Amennyiben a kérdőívek használata nem saját célra történik, hanem mások töltik ki azokat, fokozottan ügyeljünk az adatvédelmi előírások betartására (https://www.naih.hu/). Ilyen eset lehet az, amikor egy osztályfőnök saját osztályában szervezi meg valamelyik kérdőív kitöltését, és ehhez a kérdéssor alapján egy online kitöltési felület készül. Érzékeny személyes adatokat csak az lásson, akinek azt feltétlenül látnia kell (és ő is csak jogszerűen). Az alábbi kérdőívek ilyen érzékeny témákról szólnak. Nem anonim adatfelvétel esetében az életkor függvényében szülői jóváhagyás is szükséges. Lehet, hogy az intézmény adatkezelési szabályai (és a már beszerzett hozzájárulások) a helyzetet kielégítően kezelik. Hasznos lehet, ha a diákok saját választású álnevet, kódot vagy jeligét használnak, és ezt csak akkor fedik fel, ha egyéni beszélgetést kérnek. Adatfelvételek esetén az első kérdés rendszerint annak visszaigazolása, hogy a kitöltő elolvasta az adatkezelési tájékoztatót, és a kérdéssor megválaszolása csak akkor lehetséges, ha erre a kérdésre „igen” a válasz. Ne adjunk meg személyes adatot akkor, ha kérdőívet valamely interneten elérhető nyilvános platformon töltünk ki. Kutatási célra önkéntes és anonim adatfelvételeket szoktunk használni.

Az adatkezelési szabályok megismerésével és betartásával pedagógusként nemcsak jogszabályt követünk, hanem hozzájárulunk a diákok digitális kompetenciája egyik fontos területének fejlesztéséhez is.

Módszertani megjegyzés: Az alább bemutatott kérdéssorok gyakran alkalmaznak Likert-skálákat. Ilyen például az, amikor egy öt- vagy kilencfokú számsoron kell megjelölni az egyetértés mértékét. Bár a Likert-skálákkal jellemzett változók esetében sokak szerint a mérés méréselméleti értelemben szigorúan véve csak ordinális skála szinten valósul meg (2.3), a kutatók túlnyomó többsége ezeket mégis kvázi-intervallum szintű skálaként kezeli, és az egyes mutatók kíszámításakor a Likert-skálák pontszámaival matematikai műveleteket végez (összeadás, osztás). A nemzetközi gyakorlatból átvett alábbi kérdőívek pontozási útmutatói is ezt a felfogást követik. Ezen főáramú gyakorlat alátámasztására Norman (2010) matematikai statisztikai érveket hoz fel.