Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
4. Empirikus kutatások
›
4.1. Gimnazisták pályaválasztási bizonytalansága
›
4.1.4. Eredmények és megvitatásuk
›
4.1.4.3. Eltérések az évfolyamok és a családi háttér függvényében

4.1.4.3. Eltérések az évfolyamok és a családi háttér függvényében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A H-1.4 hipotézis szerint a magasabb évfolyamba járó tanulóknál a pályaorientációs változók kedvezőbb értékei mutathatók ki. A 8. táblázat kapcsán már kiemeltük, hogy a továbbtanulási mintázatokban nem mutatkoztak szignifikáns különbségek a 10. és a 11. évfolyamos tanulók között. A többi vizsgált változó esetében is lényegében ugyanez mondható el. Az évfolyam és a többi változó közötti Spearman-féle rangkorrelációt vizsgálva csupán két esetben adódott nagyon gyenge kapcsolat: a pályaorientációs aktivitás (rhó = 0,130, p = 0,046) és a CFI szorongás (rhó = 0,137, p = 0,049) (egyházi alminta, N = 234). Mindkét kapcsolat logikusnak látszik, viszont rendkívül gyenge. Jelen vizsgálat egyik korlátjaként kell említeni, hogy az évfolyamok közötti összehasonlítás akkor lenne igazán meggyőző, ha ugyanazon minta longitudinális követésére épülne. Esetünkben ugyanis az eredményt a két évfolyam egyéb különbségei is befolyásolhatják. Megítélésünk szerint az évfolyamok közötti egyéb különbségek nem lehetnek azonban olyan nagyok, hogy a fenti képet döntően befolyásolnák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szorongásértékek eloszlásait összehasonlítva adódott még egy fontos eredmény: míg a 10. évfolyam tanulói viszonylag egyenletes eloszlást produkálnak, addig a 11. évfolyam esetében tendenciaszerűen növekszik a nagyon alacsony és a nagyon magas szorongásúak száma. Az eloszlásfüggvény ily módon U-alakot kezd formálni. A jelenség értelmezése lehet az, hogy a döntési ponthoz közeledve a tanulók egy csoportja úgy érzi, hogy a döntési folyamat végpontjához ért, elhatározásában megállapodott (szorongásszint csökken); míg a tanulók egy másik csoportja még nem jutott el eddig, és kezdi érezni a határidő közeledését (szorongásszint növekszik). Fontos pedagógiai feladat az utóbbi csoporthoz tartozó tanulók azonosítása és differenciált támogatása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudlik (2021) 9–12. évfolyamos nagyobb gimnáziumi mintán (N = 487) a CFI Pályaválasztási bizonytalanság kérdőívet alkalmazva csupán egyetlen változónál talált szignifikáns eltérést egy évfolyam esetében a többi évfolyamhoz viszonyítva. Az önismeretigény volt magasabb szintű a 10. évfolyamnál, ami összefügghet azzal, hogy a gimnazisták ekkor a közelgő fakultációs döntésük előtt állnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A H-1.5 hipotézisre áttérve, az egyházi almintán belül nem (vagy csak nagyon korlátozottan) volt igazolható az a feltételezés, miszerint a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei nagyobb arányban szándékoznának továbbtanulni a felsőoktatásban, és esetükben a pályaorientációs változók kedvezőbb értékei lennének kimutathatók. Magyar és munkatársai (2021) továbbtanulási döntés előtt álló 8. osztályos általános iskolai tanulók mintáját vizsgálva azt találták, hogy korábbi kutatásaikhoz hasonlóan a tanulók foglalkozási preferenciái általában a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettséghez igazodnak. Ez a tendencia esetünkben a két alminta összehasonlításában egyértelműen megnyilvánult, de az egyes almintákon belül kevésbé volt kimutatható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyházi almintában a két szülő végzettsége között viszonylag erős Spearman-féle rangkorrelációs kapcsolat adódott (rhó = 0,458, p = 0,000), viszont az apa végzettsége egyetlen változóval sem korrelált. Az anya végzettsége nagyon enyhén orientálja a tanulókat a felsőfokú tanulmányok felé (egyetemre menne: rhó = 0,140, p = 0,037; szakmát tanulna: negatív: rhó = -0,156, p = 0,020). Kicsit csökkenti továbbá a tanulók általános határozatlanságát (CFI határozatlanság: rhó = –0,176, p = 0,015; CDDQ határozatlanság rhó = –0,158, p = 0,040), amiben szerepet játszhat a lányok modellkövetése. Egyéb szignifikáns kapcsolat nem volt kimutatható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint ahogyan a 8. táblázatból kitűnik, a roma és az egyházi alminta között lényeges különbség adódott a továbbtanulási orientáció tekintetében. Szerepet játszhat ebben a szülők iskolai végzettségének jelentős eltérése a két almintában. Érdemes itt utalni Lannert (2005) kutatására, aki három kistérségben 13 és 17 éves tanulói mintán úgy találta, hogy az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei csak akkor tanulnak tovább az időigényesebb típusú képzéseken, ha nagy esélyt látnak a sikerre; valamint azokban az osztályokban, ahol magasabb a szülők iskolázottsága, az egyéni családi háttértől függetlenül is magasabb a tanulók továbbtanulási aspirációs szintje.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A roma almintán belül nem volt kimutatható a szülők végzettségének szignifikáns hatása más változókra. Ennek egyik oka lehet, hogy a szülők iskolai végzettsége a rendelkezésre álló két alminta között ugyan jelentősen különbözik, de ezeken belül nem elég heterogén ahhoz, hogy szignifikáns eltéréseket generáljon, különösen az alacsonyabb elemszámú roma almintában. Másrészt a vizsgált évfolyamok még távolabb vannak a soron következő döntési ponttól, így kevesebb pályaválasztási preferencia alakulhatott ki. A teljes mintára tekintve az emelhető ki, hogy a szülők végzettsége enyhén negatív korrelációt mutat a szakmatanulás választásával (apa: rhó = –0,174, p = 0,007; anya: rhó = –0,210, p = 0,001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek nem értékelhetők a gyengébb családi befolyás jeleként. Mint ahogyan Suhajda (2017) megállapítja, bár az internet vezető szerepet tölt be az információforrások között, és jelentősége várhatóan tovább növekszik a jövőben, azonban a döntés befejező szakaszában a diákok személyes kapcsolatot igényelnek. A család és a közvetlen környezet szerepe ezért felerősödik, mivel a köznevelés gyakorlata nem képes kiszolgálni a tanulók ilyen irányú igényeit, illetve az alacsony iskolai végzettségű szülői háttér hátrányt generáló hatása növekedhet.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave