Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
3. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése
›
3.4. Tanulási programok
›
3.4.3. Hatásvizsgálatok módszerei

3.4.3. Hatásvizsgálatok módszerei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulási programok kapcsán természetes módon vetődik fel, hogy miként vizsgálható egy ilyen program hatása az egyes résztvevők vonatkozásában, vagyis mikroszinten (vö. makroszint: ld. 6. fejezet). A kérdés nagyon fontos a pályaedukációs programok eredményességének értékelése szempontjából is. A hatásvizsgálat alkalmazására a 4.3. fejezetben látunk konkrét példát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy megvalósított fejlesztési program (intervenció) hatásvizsgálata a program következtében létrejövő változás felmérésére irányul, és arra keres választ, hogy a programban résztvevők milyen eredményt érnek el ahhoz képest, amit akkor értek volna el, ha nem vesznek részt a programban (Sági & Széll, 2015; Széll & Fehérvári, 2013). Az utóbbi tényellentétes (counterfactual) állapot felmérésére szolgáló kontrollcsoport összetétele az ilyen vizsgálatok hitelességét alapvetően meghatározza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ideális esetben a kontrollcsoport kiinduló állapotban minden olyan releváns szempontból kvázi-ekvivalens (hasonló) a programban részt vevők csoportjával, amely befolyásolhatja a meg­figyelt eredményváltozók alakulását (Major et al., 2013). Egy jól megtervezett hatásvizsgálat a kimenetalapú pedagógiai gondolkodásra és a tanulási eredmények értékelésére (Derényi et al., 2023) épül. A nem kognitív jellemzők fejlesztését célzó programok esetében alkalmazható eszközöket áttekintve Vastagh (2019) kiemeli annak fontosságát, hogy a kiválasztott mérőeszközök jól illeszkedjenek a program céljához és sajátosságaihoz. A pályaedukációs programok hatásvizsgálatában alkalmazható eszközöket a 3.2. fejezetben tekintettük át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy hatásvizsgálat gyakran kvázikísérlet formájában valósul meg, erre a 4.3. fejezetben leírt empirikus vizsgálatunk ad példát. A kvázikísérletek csoportján belül természetes kísérleteknek nevezik azt az esetet, amikor a programban ugyan nem véletlenszerű a részvétel, de mégis feltételezhető, hogy megközelítően az (Sági és Széll, 2015). Megítélésünk szerint a 4.3. fejezetben leírt vizsgálatunk esetében ez a helyzet. Ugyanitt alkalmaztuk a különbség a különbségekben módszert (Difference-in-Differences) is, amely a külső tényezők és a szelekciós torzítások hatásait oly módon igyekszik mérsékelni, hogy a pilot csoport kimeneti változójának átlagos időbeli változását a kontrollcsoport kimeneti változójának átlagos időbeli változásával hasonlítja össze, párhuzamos változási tendenciák feltételezése mellett. Ez a módszer az intervenció hatásának szigorúbb megítélését eredményezheti, mivel a kontrollcsoport kimeneti változóinak nem szignifikáns mértékű változását is figyelembe veszi, levonva ezt a pilot csoport eredményéből, ld. 9. ábra.
 
9. ábra. A különbség a különbségekben módszer elvi grafikus ábrázolása Gertler et al. (2016), Sági & Széll (2015), valamint CUIMC (é. n.) és GOV.UK (2020) alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatásvizsgálat a programértékelés egyik fontos módszere. A programértékelés tágabb kategória, melynek keretében egyebek mellett a program relevanciáját, konzisztenciáját, koherenciáját, erőforrás- és költséghatékonyságát, hatását és hasznosságát vizsgálják. A programértékelés és a hatásvizsgálat esetén is fontos szerepet játszik a program céljaihoz történő viszonyítás, de a szándékolt hatások mellett mindkét eljárás kiterjed általában a nem szándékolt hatások felmérésére is; továbbá a közvetlen hatások mellett kiterjedhet a közvetett hatások vizsgálatára is mikro-, mezo-, illetve makroszinten; és különböző időtávokra tekintve; mindeközben változatos kvantitatív és/vagy kvalitatív módszereket alkalmazva. Az utólagos (ex-post) felmérések mellett előfordulhatnak előzetes (ex-ante) vizsgálatok is, amelyek a várható hatások becslésére irányulnak (Kézdi, 2011; Sági & Széll, 2015; Széll & Fehérvári, 2013).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave