Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
2. Elméleti háttér
›
2.1. Pályaorientáció
›
2.1.3. Elméleti keretek
›
2.1.3.2. Pályaválasztási bizonytalanság és öndefiníció

2.1.3.2. Pályaválasztási bizonytalanság és öndefiníció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztási bizonytalanság minden pályaválasztási helyzet természetes velejárója, szembetűnő sajátossága, amit a döntési folyamatban felmerülő dilemmák okoznak. A bizonytalanság kérdésével azért is érdemes kiemelten foglalkozni, mert a gyakorlatban nehezen megkerülhető, és ezért számos empirikus kutatás egyik vezető szempontja. A döntési folyamatban történő előrehaladást sokan a bizonytalanság csökkenésével mérik. (További részletek: ld. Pálvölgyi, 2022a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztási bizonytalanság a folyamat tipikus szakaszának tekinthető, melyen mindenki átmegy, miközben a számára legkedvezőbb döntési alternatívát keresi. Bizonytalanság nélkül nincs döntési helyzet, hiszen a döntés épp a bizonytalanság megszüntetését jelenti. Ez az átmeneti jellegű természetes bizonytalanság (indecision) a hiányzó információk megszerzésével és feldolgozásával csökkenthető. Élesen meg kell különböztetni a több területre kiterjedő általános jellegű határozatlanságtól (indecisiveness), ami krónikus döntésképtelenségre utal: ilyenkor az egyén képtelen lezárni a döntési folyamatot (Fabio et al., 2013; Feldman, 2003; Gati et al., 1996). A pályaválasztási bizonytalanság csökkentése az önismeret bővítésére, az információgyűjtésre, a lehetőségek feltárására és a pályadöntési képességek fejlesztésére összpontosít. Az általános határozatlanság csökkentése viszont átfogóbb pszichológiai (vagy akár terápiás) megközelítést igényelhet, amely például a szorongás csökkentésére, az önbizalom növelésére és az általános döntéshozatali stratégiák fejlesztésére is kiterjedhet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a bizonytalanság a pályaválasztás kapcsán kétféle értelemben is felmerül. Egyfelől a belső döntési folyamat immanens része, másfelől a külső társadalmi-gazdasági folyamatok egyre erőteljesebbé váló jellemzője is, amelyhez az egyénnek állandóan alkalmazkodnia kell (vö. 2.1.1). A bizonytalanságra koncentráló kutatásokat az első szempont a döntéselméletekhez, a második pedig az életpálya-építés konstruktivista elméletéhez kapcsolja. A bizonytalanságra többféleképpen is tekinthetünk: egyfelől szorongást, frusztrációt okozhat, másfelől új, izgalmas lehetőségeket villanthat fel, lelkesíthet, inspirálhat is. A negatív és a pozitív érzelmek (attitűdök) keveredhetnek is az egyik vagy a másik dominanciája mellett. Nyilvánvaló itt a pályaedukáció feladata és jelentősége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kelly és Pulver (2003) összefoglaló írására építve Lukács (2012) az alábbi módon jellemzi a pályaválasztási bizonytalanság előfordulásának azon három fő típusát, amely a háttérben álló okok alapján következetesen megjelenik a szakirodalomban:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • alacsony pályaválasztási bizonytalanság, kis vagy közepes mértékű pályaválasztási szorongás, megfelelő mennyiségű pályainformáció rendelkezésre állása, kialakult pályaidentitás;
  • a pályákkal kapcsolatos információk hiánya, a pályatervezési folyamat még nem kezdődött meg, alacsony szorongásszint, célorientált, elért identitás;
  • erős szorongás, kifejezett igény a pályákkal kapcsolatos információkra, a döntéshozatali képességekre vonatkozó önbizalomhiány, alacsony önbecsülés, kialakulatlan pályaidentitás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lukács (2012) saját kutatásában az általunk is alkalmazott CFI Career Factors Inventory (Chartrand et al., 1990) kérdőív alskáláin végzett hierarchikus klaszterelemzés alapján a pályaválasztási bizonytalanság következő négy típusát azonosította magyar középiskolás mintán: döntésképes, iránykereső, szorongó választó és krónikusan bizonytalan. A különféle típusok egymástól lényegesen eltérő mértékű, jellegű és intenzitású támogatást, tanácsadást igényelnek. Ez összhangban áll azzal a modellel, amelyet Borbély-Pecze és munkatársai (2013) ismertetnek az OECD/EU, Világbank pályaorientációs szakpolitikai kutatása alapján. Az életút-támogató pályaorientációt áttekintő modell a következő négy területet öleli fel: A) önálló információszerzés, B) támogatott önálló tájékozódás, pályák/képzési utak és önmagunk megismerése, C) egyéni és csoportos pályatanácsadás és D) tanácsadó pszichológus igénybevétele. A tanároknak elsősorban a B-vel jelölt területen van szerepük: „az iskola feladata a tanulók támogatása önreflexiójuk fejlesztésében, saját preferenciáik megfogalmazásában a továbbtanulás, és ezzel összekötve a munka világában; a készségfejlesztés révén képessé tételük az önálló tájékozódásra” (Borbély-Pecze et al., 2013, p. 38).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újabb nemzetközi kutatások a pályaválasztási bizonytalanság öt típusát azonosították az empirikus kutatásunkban általunk is alkalmazott Pályaválasztási nehézségek kérdőív (CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire, Gati et al., 1996) adatainak látens profilelemzése alapján. Két véletlenszerű amerikai mintát vizsgálva (N = 8.918; életkor = 14–50 év) a karrierdöntésképtelenség következő profiljait találták: (1) motiválatlan (6%), (2) általában döntésképtelen (31%), (3) irreális (12%), (4) tájékozatlan (39%) és (5) ellentmondásos (12%). A kérdőív jellegéből következően itt csak a problematikus típusok jelennek meg (Levin et al., 2022). A tanulói típusok azonosítása jól segítheti a differenciált pedagógiai munkát, erre a kérdésre az empirikus fejezetekben térünk vissza (ld. 4.1, és 4.2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaválasztási bizonytalanság empirikusan megfigyelhető jelensége mögött döntően az identitáskeresés folyamatát kell látni. Az identitáskeresés központi szerepét számos szerző hangsúlyozza a pályaválasztás folyamatában. Super (1980, 1984) szerint a serdülőkor fontos feladata az identitás alakítása, amit támogatni kell. Elméletének egyik központi fogalma az öndefiníció (önmeghatározás). Ez azt a képet jelenti, amelyet valaki saját magáról tapasztalatai, élményei és mások reagálásai, visszajelzései alapján megalkot. Ez a kép nagyban befolyásolja a különböző szakmákhoz való hozzáállást, a pályaválasztást, és a későbbi szakmai elégedettséget. Az öndefiníció fejlődése számottevően csökkentheti a pályaválasztási bizonytalanságot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erikson (1991) pszichoszociális elmélete szerint az identitás a társas környezethez fűződő személyes kapcsolódás során megélt, integrált énélmény, mely az egyén élete alatt folyamatosan változik. Az identitásépítés alapja az önmagunkhoz való hűség kialakítása. A kamaszkori identitáskrízis során a „miért éljek” kérdése válik dominánssá. Marcia (1966) négy identitásállapotot azonosított serdülők esetében: (1) diffúz identitás (vagy identitáskrízis): ez a keresés állapota, az egyén számos, egymástól jelentősen eltérő irányt kipróbálhat, anélkül, hogy elköteleződne valami mellett, de akár passzív is lehet; (2) korai zárás: ez egy átvett identitás, az egyén úgy köteleződik el egy identitás mellett, hogy ehhez nem történik meg a személyiség valódi átszerveződése (ilyen egy elhamarkodott pályadöntés); (3) moratórium: az identitáskrízis tetőzése, az egyén jelentős dilemmákat él meg, és aktívan keresi a válaszokat, miközben időt ad magának a döntéshozatalra; (4) elért vagy megküzdött identitás (önazonosság): az egyén túljutott az identitásválságon, aktív önismereti munka révén meghozta döntéseit, és törekszik ezek megvalósítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több empirikus kutatás is kimutatta a pályaválasztási bizonytalanság szintjei és az identitás típusai közötti kapcsolatokat (Cohen et al., 1995; Guay et al., 2003; Vondracek et al., 1995). Magyar középiskolás mintán hasonló eredményekre jutott Lukács (2012) is. Elemzésében kiemelte a ruminatív moratórium identitásállapotot, ami a rágódáshoz hasonló keresési tevékenységet jelent. Ebbe a kategóriába esett a középiskolások feltűnően jelentős hányada (30,5%) (Lukács, 2012). Ezek a tanulók nem vagy csak nagyon nehezen köteleződnek el egy konkrét vizsgált döntési alternatíva mellett, és hajlamosak mindig újrakezdeni az explorációs folyamatot, ami negatív viselkedéses és pszichés következményekhez vezet (Schwartz et al., 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekben a fokozott figyelmet igénylő esetekben rendszerint a fent tárgyalt általános jellegű határozatlanságról (indecisiveness) beszélhetünk. Előfordulhat az is, hogy a fiatal meghozná ugyan továbbtanulási és/vagy pályaválasztási döntését, azzal viszont a szülői elképzeléssel (akarattal) kerülne szembe. Külső megfigyelő számára első pillantásra ez a helyzet is határozatlanságnak tűnhet, de a mögöttes ok ilyenkor valójában nem a belső döntésképtelenség, hanem a gyermek-szülő konfliktus, amelyet a Pályaválasztási nehézségek kérdőív (CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire, Gati et al., 1996), és/vagy egy beszélgetés segíthet felismerni.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave