A kapcsolódó fogalmak sorában első helyen a tantervek, konkrétan a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a Kerettantervek említhetők, amelyek az oktatás jogszabályi környezetét alkotó országos szintű kötelező érvényű dokumentumok, és a köznevelés tartalmi szabályozásának alapját képezik. További fontos elem a Pedagógiai Program, amely az intézmény szakmai alapdokumentuma, és intézményi szinten írja elő azt, ami ezen a szinten befolyásolható, tervezhető, lehetőséget adva az adott iskola önálló arculatának kialakítására. Az egyes tantárgy (kurzus, foglalkozássorozat) szintjén jelenik meg a képzési program (vagy tanulási/fejlesztési program), amely lokális tervdokumentumnak tekinthető. A NAT és a Kerettantervek által szabályozott tantárgyak esetében ilyen képzési programok kidolgozására csak akkor mutatkozik igény, ha a hivatkozott dokumentumok nem határozzák meg részletesen azt, hogy mi és hogyan történjen az egyes órákon. A minőségi pedagógiai munka szempontjából megkerülhetetlenek viszont azokon a pontokon, ahol nincs ilyen részletes szabályozás, illetve a szabályozott tantárgyak esetében készülhet kiegészítő jelleggel is, kiemelve a helyi sajátosságokat, kiegészítéseket. Végül a tanmenet egy adott tantárgy tanításának konkrét éves ütemterve egy adott osztály számára, melyet a pedagógus rendszerint a kerettanterv és a helyi tanterv alapján készít el a tanév elején, figyelembe véve a helyi körülményeket, az adott osztály sajátosságait, valamint a feldolgozásra kerülő tankönyvet, munkafüzeteket, egyéb forrásokat is.

A tanulási (képzési/fejlesztési) programok körébe sorolhatók pedagógiai értelemben egyebek mellett a szakkörök programjai, a nagyobb diákprojektek vagy a nyári táborok tervei, vagy az önismeretet, pályaorientációt támogató vagy egyes tématerületeket elmélyítő tematikus napok, projekthetek tervei is. Ezeket a NAT és a Kerettantervek részletesen nem szabályozzák. Az ilyen programok esetében tevékenységsorozatot tervezünk, amellyel meghatározott pedagógiai célokat, tanulási eredményeket kívánunk elérni, és ehhez ütemtervre, erőforrásokra, eszközökre, helyszínekre, belső/külső közreműködőkre van szükség. A programhoz diák- és tanártevékenység, menedzsment és logisztika, reflexió és értékelés is kapcsolódik. Időtartama nagyon különböző, gyakorlatilag minimum egy nap, maximum egy tanév lehet.

Különösen a NAT és a Kerettantervek által részletesen nem szabályozott területeken a képzési/fejlesztési programok kifejezetten innovatív jellegűek lehetnek. Ahhoz, hogy egy ilyen újszerű program mint innováció gyorsabban terjedhessen, egyfajta „termékesítésére” van szükség. Ez azt jelenti, hogy a programot könnyen átadhatóvá-átvehetővé teszik további potenciális adaptálók számára, egyebek mellett megfelelő dokumentálás (célcsoport, előnyök, kritikus pontok, várható eredmények és visszajelzések leírása), a segédanyagok elérhetővé tétele és promóciós anyag használata (opcionálisan akár rövid videóval), valamint esetleges támogató képzés, műhelymunka, konzultációs lehetőség biztosításával (vö. 6.1).