus kutatás jól példáz bizonyos fontos lehetőségeket (4.1, 4.2). Az elméleti-módszertani fejezetekben áttekintettük az iskolai pályaorientáció folyamati jellemzőit és a kapcsolódó idehaza elérhető felmérő eszközöket (3.2). Kifejtettük az összetett képességek mérésének újszerű megközelítését (2.3); és bemutattuk az életpálya-építési kompetencia egy lehetséges operacionalizált modelljét (3.1.2). Kitértünk annak igazolására is, hogy az empirikus kutatásban alkalmazott kérdéssor elfogadható mértékben reprezentálja a mátrix szerkezetű operacionalizált kompetenciamodell egyes elemeit (4.1.3.4). Az empirikus kutatáshoz szorosan kapcsolódó kérdésekkel foglalkoztunk, továbbá olyanokkal, amelyekben újszerű eredményt tudunk felmutatni. Sok egyéb mellett így nem esett szó a lehetséges kapcsolódó kvalitatív módszerekről sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyalt kutatásmódszertani kérdések közül az összetett képességek mérésének méréselméleti problematikáját érdemes kiemelni (2.3). A többdimenziós modern tesztelmélet (multidimensional item response theory) eredményei ellenére sem megoldott az a probléma, hogy a pedagógia számára fontos többdimenziós kompetenciák állapotainak sorbarendezése lehetetlennek tűnik. Ha pedig nincs sorrend, akkor fejlődésről sem beszélhetünk. A probléma abból fakad, hogy ha sikerül is az egyes dimenziók különböző állapotaihoz méréselméleti szempontból korrekt módon pontszámokat rendelni, nem tudhatjuk, hogy a konstruktum egészéhez milyen pontszámot rendeljünk, mert a dimenziók pontszámainak összeadása méréselméleti szempontból nem megalapozott (Nahalka, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megoldást a nemzetközi főáramtól eltérő alternatív irányban kerestük, de megtartva annak valószínűségi szemléletét. A szokásos dimenzionális megközelítés nehézségeit látva, ettől eltérően egy feladatorientált modellt mutattunk be, amely az összetett képességet azon feladatok halmazával jellemzi, amelyek megoldását az lehetővé teszi. A javasolt méréselméleti modell a képességvolumen koncepciójára épül, amely az adott képességállapotot az ezen képességállapot eléréséhez szükséges szokásos tanulási-gyakorlási időráfordítás mértékével jellemzi, valamely meghatározott tanulói referenciacsoport adatait alapul véve. Az így mért képességállapotok rendezhetők; sőt arányskála szinten válik mérhetővé a ráfordítás-alapú képességvolumen véges sok feladatosztály esetén anélkül, hogy az összetett képesség látens dimenzionális szerkezetének feltárása szükségessé válna (2.3) (Pálvölgyi, 2020a).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave