Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
4. Empirikus kutatások
›
4.1. Gimnazisták pályaválasztási bizonytalansága
›
4.1.3. Változók és eszközök
›
4.1.3.3. A CDDQ Pályaválasztási nehézségek kérdőív alskáláit reprezentáló változók

4.1.3.3. A CDDQ Pályaválasztási nehézségek kérdőív alskáláit reprezentáló változók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alkalmazott eszköz: a CDDQ Career Decision-Making Difficulties Questionnaire (Gati et al., 1996) Olteanu (2022) által adaptált magyar változata. Minden kérdés esetében kilencfokú Likert-skála segítségével történik a válaszadás (1 = egyáltalán nem jellemző rám; 9 = jól jellemez). A változó nagyobb értéke minden esetben az adott nehézség magasabb szintjére utal. Az alábbi 10 alskála mint kompozit változók számértékei a skálát alkotó kérdések értékeinek átlagai. A változók között akad olyan is, amelyik valamilyen mértékű átfedésben van a CFI-kérdőív egyik vagy másik változójával. Ez jelen esetben nem volt kikerülhető, ugyanakkor segíti az adatgyűjtés validitásának megítélését (ld. 8.3.3).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • CDDQ Motivációhiány (lack of motivation). A pályaválasztási motiváció hiányát jelző három tétel kompozit mutatója. Példa: „A munka nem a legfontosabb dolog az ember életében, ezért a pályaválasztás kérdése nem nagyon aggaszt.” (J1-3)
  • CDDQ Határozatlanság (general indecisiveness). Az általános határozatlanságra vonatkozó három tétel kompozit mutatója. Példa: „Általában nehezen hozok döntést.” (J4-6)
  • CDDQ Tévhitek (dysfunctional beliefs). A pályaválasztással kapcsolatos téves nézetekre, hiedelmekre vonatkozó négy tétel kompozit mutatója. Példa: „Úgy hiszem, hogy a pályaválasztás egyszeri döntés, és egy életre elkötelez.” (J8-11)
  • CDDQ Folyamatismeret hiánya (lack of information – process stages). A döntési folyamattal kapcsolatos ismerethiányt jellemző három tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztási döntést, mert nem tudom, milyen lépéseket kell megtennem hozzá.” (J13-15)
  • CDDQ Önismeret hiánya (lack of information – self). Az önismeret hiányosságaira vonatkozó négy tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert még mindig nem tudom, mely foglalkozások érdekelnek engem.” (J16-19)
  • CDDQ Pályaismeret hiánya (lack of information – occupations). A pályaismeret hiányosságaira vonatkozó három tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert nem rendelkezem elegendő információval a létező foglalkozások és elérhető képzési programok sokféleségéről.” (J20-22)
  • CDDQ Információszerzés módja (lack of information – ways of obtaining information). Az addicionális információ beszerzésének nehézségeire vonatkozó két tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert nem tudom, hogyan gyűjthetnék friss és pontos információt a létező foglalkozásokról és képzési programokról, vagy azok jellemzőiről.” (J23-24)
  • CDDQ Megbízhatatlan információk (unreliable information). Az ellentmondó vagy megbízhatatlan információkból fakadó nehézségekre vonatkozó három tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert ellentmondó információim vannak a képességeimről és/vagy a személyes tulajdonságaimról (például úgy hiszem, hogy türelmes vagyok a többi emberrel, míg mások türelmetlennek tartanak).” (J25-27)
  • CDDQ Belső konfliktusok (internal conflicts). A belső konfliktusokkal kapcsolatos öt tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert egyformán vonz több szakma, hivatás is, és nehéz közülük választanom.” (J28-32)
  • CDDQ Külső konfliktusok (external conflicts). A külső konfliktusokkal kapcsolatos két tétel kompozit mutatója. Példa: „Nehéznek találom a pályaválasztást, mert különböző, számomra fontos emberektől egymással ellentmondó ajánlásokat kapok arra vonatkozóan, hogy milyen pálya lenne nekem megfelelő, és hogy milyen karrierjellemzőknek kellene vezérelniük döntéseimet.” (J33-34)
  • CDDQ Nehézségek összegzése. Ez a változó a fentiekkel ellentétben csak egyetlen kérdésre épül: „Végezetül, milyennek értékelnéd a pályaválasztási döntésed meghozatalának nehézségét?” (1 = könnyű; 9 = nehéz). (Z1)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben bemutatott független és függő változók között kétértékű dichotóm változók is előfordulnak, ami a statisztikai elemzések során a mérési szint szempontjából ordinális vagy intervallumváltozónak is tekinthető. A többi változót a korrelációs kapcsolatok vizsgálatakor ordinális változóként kezeltük. A Likert-skálára épülő változók esetében méréselméleti szempontból szigorúan véve erősen vitatható, hogy ezek alapértelmezésben valóban intervallumszintűeknek tekinthetők-e. A kutatásmódszertan főáramát követve egyes esetekben mégis alkalmaztunk ezeknél olyan műveleteket is, amelyekhez intervallumszinten mért adatok szükségesek, vagyis túllépnek az ordinális szinten (Norman, 2010). Méréselméleti szempontból nem tekinthető teljesen megalapozottnak a többdimenziós konstruktumok kompozit mutatóinak számítási módja, mint ahogyan azt a 2.3. fejezetben tárgyaltuk. Ezek többsége a két átvett kérdőív standard kiértékelési eljárásaihoz tartozik, amelyek pontszámok összegzését vagy átlagok számítását írják elő. Mindezen megjegyzésekkel együtt úgy véljük, hogy az alább bemutatott elemzések megfelelnek az adott terület aktuális főáramú kutatási gyakorlatának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok feldolgozása IBM SPSS V.28 programcsomaggal, többféle statisztikai módszerekkel történt, amelyekre az eredmények bemutatásánál térünk ki. A CFI Pályaválasztási bizonytalanság kérdőív egyes alskáláinak reliablilitását jellemző Cronbach-alfa mutatók értékei kedvezően magas tartományban (0,825 és 0,945 között) szóródnak a teljes mintán. Kicsit alacsonyabb értékű a pályainformáció szükségletét jelző alskála mutatója (0,719), de még ez is elfogadható. A CDDQ Pályaválasztási nehézségek kérdőív reliabilitásértékei ugyancsak az elfogadható sávban (0,717 és 0,914 között) szóródnak a teljes mintán. Alulról közelíti ezt a sávot a motivációhiány (0,672) mutatója. A különféle tévhitekre vonatkozó alskála alacsonyabb értékkel bír (0,565), ami kevésbé meglepő az adott domain többitől eltérő jellege miatt.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave