Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
2. Elméleti háttér
›
2.3. Összetett képességek mérése
›
2.3.3. Feladatorientált megközelítés
›
2.3.3.6. Feladattípusok súlyozása

2.3.3.6. Feladattípusok súlyozása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes feladattípusok minőségi különbségeit gyakran a feladattípusok súlyozásával igyekeznek kifejezni. Itt két kérdés merül fel: (1) mi lehet a súlyozás elfogadható elméleti alapja, és (2) az előző válasz alapján konkrétan miként határozzuk meg a súlyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kézenfekvőnek látszik a feladattípusok nehézségét alapul venni, arra építve, hogy a tanulók milyen valószínűséggel képesek megoldani az adott feladatot. A feltevés az, hogy a nehezebb feladatot kevesebben oldják meg. Ez a logikus gondolat a már említett Rasch-modell egyik alappillére (Molnár, 2006. p. 106). Összetett képességeknél viszont felmerülhet egy probléma: ez alapján előnybe kerülhet az, akinek képességszerkezete eltér a többiekétől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A probléma szemléltetésére álljon itt a következő példa. Képzeljük el, hogy egy új tanuló csatlakozik az osztályhoz, aki eddig a szomszéd országban folytatta tanulmányait, eltérő tanterv szerint. Képzeljük el, hogy egy átfogó tesztben két olyan feladattípus lesz, amelyet ő nem gyakorolt, de a többiek igen, és fordítva, két olyan is lesz, amelyet ő gyakorolt, de a többiek még nem. Az új tanuló ekkor előnybe kerülhet. Ő ugyanis éppen azon feladatokban jeleskedik, amelyekben a többiek nem, és az eljárásunk ezeket értékeli nehéz feladatoknak (hiszen kevesen oldották meg ezeket), amelyek megoldásáért több pont jár majd.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nehézség szerinti súlyozás megoldható szakértői vélemények alapján is, de ez nagyobb ráfordítást igényel, és kevésbé egzakt: továbbá adott kontextusban maga a nehézség is lehet többdimenziós tulajdonság. Elvileg felmerülhetnek még további súlyozási szempontok is. Ilyen például az adott feladattípus fontossága a további tanulmányok szempontjából; vagy éppen hasznossága a gyakorlatban, szakmai megítélés alapján. Bármennyire is érdekes lenne ez utóbbi szempont, a hasznosság sokszor nehezen megítélhető, mivel erősen függhet az adott helyzettől is, hogy mikor mi mennyire hasznos. További súlyozási szempont lehet az adott feladattípus szokásos gyakorisága a mindennapi gyakorlati helyzetekben. Ennek a megközelítésnek praktikus jelentősége lehet: néha célszerűbb a gyakran felmerülő feladatok megoldását lehetőleg mielőbb megtanulni, ez munkahelyen munkaszervezési előnyökkel is járhat. A gyakoriság és a hasznosság akár kombinálható is egymással, így gyakorlatorientált súlyozást kaphatunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a feladattípusok kialakítása kiegyensúlyozott módon történt, vagyis nincsenek feltűnő aránytalanságok ezek terjedelmét illetően, akkor a súlyozás megoldhatja a rendezési problémát is. Az lesz előrébb a sorban, akinél a vektor összes valószínűségének súlyozott átlaga nagyobb értéket mutat. Az elméleti modellhez hasonlóan a tesztek esetében is a feladatmegoldások súlyozott átlaga határozza meg a sorrendet – azt, hogy minek a sorrendjét, érdemes ismét meggondolni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy tesztben egy meghatározott súlyozási eljárás esetén a súlyozott átlag annak valószínűségét becsüli, hogy az adott személy képes megoldani egy véletlenszerűen kiválasztott feladatot a tesztbe bevont feladattípusok (feladatosztályok) közül, feltéve, hogy a kiválasztás valószínűsége a súlyok arányát tükrözi. Az ilyen típusú súlyozott átlagok az összetett képességek fejlettségét elfogadható módon jellemzik a két végpont (a 0 és az 1) közelében, illetve rendszerint extrém nagy eltérések esetén is, azonban egyéb esetekben sokkal kevésbé. Az egyik probléma az, hogy nem mindig könnyű kellően releváns és elméletileg megalapozott súlyozási szempontot találni, másrészt a súlyozás tényleges megvalósítása gyakran erősen szubjektív. Az így konstruált skála jó esetben olyasmit mér, ami bár nem független az összetett képesség fejlettségétől (ha ilyen létezik), de azt nem jellemzi megfelelően. Ha jellemezné is, azt akkor is csak a választott súlyozási szempont perspektívájából tenné.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave