Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
3. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése
›
3.2. Az életpálya-építés folyamati jellemzői
›
3.2.2. Metaszintű jellemzők és mérőeszközeik

3.2.2. Metaszintű jellemzők és mérőeszközeik

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építés kapcsán számos olyan további jellemző említhető, melyek ugyan a folyamat fontos aspektusait érintik, de feltérképezésük és aktuális értékeik konkrét ismerete nem feltétlenül szükséges az érintett számára. Az iskolai jógyakorlatok ezek felmérését és megbeszélését rendszerint nem is célozzák. Ezen jellemzők, illetve az ezekre vonatkozó adatok sokkal inkább a folyamat metaszintű leírását, illetve az ebben elért aktuális előrehaladás (státusz) meghatározását segítve főképp a tanácsadást, az intervenciót, vagy a kutatást támogatják. Ez nem zárja ki, hogy indokolt esetben ne lenne kifejezetten hasznos egy vagy több ilyen jellemző megbeszélése az érintettel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt tárgyalt jellemzők a kutatásokban rendszerint függő változóként jelennek meg. Fontos szerepük lehet abban, hogy az életpálya-építés folyamatáról átfogó képet kapjunk. Bár az iskolai munkában az alább felsorolt felmérő eszközöket ritkán alkalmazzák, használatuk sok esetben hasznos lehet. Iskolai osztályok pályaorientációs helyzetének felmérésekor segíthetik a differenciált pályaedukációs munkát, jelezve a pedagógus számára, hogy hol van szükség fokozott figyelemre, egyénre szabott célzott beavatkozásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban az életpálya-építési folyamat metaszintű leírását támogató néhány fontosabb egyéni jellemzőt tekintjük át (vö. 8.3.1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Pályaorientációs aktivitás: Az egyén mindazon tevékenységeinek összessége, amelyek az életpálya-építés szempontjából közvetlen jelentőséggel bírnak. Ilyen tevékenység lehet például részvétel pályaválasztási rendezvényen, céglátogatáson, internetes tájékozódás továbbtanulási lehetőségekről vagy egy önismereti kérdőív kitöltése és megbeszélése. Ezen életpálya-építési tevékenységek feltérképezése rendszerint egyedi kérdésekkel történik, így folyamatleíró metaadatok állnak elő. Intézményi szintű felmérésre példa: Hegyi-Halmos (2016, 2018); egyéni szintű: Magyar et al. (2021).
  • Előrehaladás a döntési folyamatban: Anélkül, hogy a preferencia vagy az (előzetes) döntés konkrét irányát és mibenlétét elemeznénk, vizsgálható, hogy a tanuló hol tart az iránykeresésben, a döntési folyamatban, és ha már kigondolt valamit, akkor mennyire biztos abban. Például egyetemi továbbtanulást mérlegel valamilyen humán irányban, de a szakot még nem tudja. Hasznos metajellemző lehet az előrehaladás többi tanulóhoz viszonyított mértéke, és ennek időbeli változása, figyelemmel a soron következő döntési pont közeli vagy távoli voltára is. Az előrehaladás felmérése rendszerint egyedi kérdésekkel történik, melyek így folyamatleíró meta-adatokat állítanak elő. Példa: Magyar et al. (2021), Pálvölgyi (2022a).
  • Az életpálya-építési kompetencia átfogó jellemzése: Az egyes kompetenciaterületek feltérképezését szolgáló, többnyire egyedi kérdéseket tartalmazó felmérések képet adhatnak az adott terület meglévő vagy hiányzó elemeiről, és összehasonlításokat is lehetővé téve utalhatnak az életpálya-építési kompetencia fejlettségére, időbeli alakulására, így az egyes kompetenciaterületeket absztrakt módon leíró metaadatokat produkálva. Példa pályaismereti kérdőívre: Fazakas (2017). A kompetenciamérések kapcsán általában felmerülő méréselméleti dilemmákat Nahalka (2015, 2018) és Pálvölgyi (2020a) elemzi, bővebben ld. 2.3. fejezet.
  • Pályaválasztási érettség: A pályaválasztási érettség klasszikus meghatározását fent idéztük. A gyakorlatban ez az életpálya-építési kompetencia kívánatos szintjét jelenti, a tanuló egész személyiségének megfelelő fejlettsége mellett. A kapcsolódó elterjedt felmérő eszköz 50 kérdés segítségével igyekszik feltérképezni ezen konstruktum főbb elemeit Crites értelmezési modellje alapján (CMI, Career Maturity Inventory, ismerteti Descombres, 1983). Ld. még Busacca & Taber (2002). Magyar használata: Kiss (2009), Szentes (2016) és Török (2016).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építési kompetenciához, vagy annak egyes részterületeihez kapcsolódó további fontosabb metajellemzők a következők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Tudatosság: A folyamatreflexió terjedelme, mélysége, minősége: látja-e a fiatal aktuális pozícióját a döntési folyamatban, fel tudja-e sorolni azon főbb tulajdonságait, erősségeit, amelyekre építhet a pályaválasztása során, látja-e a következő lépéseket a továbbhaladás érdekében. Amennyiben van előrehaladás a döntési folyamatban, akkor mennyiben képes megfelelően indokolni azt. A tudatosság felmérése rendszerint egyedi kérdésekkel történhet, gyakran elbeszélgetés keretében.
  • Pályadöntési énhatékonyság: „az egyén hite abban, hogy mennyire képes pályafejlődése során a döntésekkel kapcsolatos tevékenységeket – önértékelés és pályaismeret fejlesztése, célválasztás, tervezés és problémamegoldás – sikerrel teljesíteni” (Taylor & Betz, 1983; idézi: Török, 2016, p. 20). Ez a hit attitűdjellegű, melynek alakítása, valamint kompetenciafedezetének, az életpálya-építési kompetenciának fejlesztése fontos pedagógiai feladat. Felmérése történhet egyedi kérdésekkel vagy dedikált eszközzel. Ld. Career Decision Self-efficacy Scale Short Form (CDSES-SF, Betz, Klein, & Taylor, 1996) hazai adaptáció: Török (2016).
  • Iskolai motiváció: Az iskolai tanulással kapcsolatos motiváció szintje lényegesen befolyásolhatja a diák aktuális tanulmányi teljesítményét, továbbtanulási terveit és ezen keresztül pályaválasztását. Az iskolai gyakorlat kritikájaként is felfogható az a tény, hogy számos tantárgy esetében a tantárgyi érdeklődés az iskolai évek előrehaladtával általában csökken (Csapó 2004), ami aláhúzza a kérdés jelentőségét. Alkalmazható eszköz: Academic Motivation Scale (AMS, Vallerand et al., 1992, 1993). Magyar adaptálás: Orosz, & Farkas (2011), alkalmazás: Lukács (2012).
  • Önbecsülés: Az egyén önmagára vonatkozó értékítélete sok egyéb mellett pályaválasztására is kihat, mivel központi szerepet játszik a pályával kapcsolatos énkép kialakításában. A magas önbecsülés jellemzője a személyes megfelelés és komfort érzete. A széles körben alkalmazott Rosenberg-féle Önbecsülés Skála (RSES: Rosenberg Self-Esteem Scale: Rosenberg, 1965; magyar adaptáció: Rózsa & Komlósi, 2014) az általános önbecsülést a személyes érték vagy kiválóság tartós érzeteként igyekszik megragadni. (Alkalmazás: Lukács, 2012; Németh, 2022). (Ld. 8.3.4.) Kevésbé elterjedt, és pedagógiai kontextusban kevésbé is javasolható a Feltételes Önbecsülés Skála (Contingent Self-Esteem Scale; Johnson & Blom, 2007) alkalmazása. Magyar adaptáció: Sági (2015); alkalmazás: Németh (2022).
  • Pályaválasztási bizonytalanság: Az átmeneti jellegű bizonytalanság (indecision) minden döntési helyzet természetes velejárója, amit meg kell különböztetni az általános határozatlanságtól (indecisiveness). Ez utóbbi olyan krónikus döntésképtelenségre utal, amikor az egyén képtelen lezárni a döntési folyamatot (Fabio et al., 2013; Feldman, 2003; Gati et al., 1996). Elterjedt felmérő eszköz: Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőív (CFI Career Factors Inventory, Chartrand et al., 1990), amelyet Lukács (2012) érvényesített magyar középiskolás mintán, illetve Török (2016), Tudlik (2021), Olteanu (2022), és Pálvölgyi (2022a) alkalmazott. Az eszköz a pályaválasztási bizonytalansághoz kapcsolódó két érzelmi területet (pályaválasztási szorongás és általános határozatlanság), valamint két kognitív területet (önismeret bővítésének igénye és pályainformáció szükséglete) igyekszik felmérni. A négy alskála mindegyike önálló jellemzőként is értelmezhető. (Ld. 8.3.2.)
  • Pályaválasztási nehézségek: Ez a gyűjtőfogalom a döntési folyamat lehetséges akadályait öleli fel. A leggyakoribb értelmezésben a következő tíz területet fedi le, melyek mindegyike önálló jellemzőként is felfogható: a pályaválasztási motiváció hiánya, az általános határozatlanság, a pályaválasztással kapcsolatos tévhitek, az ismerethiány a döntés folyamatáról, az önismeret hiánya, a pályaismeret hiánya, az információszerzés nehézsége, a megbízhatatlan információk problémája, valamint a pályaválasztáshoz kapcsolódó belső és külső konfliktusok. Látható a részleges átfedés a Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőívvel. Felmérő eszköz: Pályaválasztási nehézségek kérdőív (CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire, Gati et al., 1996). Magyar adaptálás: Olteanu (2022), alkalmazás Pálvölgyi (2022a). (Ld. 7.3.3)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építési folyamat, illetve az ebben elért aktuális státusz leírásában a fentieken kívül még számos további jellemző és ezeket felmérő kérdéssor szerepet kaphat. Példaként említhető Török és Csíkos (2022) életpálya-építési kompetenciákat felmérő kérdőívcsomagja. Ez a következőkre terjed ki: erősségek és nehézségek felismerése, akadályozottság kifejezésével kapcsolatos társas énhatékonyság, alkalmazkodás a változásokhoz, perzisztencia, észlelt társas támogatás, önálló életvezetés, célok felállítása és tervezés, tanulási motivációk, tanulási amotiváció, kompetenciák, pályadöntési énhatékonyság, munkavállalási motivációk, munka-amotiváció, érdeklődési irányok, munkamód és pályaelköteleződés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További példaként az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet pályaorientációs kutatására utalunk (Magyar et al., 2021). Befejezésül Lent komplex mérőeszközét érdemes kiemelni, amelyet Pogátsnik (2018) alkalmazott magyar mintán műszaki képzésben tanuló fiatalok pályaérdeklődésének vizsgálatakor. A szociális-kognitív pályamodell (SCCT Social Cognitive Career Theory) konstruktumaira épülő kérdések az énhatékonyságra, az eredményelvárásokra, az érdeklődésre, a támogatásokra és korlátokra, valamint a tanulási célokra vonatkoznak (Lent & Brown, 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eszközök használatának sokszor gátat szab, hogy a tanulók a kérdéssorok kitöltésével csak korlátozottan terhelhetők. Nem mindegy, hogy mennyiben motiválhatók arra, hogy a tét nélkülinek tűnő válaszadást komolyan vegyék. Ez befolyásolhatja a válaszok minőségét, érvényességét és megbízhatóságát. A motiválást segítheti, ha a tanulók tudják, hogy az eredményeket (legalább részben) megbeszélik majd, és azok a további pályaorientáció során felhasználást nyernek, esetleg egy konkrét pályaedukációs programot készítenek elő, vagy annak hatását hivatottak felmérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes felmérő eszközök iskolai használata előtt érdemes tájékozódni a hivatkozott forrásokban, illetve konzultálni iskolapszichológussal, kutatóval vagy pályaválasztási tanácsadóval. Az eszközök az oktatásban és a kutatásban rendszerint szabadon használhatók nonprofit jelleggel, egyes esetekben (ilyen például a CDSES-SF vagy a CDDQ) a jogtulajdonos hozzájárulása kellhet. A használat során a Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! (CC-BY-NC-ND-4.0) Creative Commons elveket célszerű követni (https://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons) a személyes adatok védelme (https://naih.hu/) és a kutatásetikai szabályok betartása mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti áttekintés bepillantást adott a pályaorientációt támogató felmérő eszközök hazánkban is elérhető tárházába. Bármennyire is fontosak, jelen áttekintés szűk keretei között nem foglalkozhattunk az egyes eszközökhöz kapcsolódó elméleti modellekkel, amelyek leírásai a hivatkozott forrásokban megtalálhatók. Befejezésül emlékeztetünk arra, hogy a cél a közvetlenül a tanulóhoz kapcsolódó főbb életpálya-építési jellemzők áttekintése volt. Nem tértünk ki az érintett olyan tulajdonságaira, mint amilyen például a személyiségtípus, vagy olyan fontos külső tényezőkre, mint a családi háttér, az iskolai környezet, illetve a szülők, a tanár és iskola, a kortárs csoportok, az internet vagy a lakóhely és a regionálisan elérhető továbbképzési lehetőségek és munkahelyek (vö. Lannert, 2005; Pogátsnik, 2018; Suhajda et al., 2022). Ezek olyan változók, amelyek a pedagógiai kutatások széles körében felbukkannak, többnyire demográfiai háttérváltozókként használatosak, felvételükhöz kialakult technikák kapcsolódnak, és a pályaorientációs területre jellemző specifikus adatfelvételi módszereket nem igényelnek.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave