Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
7. Összefoglalás
›
7.2. Kutatási eredmények és limitációk
›
7.2.2. A kutatás korlátai és jövőbeli kutatási irányok

7.2.2. A kutatás korlátai és jövőbeli kutatási irányok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elméleti kutatások egyik korlátja az, hogy a szakirodalmi tájékozódás tágabb értelemben soha nem lehet teljes körű. Mivel témánk számos elméleti kérdéshez kapcsolódik, az egyes területek tárgyalása szükségszerűen korlátozott. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy több ponton túlléptük az arányos kifejtés határait. Ott tettük ezt, ahol úgy véltük, újszerű gondolatokkal tudunk hozzájárulni a szakmai diskurzushoz. A jövőbeli kutatás egyik iránya lehet ezen felvetések továbbgondolása olyan kérdésekben, mint az életpálya-építési kompetencia értelmezése, modellezése, részletes tartalma és mérése; vagy a tanulás-tanítás state-of-art megközelítéseinek alkalmazása a pályaedukáció terén, vagy a hazai gimnáziumi gyakorlat pályaorientációs szempontú kritikai elemzése a jelenkori igények tükrében, nemzetközi összehasonlításban is, kapcsolódó javaslatok megfogalmazásával. A téma tehát a 21. századi korszerű gimnáziumi pályaedukáció és annak tágabb kontextusa lenne.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ismertetett empirikus kutatások korlátja, hogy alapvetően csak kvantitatív módszerekre épültek, és a változók egy meghatározott körét vizsgálták. Kvalitatív információk korlátozottan a kérdőívek nyitott kérdéseiben fordultak elő, továbbá kis volumenben, kiegészítő jelleggel más információforrások közvetítésével is felmerültek (4.3.4). Ez utóbbiak formális bevonása a kutatásba nem történt meg. Ennek fő oka az volt, hogy a kísérleti program megvalósítása olyan folyamatos munkaterhet jelentett, hogy emellett a kvalitatív módszerek megfelelő terjedelmű dokumentált alkalmazására már nem maradt idő, erőforrás, lehetőség. A jövőbeli kutatás egyik iránya lehet az empirikus munka folytatása több változó bevonásával, az életpálya-építési kompetenciát felmérő eszközök fejlesztésével, kvantitatív és kvalitatív módszerek kombinálásával, egy kutatói team közreműködése mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az országosan reprezentatív tanulói minta biztosítása olyan kihívás, amely szigorú értelemben rendszerint nem teljesíthető a neveléstudományi kutatásokban, mivel a véletlen (valószínűségi) kiválasztás általában nem megoldható. A véletlen kiválasztás elve sérül ugyanis, ha a válaszadás megtagadható. Az ismertetett empirikus kutatások korlátja volt, hogy az alkalmazott minták a viszonylag nagy elemszámuk ellenére nem voltak országosan reprezentatívak (bár az első és a harmadik vizsgálatba bevont gimnáziumok főbb paramétereik tekintetében átlagosnak tekinthetők), és a hatásvizsgálat elő- és utófelmérése csak a 10. és 11. évfolyamos gimnazistákra fókuszált. Jövőbeli kutatás ezt is korrigálhatja. Kutatásmódszertani szempontból érdemes megemlíteni, hogy a 4.1.2. alfejezet tartalmaz egy olyan gondolatmenetet, amely a rendelkezésre álló mintából mintegy vissszafelé haladva kísérletet tesz azon tanulói populáció azonosítására, amelyre nézve a minta jó közelítéssel reprezentatívnak tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus kutatások megbízhatósága és érvényessége az alkalmazott eszközök továbbfejlesztésével is javítható. A saját fejlesztésű kérdéssor egy része az életpálya-építési kompetencia felmérésére vonatkozik. Ez a rész a kérdés- és feladathalmaz bővítésével és a tantárgytesztek fejlesztésénél alkalmazott módszerekkel javítható. Perspektivikusan adaptív teljesítménymérési algoritmusok alkalmazása is szóba jöhet. A fejlesztéshez nagyobb minta szükséges. Sokat segíthet a kvantitatív módszerek mellett a kvalitatív módszerek intenzívebb alkalmazása is (módszertani trianguláció). A hatásvizsgálat (4.3.) megbízhatósága és érvényessége a kvázi kísérlet megismétlésével növelhető újabb és nagyobb mintákon. További addicionális ismereteket adhat egy vagy több minta longitudinális követése több éven keresztül, illetve hasonló vizsgálatok nemzetközi együttműködésben és összehasonlításban történő megvalósítása. Perspektivikusan az akciókutatás lehetősége is felmerülhet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatásvizsgálat egyik korlátja volt, hogy a program hatását csak egészként vizsgálta. Az intervenció több módszer kombinációjára épült, nem vizsgáltuk viszont az egyes összetevők hatékonyságát külön-külön. Azt sem vizsgáltuk, hogy léteznek-e más tartalmi megközelítések vagy módszer-kombinációk, amelyek jobb eredményekhez vezethetnek, figyelemmel a nemzetközi térben publikált intervenciókra is (vö. 3.4.4). A kutatás kiterjeszthető ebben az irányban. (Érdemes megjegyezni, hogy Mackay és munkatársai (2016) metaelemzésükben kiemelték, hogy több beavatkozási módszer kombinálása általában hatékonyabb, mintha csak egyet alkalmaznának.) A programot érdemes továbbfejleszteni a tanárok és a diákok tapasztalatai, visszajelzései és javaslatai alapján, és különféle kombinációkban több iskolában kipróbálni más korosztályokkal is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus kutatásoknak nem volt céljuk összevetni a kapott eredményeket a hasonló korú diákokra vonatkozó külföldi kutatások eredményeivel, amire különösen a nemzetközi gyakorlatból átvett eszközök lehetőséget adnának. Ez egy olyan nagyobb feladat, amely a további kutatások egyik fontos iránya lehet, a meglévő adatokat újabb, lehetőleg reprezentatív felmérésekkel kiegészítve. Ilyen adatgyűjtések nemzetközi együttműködésben is szervezhetők, kibővítve a több ország közötti összehasonlítás lehetőségét. Számos publikáció tanúsítja az alkalmazott eszközök frekventált nemzetközi használatát a CFI Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőív, az RSES Rosenberg-féle Önbecsülés Skála, és a CDDQ Pályaválasztási nehézségek kérdőív esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás korlátja, hogy az összetett képességek mérésének újszerű feladatorientált megközelítését (2.3.) referenciacsoport adatok hiányában még nem lehetett alkalmazni a megvalósított empirikus kutatásban. Az alapkutatás jellegű kérdéseket tárgyaló fejezetben ismertetett módszer kipróbálása a további kutatások feladata lehet. További kutatás tárgya lehet a megközelítés továbbfejlesztése oly módon, hogy az attitűdjellegű komponens elkülöníthető explicit tényezőként jelenhessen meg a méréselméleti modellben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az innovációterjedés újszerű aktor-konténer modellje (ACM) más kutatásban már alkalmazásra került (6.2). Mivel azonban a kipróbált (vagy ahhoz hasonló) pályaedukációs program mint újítás szélesebb körű terjedése még várat magára, ezért az ACM-modell alkalmazása ezen a területen úgyszintén a jövőbeli kutatások feladata lesz.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave