Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
3. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése
›
3.4. Tanulási programok
›
3.4.2. Tanulási programok fejlesztése

3.4.2. Tanulási programok fejlesztése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatási programok helyett napjainkban egyre inkább tanulási programokról beszélünk, ezzel is kifejezve azt, hogy a jó oktatási program a tanulási folyamat megértésére épül. Ezt a szemléletet tükrözi az instructional design (ID) módszer- és eszközrendszere is. A fogalom oktatástervezésnek fordítható, de ez a terminus nem tükrözi pontosan a valódi tartalmat. Az ID különleges alaposságot, részletekbe menő tudatosságot, egyfajta jó értelemben vett mérnöki szemléletet képvisel a tanulási-tanítási folyamat tervezésében. Messzemenő következetesség jellemzi, mondhatni „az utolsó csavarig”. Alapvető lépései a tanuló kiindulási állapotának felmérésére, a tanulási igények meghatározására, a tanulási célok definiálására, valamint a fejlődést támogató lépések és környezet tervezésére, megvalósítására és értékelésére terjednek ki. Bár az ID főképp az online tananyagok és tanulási környezetek tanulásipari fejlesztésének elméleti-módszertani háttereként funkcionál, fontos hangsúlyozni, hogy szemlélete és ismeretanyaga más didaktikai területeken is jól hasznosítható, és más megközelítésekkel kombinálható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ID a konstruktivista tanulásfelfogást követve a tanulási környezettel való interakciók révén lehetőséget ad a tanulók számára a felfedezésre, kísérletezésre, saját tudásuk építésére. Bár kevésbé domináns módon, de a behaviorista elvek is érvényesülnek a hatékony tanulási tapasztalatok tervezésében, különösen olyan területeken, mint amilyen a készségfejlesztő képzés. Az ID módszerei többféle tanulásfelfogáshoz is illeszthetők, és különösen újabb irányzatai kifejezetten rugalmasan, kreatívan alkalmazhatók. Módszertanát számos kézikönyvben összefoglalták, ezek bármelyike kitűnő forrás lehet tanárok és tanulási programok fejlesztői számára, pályaorientációs programok esetén is (Clark et al., 2016; Gredler, 2008; Morrison et al., 2012; Piskurich, 2015; Rothwell & Kazanas, 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ID tanulóközpontú szemléletét jól tükrözi a tanulási tapasztalat és élmény, valamint a tanulási utak személyre szabott kialakítása, ami intenzív adatelemzésre épülhet; valamint az adaptív értékelés, melynek során a feladatok nehézségi szintjét a tanulói teljesítményhez igazítják, egyben célzott visszajelzést és támogatást nyújtva. A tartalom kisebb, könnyen hozzáférhető és felhasználható modulokra bontása a mikrotanulást támogatja, ez különösen hasznos egyéni időbeosztás, útközbeni tanulás vagy just-in-time tájékozódás esetén. További gyakran alkalmazott módszer az élményszerűség fokozása játékosítás (gamification), és/vagy digitális technológiák (pl. VR: virtuális valóság, vagy AR: kiterjesztett valóság) útján (3.3.6), valamint a kollaboratív tanulás (3.3.4) és a gyakorlati probléma- vagy élethelyzetekhez kapcsololódó autentikus tanulás. Itt említhető még az univerzális tanulási tervezés (UDL: universal design for learning) keretrendszere is, amely a tanulók egyéni különbségeit igyekszik fokozottan figyelembe venni az információk többféle bemutatási módja, a többféle tanulói cselekvési és kifejezési mód biztosítása, valamint a tanulók bevonásának többféle módja útján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ID a kognitív pszichológia és a memóriakutatás aktuális eredményeit igyekszik alkalmazni a gyakorlatban. Ilyen például a kognitív terhelés (cognitive load) elmélete, miszerint az emberi agy egyszerre csak egy meghatározott korlátozott információmennyiséget képes feldolgozni (Sweller, 2023). Az oktatástervezésnek emiatt kerülnie kell a felesleges kognitív terhelést, és a tartalmakat világos, tömör, jól szervezett módon kell bemutatni. A tartalom vizuális megjelenítésében kerülendők például a felesleges öncélú dekorációk, barokkos cirádák. A jól alkalmazott ID a tanulást eredményesebbé, hatékonyabbá, inspirálóvá és vonzóvá teszi, miközben ellenőrzött tanulási módszerekre és alkalmazási tapasztalatokra épül (Basu, 2018; Merrill et al., 1966, 1990). Az ID a didaktika egyik sajátos területe, amely napjainkban kezd szélesebb körben ismertté válni hazánkban is (Falus et al., 2012; Gönczöl–Vass, 2004; Lukács & Derényi, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a tanulásipari piac versenyképes minőség mellett gyors és költséghatékony fejlesztést követel, hasonlóan magas elvárások fogalmazódnak meg a fejlesztést megalapozó ID módszertan irányában is. A módszertani elveket és ajánlásokat gyakran modellekbe foglalják. Ezek vagy a tanulás-tanítás folyamatára fókuszálnak (Merrill, 2002), vagy a fejlesztés lépéseit írják le. Az utóbbi kategóriába tartozik a klasszikusnak számító ADDIE modell. Ez a széles körben használt rugalmas keretrendszer öt egymást követő fázist ölel fel: elemzés, tervezés, fejlesztés, megvalósítás és értékelés (ADDIE: Analyze, Design, Develop, Implement, Evaluate). Az ADDIE modell jól megalapozza a fejlesztők szisztematikus munkáját a tanulói igények azonosításától (elemzés), egészen a végső tanfolyam megvalósításáig és értékeléséig. Bár eredetileg lineáris folyamatként jelent meg, ma már körkörös modellként tekintenek rá, amely tartalmazza a folyamatos visszajelzést, az esetleges iterációt, és az egymáshoz kapcsolódó újabb és újabb fejlesztési ciklusokat (Branson et al., 1975; idézi Ollé et al., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A később keletkezett hasonló célú modellek nagy részében észrevehető az ADDIE modell hatása. Hazai fejlesztés eredménye az elektronikus tananyag készítési folyamatát részletesen leíró NEXIUS modell. Lépéseiben összefonódik a projektmenedzsment és az oktatástervezés (Ollé et al., 2016). Az ID rendszerszemléletű megközelítését hangsúlyozza a Dick és Carey modell, mely a következő lépések mentén részletezi a folyamatot: az oktatási célok meghatározása, a célok részletes elemzése és lebontása; a tanulók sajátosságainak és az oktatás körülményeinek, kontextusának elemzése; mérhető eredménycélok meghatározása; az értékelési eszközök kidolgozása; az oktatási stratégia meghatározása; az oktatási anyagok kiválasztása, kidolgozása; a formatív értékelés kidolgozása és megvalósítása; az oktatás felülvizsgálata és javítása a tervezett oktatás megvalósítása alapján (Dick et al., 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ID módszereit, tervezési eszköztárát és kapcsolódó esettanulmányokat is bemutatva Cennamo és Kalk (2019) azt hangsúlyozzák, hogy a valóságban a fejlesztés rendszerint nem szigorúan lineáris jellegű, vagyis nem előírt sorrendben végrehajtott lépések egyszerű sorozata (mint ahogyan azt sokan hajlamosak tévesen feltételezni), hanem a tervezési feladatok gyakran párhuzamosan futnak, a fejlesztés együttműködésen alapuló, visszacsatolásokat és iterációkat is tartalmazó, rugalmas folyamat. A felmerült kritikákra reagálva Morrison és munkatársai (2012) amellett érvelnek, hogy az ID olyan tanuló- és célorientált módszer, amely képes figyelembe venni az előzetes tudást, a fejlődési szinteket, az egyéni jellemzőket és különbségeket, és rugalmasan támogatni a magasabb szintű, hosszabb távú tanulási eredmények elérését is. Az ID nem korlátozza a tervezői kreativitást. Az ID-fejlesztések valóban több időt vehetnek igénybe, de a szerzők szerint a befektetett idő megtérül, mert arányban áll a minőséggel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ollé (2024) szerint a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása megjelent az ID területén is. Az MI előnyei különösen ott jelentkeznek, ahol a személyre szabott tanulás támogatása az elsődleges feladat. Ezt segítheti például e-learning környezetben a keletkező nagy mennyiségű adat valós idejű feldolgozása, és az azonnali visszajelzés a tanuló felé; az adaptív tanulási útvonalak kidolgozása (az egyénhez igazodó nehézség, ütem és egyéb jellemzők tekintetében); az MI alapú virtuális tanulási asszisztens; a tanulói profilok kialakítása; valamint a tanulási nehézségek előrejelzése, és a tanulási folyamat szükség szerinti valósidejű módosítása (vö. 3.3.7).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ID mellett említhető a vele némiképp rokon kurrikulum tervezés (curriculum design) fogalma is, amennyiben a kurrikulum kifejezés a fent kifejtett tágabb értelemben mindazon tapasztalatok (hatások) összességét jelenti, amelyek a tanulót az oktatási folyamat során érik (Kelly, 2009, p. 13). További hasonló tartalmú fogalom a tanulástervezés (learning design) is, amely hasonló lépéseket követve igyekszik egységes rendszerbe foglalni a tanulás-tanítás folyamatát, a fókuszt a tanulói teljesítmények javítására irányítva (Richey, 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulástervezés újabb irányzata a tanulási tapasztalatok és élmények tervezése (LXD: learning experience design), amely Schmidt & Huang (2021) szerint a tanulástervezés emberközpontú, elméletileg megalapozott és szociokulturális szempontból érzékeny megközelítése, azzal a céllal, hogy a tanulókat a tanulási célok felé terelje, figyelemmel a felhasználói tapasztalatok és élmények tervezésének (user experience design) eszköztárára is. Míg az ID inkább tartalom-, ismeret- és oktatásközpontú, addig az LXD tanuló- tapasztalat-, élmény- és cselekvésközpontú megközelítésként jelenik meg a szakmai diskurzusban. Reigeluth & An (2023) rámutatnak, hogy az ID és LXD megközelítések szembeállításán túllépve, ezeket együttesen célszerű alkalmazni, mivel nem összeegyeztethetetlenek, hanem jól integrálhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulás-tanítás tervezéséhez kapcsolódó tárgyalt területek azért fontosak számunkra, mert az általuk alkalmazott megközelítések és módszerek jól használhatók pályaedukációs tanulási programok fejlesztésénél is. A tanulás- és oktatástervezés területén születő modellek és módszerek újabb generációi túlmutatnak a digitális tanulási környezetek fejlesztésén. A röviden áttekintett megközelítések mindegyike, de különösen az LXD, a napjainkban gyorsan terjedő innovatív design-gondolkodáshoz (design thinking) is kapcsolódik, amely a mérnöki gondolkodást, szemléletet, nagyfokú ügyfélközpontúsággal és kreativitással, továbbá iterációkkal és agilis módszerekkel kombinálja újszerű módon (Roger, 2010). Figyelemmel a tanulás- és oktatástervezés újabb eredményeire is, a tanulási-tanítási folyamat átfogó modellezésére irányuló erőfeszítések többféle elméleti megközelítést befogadni képes újszerű integrált keretrendszer kifejlesztéséhez vezethetnek (vö. Pálvölgyi, 1981; 2018b).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave