2.3.3.4. Az összetett képesség fejlődése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Pálvölgyi Lajos (2026): Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_292/#m1398aeemf_292 (2026. 09. 04.)
Chicago
Pálvölgyi Lajos. 2026. Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_292/#m1398aeemf_292)
APA
Pálvölgyi L. (2026). Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962.
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_292/#m1398aeemf_292)
Az adott személy képességállapotát ábrázoló, nagy elemszámú vektorra visszatérve, az összetett képesség fejlődésének modellezésekor problémát jelent az, hogy a vektorral jellemzett személyek képességállapotai nem rendezhetők sorrendbe a kisebb-nagyobb reláció szerint. Azt tudjuk, hogy egy ilyen rendezés esetén a csupa nullát tartalmazó vektor lenne a legkisebb, és a csupa egyest tartalmazó a legnagyobb, de nem mondható semmi a többiről.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Pálvölgyi Lajos (2026): Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_293/#m1398aeemf_293 (2026. 09. 04.)
Chicago
Pálvölgyi Lajos. 2026. Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_293/#m1398aeemf_293)
APA
Pálvölgyi L. (2026). Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962.
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_293/#m1398aeemf_293)
A problémát az sem oldaná meg, ha a modellt úgy egyszerűsítenénk, hogy nem valószínűségekről beszélnénk, hanem csupán a 0 és 1 értékeket engednénk meg aszerint, hogy az adott személy meg tudja-e oldani az adott feladattípust vagy sem. A probléma lényegét ebben a 0-vagy-1 alapú egyszerűsített modellben a 4. ábra illusztrálja. Azon feladattípusok halmazait mutatja, amely feladattípusokat az A, illetve a B személy meg tud oldani.
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Pálvölgyi Lajos (2026): Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_294/#m1398aeemf_294 (2026. 09. 04.)
Chicago
Pálvölgyi Lajos. 2026. Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_294/#m1398aeemf_294)
APA
Pálvölgyi L. (2026). Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962.
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_294/#m1398aeemf_294)
4. ábra. Az eltérő összetételű képességállapotok rendezési problémáját illusztráló Venn-diagram. Az összehasonlítást azon feladattípusok nehezítik, amelyeket csak az egyik, vagy csak a másik képességállapothoz tartoznak (saját szerkesztés, Pálvölgyi, 2020a)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Pálvölgyi Lajos (2026): Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_296/#m1398aeemf_296 (2026. 09. 04.)
Chicago
Pálvölgyi Lajos. 2026. Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_296/#m1398aeemf_296)
APA
Pálvölgyi L. (2026). Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962.
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_296/#m1398aeemf_296)
Általános esetben a két halmazt tekintve van egy közös rész, illetve egy-egy olyan rész is, ahol csak az egyik, illetve csak a másik személy által megoldható feladattípusok szerepelnek. A gondot ez utóbbi két rész okozza, mivel az itt szereplő elemek összehasonlítása nehezen megoldható. Mi alapján mondható, hogy az egyik többet ér, mint a másik? A legegyszerűbb módszerként az kínálkozik, hogy a feladattípusok számát vesszük alapul, és akinek több van, az lenne előrébb. Ez a megoldás itt nem megalapozott, mivel a feladatok nagyon különbözőek lehetnek. Lehet, hogy az egyik személy jóval kevesebb feladattípust képes megoldani, de az valamilyen szempontból mégis sokkal többet ér. A két eltérő képességszerkezetet úgy kellene összehasonlítani, hogy a rendezési reláció valamilyen releváns szempontból megalapozható legyen. Ameddig ezt a problémát nem oldjuk meg, nem értelmezhető (és így nem is mérhető) az összetett képesség fejlettsége, mert ez rendezést feltételez, a fejlettség egy rendezésben elért magasabb pozíciót jelent.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Pálvölgyi Lajos (2026): Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_297/#m1398aeemf_297 (2026. 09. 04.)
Chicago
Pálvölgyi Lajos. 2026. Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_297/#m1398aeemf_297)
APA
Pálvölgyi L. (2026). Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641962.
(Letöltve: 2026. 09. 04.https://mersz.hu/hivatkozas/m1398aeemf_297/#m1398aeemf_297)
Ugyanakkor elképzelhető olyan speciális eset, amikor a B halmaz tartalmazza az A halmazt. Gyakori lehet ez akkor, ha a két halmaz egyetlen adott személy két különböző időpontban rögzített képességállapotát tükrözi. Ez az eset pedagógiai szempontból nagyon fontos. Éppen ezt várjuk a tanulás-gyakorlás folyamatában: növekszik a megoldott-elsajátított feladattípusok száma, és (aktív szinten tartást feltételezve) nem csökken a már birtokoltak száma felejtés következtében. Az eddigiek alapján, bár két különböző személy képességállapota között általános esetben nem tudtunk rendezési relációt definiálni, egy meghatározott személy képességének fejlődése viszont jól értelmezhető és modellezhető az egymást tartalmazó halmazok sorozata által, feltéve, hogy a felejtés kizárható az adott képességterületen. Ezen az úton tovább haladva ordinális skála konstruálható. Ha a tanulás mellett a felejtés is lényeges szerepet játszik, akkor egyazon személy különböző időpontban rögzített képességállapotai között olyan viszonyok alakulnak ki, amelyet a 4. ábra tükröz, vagyis a rendezés leírt módja ekkor már nem lesz lehetséges.