Az egyházi alminta elemszáma elég nagy ahhoz, hogy a szokásos 95%-os megbízhatósági szint esetén, 6,42%-os konfidenciaintervallum mellett (ez a szokásos 5%-ostól nem tér el lényegesen), megfelelő kiválasztási eljárást alkalmazva már akár tetszőlegesen nagy populációra nézve is reprezentatív legyen (forrás: sample size calculator: https://www.calculator.net/sample-size-calculator.html). Felmerül a kérdés, hogy az egyházi alminta reprezentatív-e, legalábbis a hazai egyházi fenntartású gimnáziumok tanulóira nézve. A válasz nemleges, mivel véletlen kiválasztásra nem volt mód, és a reprezentativitás más módon sem volt biztosítható.

Kérdés az is, hogy a rendelkezésre álló egyházi almintához található-e egy olyan populáció, amelyre nézve ez reprezentatívnak tekinthető. Ehhez nézzük meg közelebbről azt a két intézményt, amelynek tanulói az egyházi almintát alkotják. Olyan potenciálisan releváns jellemzőket tekintünk, amelyek szerint egy mintavételt az intézmény szintjén rétegezni szokás. Ezek: településtípus: mindkettő fővárosi; intézménytípus: mindkettő négyosztályos gimnázium; iskolanagyság: mindkettő közepes nagyságú iskola az OKM besorolása szerint. A tanulók családiháttér-indexének átlaga 0,53 és 0,55. Az OKM 10. évfolyamos olvasásmegértés és matematika kompetencia-pontszámok összevont átlaga 1666 és 1695.

A felhasznált adatok forrása az Országos kompetenciamérés (OKM) 2021. évi 10. osztályos telephelyi adatbázisa. Ezen adatbázison belül keressük meg a két egyházi gimnáziumhoz hasonló intézményeket. Ennek érdekében kiválasztottuk azon négyosztályos gimnáziumokat, amelyek feladatellátási helyének településtípusa nagyváros, megyeszékhely vagy főváros; és eltávolítottuk azokat, amelyek a tanulói létszám alapján kis iskoláknak számítanak. Az intézmények (feladatellátási helyek) így kapott kisebb csoportja az a vizsgált szűkebb szegmens (N = 210), amelyen belül a két vizsgált gimnázium a jellemzői alapján elhelyezhető. Ezen szűkebb szegmens esetében a tanulók családiháttér-indexének átlaga 0,605 (SD = 0,32); az OKM 10. évfolyamos olvasásmegértés és matematika kompetencia-pontszámok összevont átlaga 1754 (SD = 90,81).

Mint a fentiekből kitűnik, a két egyházi fenntartású gimnázium a családiháttérindex-átlaga és az OKM kompetenciapontszámok átlaga tekintetében hasonló értékkel rendelkezik. Ezek a fentiekben meghatározott szegmens átlagainak közelébe esnek, de azoknál alacsonyabb értéket mutatnak. A vizsgált két jellemző szempontjából a két gimnázium tehát a saját szegmensén belül átlagosnak, pontosabban az átlagtól kismértékben „lefelé” eltérőnek tekinthető. Figyelemmel a már elvégzett szűrésekre is, a rendelkezésre álló adatok közül a családiháttér-index, valamint az OKM-kompetenciapontszámok jellemezhetik leginkább a szegmensbe eső intézmények különbségeit pedagógiai szempontból. Ha a feladatellátási helyeket ezen két változó által definiált szórásdiagramban képzeljük el, akkor a mintát alkotó két gimnáziumot két egymás közelébe eső pont jelképezi az átlagok környékén kialakuló centrális ponthalmaz „alsó” peremén. Ha a lehetséges intézmények csoportját ez alapján tovább szűkítve itt csak az almintát képező két gimnázium értékei átlagának egy szórás sugarú környezetébe eső intézményeket tekintjük, akkor megítélésünk szerint mintánk, legalábbis ezekre nézve, reprezentatívnak tekinthető. Ebbe a csoportba tartozik jelen esetben 69 olyan közepes vagy nagyméretű négyosztályos gimnázium, amelyek nagyvárosban, megyeszékhelyen vagy Budapesten működnek. Ez a vizsgált két évfolyamban összesen legalább 10 000 diákot jelent. A 10. ábra az OKM képességpontok átlagai és a családi háttér mutató átlagai alapján képzett szórásdiagramot mutatja. Itt látható a két egyházi gimnázium többi gimnáziumhoz viszonyított pozíciója.

Végezetül érdemes visszatérni ahhoz a kiinduló megállapításhoz, miszerint az elemzés egysége a tanuló (vagyis nem az iskola). A gimnázium egyfelől tanulási környezetként játszhat szerepet a tanuló számára, másrészt szűrőfunkciója lehet, befolyásolva azt, hogy ki jelentkezik és nyer felvételt az adott intézménybe és ki nem. A tanulói és a tanári összetétel, az intézmény vezetése, kultúrája, működési feltételei és sok más egyéb tényező különbözősége alapján könnyen mondható, hogy valójában nincs is átlagos iskola, mert mindegyik egyedi. Rögtön hozzátehetjük ehhez, hogy átlagos iskolai osztály, illetve átlagos tanuló sincsen, mert mindegyik egyedi. Azonban a kvantitatív kutatás nem ezen egyedi entitások teljességét, hanem csupán néhány kiragadott tulajdonságukat vizsgálja. Ebben a nagyon szűk értelemben pedig már könnyebben találhatók hasonlóságok. Figyelemmel az iskolákban tett személyes megfigyelésekre is, úgy véljük, hogy az egyházi alminta – legalábbis a fent meghatározott szűkebb szegmens jól lehatárolt intézményi csoportjának 10. és 11. évfolyamos tanulóira nézve – a vizsgált változók vonatkozásában reprezentatívnak tekinthető.