Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
3. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése
›
3.4. Tanulási programok
›
3.4.4. Pályaedukációs programok nemzetközi gyakorlata

3.4.4. Pályaedukációs programok nemzetközi gyakorlata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több nemzetközi tanulmány is megerősíti az oktatási rendszeren belül szervezett pályaedukációs tanulási programok eredményességét. Folsom metaelemzésében 50 tanulmányt tekintett át az amerikai felsőoktatásban kínált pályaedukációs tanfolyamokról, amelyek 90%-a pozitív hatásról számolt be a pályadöntés, szakmai pályatervezés, pályaérettség, szakmai identitás, karrierfejlesztés, az önállóság/önirányítás (locus of control) és a kapcsolódó képességek terén (Folsom et al., 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakirodalmi kutatásunk megerősíti a fentieket. Az alább felsorolt tipikus példák említhetők a közép- és felsőoktatás területén. Áttekintésünk a viszonylag rövid, néhánynapos, illetve legfeljebb egy szemeszterig tartó pályaedukációs programokra szorítkozik, és ezek közül is azokra, amelyekhez hatásvizsgálat is kapcsolódik. Nem vizsgáljuk a különböző országok oktatási rendszereiben megvalósított átfogó jellegű, komplex, rendszerszintű megoldásokat. Függetlenül attól, hogy az egyes országokban milyen egyéb módon támogatják a tanulók pályaorientációját, az ilyen jellegű rövidebb pályaedukációs programok eredményessége fontos kérdés, amely világszerte számos szerzőt foglalkoztat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsorolt példákban a kutatók többsége megelégszik azzal, hogy szignifikáns javulást talál, anélkül, hogy a hatás nagyságát vizsgálná. Ahol hatásméret szerepel, ott az érték általában alacsony, ami nem meglepő az időtartam tekintetében ennyire korlátozott beavatkozások esetén. Az áttekintett 25 szakirodalmi forrás az alábbi témák mentén csoportosítható:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intervenciók főbb adatainak összefoglalása az 5. táblázatban található. A programok tartalmi és módszertani szempontból is igen változatos képet mutatnak. Behatóbb vizsgálatukat nehezíti, hogy a publikációk rendszerint nem térnek ki az alkalmazott program részletes tartalmi és módszertani ismertetésére. További vizsgálatuk során ezeket a szerzőktől kell bekérni. Egy ilyen részletes vizsgálat a jövőbeli kutatások egyik értékes iránya lehet (figyelemmel arra is, hogy egyes jógyakorlatok átvételét a kulturális különbségek is befolyásolhatják). Mindazonáltal egy konkrét intervenció esetében sikerült részletesebb dokumentációt beszerezni, ennek ismertetésére alább visszatérünk (ld. 5.2.2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A módszertani kérdéseken belül különösen fontos szempontként merül fel a differenciálás. Driesel-Lange és Kracke (2017) megállapítása szerint ugyanis a nem-individualizált intervenció pozitív hatásaiból gyakran leginkább azok részesülnek, akiknek már eddig is előnyük volt az életpálya-építési kompetencia terén. Tegyük hozzá, hogy ez a „Máté-effektushoz” hasonló jelenség sajnos az oktatás más területén sem teljesen ismeretlen. (Gyakran Máté-hatásnak nevezik azt a társadalmi jelenséget, amelyben a már előnyösebb helyzetben lévők további előnyökhöz jutnak, míg a hátrányos helyzetűek nem, vagy éppen további nehézségekkel szembesülnek. Vö. Biblia, Máté evangéliuma: „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.” Máté 25:29 HUNB)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Hatásvizsgálattal kísért pályaedukációs programok: tipikus példák (saját szerkesztés, Pálvölgyi, 2024a)
Hivatkozás
Célcsoport
Intervenció
Eredmény
Babarovic et al., 2020
Nyolcadik osztályos tanulók (Horvátország)
Iskolai program: nyolc 45 perces csoportos műhelymunka. Témák: érdeklődés, készségek, munkaértékek, a munkaerőpiac és a középiskolák megismerése, karriertervezés, döntéshozatal.
Javult a pályaismeret szintje, a pályaválasztási érettség és az önálló döntés képessége.
Di Fabio & Kenny, 2011
Középiskolások (Olaszország)
Képességalapú modell segítségével a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztésére irányuló képzési program: heti négy 2,5 órás foglalkozás.
Javult az érzelmi intelligencia és az észlelt határozatlanság, és csökkentek az észlelt pályaválasztási nehézségek is.
Falco & Summers, 2019
Középnagyságú állami középiskolába járó lányok (Arizona)
Kilenc 50 perces csoportos foglalkozás a pályaválasztási énhatékonyság és a STEM énhatékonyság javítása céljából.
Pozitív hatás a résztvevők pályaválasztási énhatékonyságára és a STEM énhatékonyságára, közepes vagy nagy hatásmérettel.
Ferrari et al., 2012
Pályaelképzelésükben bizonytalan és alulmotivált serdülőkorúak (Olaszország)
Strukturált beavatkozás a jövőorientáltság és a karrierelhatározás fejlesztésére, a munka világának megismerésére (tízszer heti két óra).
Növekedett a tanulók jövőorientáltsága, az önbizalom, remény és a pályaválasztási hajlandóság a kontrollcsoporthoz képest.
Fouad et al., 2009
Egy nagy középnyugati városi egyetem hallgatói, főként elsőévesek (USA)
Féléves tájékozódási kurzus „A tanulmányi siker alapjai – a tanulmányok és a szakmai pályafutás tervezése” címmel.
A hallgatók pályaválasztási nehézségei csökkentek, a pályadöntési énhatékonyságuk növekedett, de az akadályok megítélése nem változott.
Freeman et al., 2017
Egyetemi hallgatók (USA, Florida)
Elméletileg megalapozott átfogó karrierfejlesztési kurzus, egy 16 hetes szemeszter során.
Szignifikáns pozitív hatás a karrierdöntésre és az érzelmi állapotra vonatkozóan.
Glessner et al., 2017
Középiskolás diákok (USA, Florida)
Workshop a „Florida Choices” program keretében, internetes karrier felderítő tevékenységek és egy helyi főiskolai kampusztúra (4 nap).
A tanulmányi énhatékonyság és a karrier-énhatékonyság növekedése a kontrollcsoporthoz viszonyítva.
 
Gulsen et al., 2021
Kilencedik évfolyamos középiskolások (Észak-Ciprus)
Pályaedukációs kurzus pszichológiai súlyponttal (karrierépítési folyamatok, önismeret, karrierrugalmasság, identitás, jövőorientáció, életelégedettség) (öt 60–75 perces foglalkozás).
Jelentős pontszámnövekedés az összes mérőszám tekintetében (Jövőm tervezése skála, Pályaadaptációs skála, Életelégedettségi skála).
Jackson & Wilton, 2016
Üzleti alapszakos hallgatók (brit és ausztrál egyetemek)
Munkával integrált tanulási program (részmunkaidős vagy teljes munkaidős ipari munkavégzéssel).
Pozitív hatás (önismeret és pályaismeret fejlesztése, a döntéshozatal és az átmenet tanulása, életpálya-építési kompetenciák).
Kim & Lee, 2023
Középiskolások (Korea)
A kutatás célja, hogy felmérje a középiskolák által szervezett különféle pályaedukációs programok eredményességét.
A karrierklubok és a tapasztalatszerzési programok hatékonynak bizonyultak a diákok karrierfejlesztési kompetenciáinak növelésében.
Koen et al., 2012
Az iskolából a munkába átlépő végzős tanulók (Hollandia)
Egynapos intenzív pályaadaptációs képzés (15 fős csoportokban, két oktatóval).
Jobb átmenet az iskolából a munkába, a kontroll, az odafigyelés és a kíváncsiság növekedése hosszabb távon.
Lam & Santos, 2018
Elsőéves főiskolai hallgatók (Malajzia)
Főiskolai pályaedukációs kurzus (4 alkalom, egyenként 2 óra).
Növekvő énhatékonyság és önbizalom, valamint csökkenő nehézségek a pályadöntés terén.
Miles & Naidoo, 2017
11. osztályos tanulók eltérő társadalmi és gazdasági háttérrel (Dél-Afrika)
 
A szociális-kognitív karrier elméletre épülő, dél-afrikai kontextusra tervezett karrier intervenciós program (hat 1,5 órás foglalkozás).
Fokozott pályaérettség, amely a pályaválasztási énhatékonyság növekedésében fejeződött ki (közepes hatásnagyság).
Miller et al., 2018
Egyetemi hallgatók (USA, Délkelet)
Átfogó három kreditpontos pályaedukációs kurzus a kognitív információfeldolgozás elméletére építve.
Előrehaladás a pályadöntési folyamatban, növekvő önbizalom a szakmaválasztással és a döntéshozatal folyamatával kapcsolatban.
Olteanu, 2022
10–12. évfolyamos középiskolások (Magyarország)
A pályaválasztási és továbbtanulási döntés képességét fejlesztő tréning (döntéshozatali folyamat, önismeret, önreflexió) (tizenkét 45 perces óra).
Pozitív hatás az általános határozatlanság, a pályaszorongás, az önismerethiány és a döntési folyamattal kapcsolatos információhiány vonatkozásában.
Osborn et al., 2011
Etnikailag sokszínű főiskolai elsőéves hallgatók (USA, Florida)
Kredites karrierfejlesztési kurzus előadásokkal, interaktív csoport-foglalkozásokkal, reflektív házi feladatokkal, olvasási feladatokkal (6 hét).
A legnagyobb csökkenést a diszfunkcionális karriergondolkodás legmagasabb szintjével rendelkező gólyák mutatták (a csökkenés nem függött a hallgatók nemétől vagy etnikai hovatartozásától).
Peng, 2001
Főiskolai elsőéves hallgatók (Tajvan)
Két különböző pályaedukációs kurzus: (1) kognitív fókuszú intervenció és (2) karrier döntésképességi tréning.
Javította a karrierdöntési képességeket a kontrollcsoporthoz képest, a két kísérleti csoport közötti szignifikáns különbségek nélkül.
Reese & Miller, 2006
Egyetemi hallgatók (USA, Texas)
Pályafejlesztési kurzus azzal a céllal, hogy segítse a bizonytalan hallgatókat a pályaválasztási döntéshozatalban.
Növekedett a pályadöntési énhatékonyság (pályainformációk beszerzése, karriercélok kitűzése, karriertervezés); csökkentek az észlelt pályaválasztási nehézségek.
Sávoly & Dost, 2020
Felsőbbéves egyetemi hallgatók (Törökország)
Az USA-ban kifejlesztett, az iskolából a munkába való átmenetet támogató képességfejlesztő programot alkalmazó pályaedukációs kurzus (12-szer 90 perces alkalmak).
Pozitív hatás az iskolából a munkába való átmenetre, megnövekedett pályaadaptációs képesség és karrieroptimizmus.
Scott & Ciani, 2008
Egyetemi hallgatók egy nagy egyetemen (USA, Középnyugat)
Egy féléves, kredites, önkéntes pályafelfedező kurzus (foglalkozási érdeklődés, döntéshozatal).
Növekedett az énhatékonyság és a hivatástudat, különösen a nők pályatervezésre és problémamegoldásra vonatkozó énhatékonysága esetében.
Shea et al., 2009
Alacsony jövedelmű, városi bevándorló fiatalok (Kína)
Kulturálisan érzékeny csoportos karrierfeltáró és -értékelő iskolai intervenció a pályaválasztási énhatékonyság és önbecsülés növelése céljából.
Növekvő döntésképesség, több támogatáskérés tanulmányi és karriertervezési kérdésekben, a pályadöntési énhatékonyság növekedése, előrehaladás a pályaválasztásban, a kollektív önbecsülés növekedése.
Sullivan et al., 2000
Három egyetem női hallgatói (USA, New England)
Csoportos intervenció a nők karrierrel kapcsolatos énhatékonyságának növelése céljából (6 hét)
Növelte a pályadöntési énhatékonyságot, a szakmai felfedező aktivitást és az elkötelezettséget, fenntartva ezeket az eredményeket a hathetes nyomon követés során.
Talib et al., 2015
Közösségi főiskolai hallgatók (Malajzia)
Karrierépítési kurzus (9 alkalom, egyenként 2 óra)
Pozitív hatás a karriertervezési képességek, a kapcsolódó énhatékonyság és a pályaérettség tekintetében.
Thrift et al., 2012
Főiskolai hallgatók (Pacific Island)
A résztvevők pályaérdeklődésére és diszfunkcionális gondolataira összpontosító, és a Career Thoughts Inventory Workbook használatára épülő tantermi kurzus (4 alkalom)
Javulás a diszfunkcionális karrier gondolatok terén; a negatív állítások átkeretezése pozitív állításokká, csökkent a döntéshozatali zavar és az elköteleződési szorongás.
Török, 2016
10. és 11. évfolyamos középiskolások (Magyarország)
Háromórás csoportos foglalkozás az énhatékonyság növelésére: saját karriertervek átgondolása, elkötelezettség a fejlődés iránt (12 fős csoportokban)
Az iskolai énhatékonyság és a pályaválasztási énhatékonyság szignifikánsan növekedett, és a pályaválasztási szorongás szignifikánsan csökkent.
Wei, 2021
Egyetemi hallgatók (Tajvan)
Főiskolai pályaedukációs kurzus két változatban: magas vagy alacsony intenzitású, cselekvésalapú házifeladatokkal (18 hét, 36 óra)
A magas intenzitású házifeladatok esetében jobb volt a karrierfeltárás, de nem volt különbség a két csoport között a karrier énhatékonyság javulása tekintetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaedukációs intervenciók fejlesztése szempontjából érdemes még kitérni az iskolai SEL (Social Emotional Learning) programokra is, amelyek főképp az USÁ-ban a szociális és az érzelmi kompetenciát fejlesztik az óvodáskortól kezdve a középiskolás kor végéig. A SEL programok kimutatható pozitív hatással bírnak az érzelmi jóllétre és a tanulmányi eredményességre. A mentális jóllét állapotában az egyén jobban képes felismerni saját erősségeit, gyengeségeit, és képes megküzdeni a kihívásokkal (Winkler & Zsolnai, 2022). Az iskolai tantervbe ágyazott holland Skills 4 Life program például középiskolások énhatékonyságát növelte, és enyhítette depressziós tüneteiket, különösen a gyengébb tanulók körében (Pannebakker et al., 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A SEL programok egyes részei jól hasznosíthatók pályaedukációs programokban is, de akár egymást támogatva is futhat egy SEL és egy pályaedukációs program. A hasonló hazai kezdeményezéseket áttekintve Zsolnai és munkatársai (2015) megállapítják, hogy Magyarországon jelenleg még nincsen olyan komplex SEL-program, amely megfelelne a vonatkozó nemzetközi követelményeknek; és törekedni kell arra, hogy ilyen programok megjelenjenek hazánkban is adaptálás vagy új fejlesztések útján.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave