4.1.4.5. Fokozott pályaorientációs támogatást igénylő tanulók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utolsó H-1.7 hipotézis azt feltételezte, hogy jelentős számban azonosíthatók olyan tanulók, akiknél a vizsgált pályaorientációs változók alapján intenzívebb pályaorientációs támogatás indokolt. Ide sorolhatók azok, akik komolyabb pályaválasztási nehézségekkel küzdenek, akiket erős negatív érzelmek jellemeznek, illetve akik nagyon alacsony életpálya-építési kompetenciaszinttel rendelkeznek. Az alábbi eredmények a hipotézist megerősítik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CCDQ pályaválasztási nehézség kérdőív kiértékelési protokollja alapján komoly nehézségnek az számít, ha az adott kompozit mutató meghaladja a 6,33 értéket a kilencfokú Likert-skála alkalmazása mellett. Sok tanulónál több nehézség is ilyennek adódott, átlagosan 1,29 nehézséget jeleztek komolynak az összesen tízféle nehézség közül. Ha az egyes konkrét pályaválasztási nehézség kategóriákban komolyabb nehézséget jelzett tanulók arányát tekintjük, akkor itt egyértelműen az általános határozatlanság (32%) vezeti a rangsort, ezt követi a pályaismeret hiánya (21%), az információhiány a döntés folyamatáról (18%) és az önismeret hiánya (13%). Lényegében azonos szinten áll a tévhitek problémája (11%), az információszerzés nehézsége (11%) és a belső konfliktusok kérdésköre (10%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CFI pályaválasztási bizonytalanság kérdőív esetében azokat a válaszokat szűrtük ki, amelyeknél az adott kompozit mutató elérte vagy meghaladta a 4-es értéket az ötfokú Likert-skála alkalmazása mellett. A tanulók jelentős részénél legalább egy változó ilyen, átlagosan 1,06 esetben jeleztek komolyabb problémát (vagy feladatot) a négy CFI változó közül. Itt a CFI által értelmezett önismeret igénye vezeti a rangsort (39%), amit a pályainformáció szükséglete (32%) követ. Az érzelmek tekintetében a CFI határozatlanság (17%) és a pályaválasztással kapcsolatos szorongás (16%) hasonló arányban szerepeltek a magas értékű válaszok között. A CFI és a CDDQ alkalmazásakor kapott arányokat összevetve azt látjuk, hogy az egymással összehasonlítható változók tendenciaszerűen hasonló értékekkel szerepelnek. A kivételeknél a lényegesen eltérő kérdéstechnika szerepet játszhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CFI pályaválasztási bizonytalanság és a CDDQ pályaválasztási nehézségek kérdőívek eredményeit összegezve megállapítható, hogy az összesen 14 változó alapján a teljes mintában a válaszadók 76%-ánál jelentkezik legalább egy, 50%-ánál legalább kettő és 33%-ánál legalább három, az adott kompozit mutató magas (vagy alacsony) értéke által jelzett számottevő probléma. Ezek egyénenként változatos eloszlásban figyelhetők meg. A két alminta hasonló képet mutat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályaorientáció szempontjából releváns egyes életpálya-építési kompetenciaelemeket a saját fejlesztésű kérdőív segítségével vizsgáltuk. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem önismereti kérdéseket, hanem olyan tudásszintet felmérő kérdéseket és feladatokat alkalmaztunk, amelyekre csak bizonyos ismeretek vagy képességek birtokában adható megfelelő válasz, megoldás. Jóllehet az adatfelvétel korlátai jelentősen leszűkítették a ténylegesen birtokolt kompetencia felmérésének (becslésének) lehetőségeit, mégis úgy véljük, a nyert adatok hasznos betekintést nyújtanak ebbe a fontos területbe. Az alkalmazott kompozit mutató pontszáma a 0 és a 10 közötti tartományban ingadozhatott (M = 3,20, SD = 2,07) a teljes mintában. Az életpálya-építési kompetencia tekintetében nincs számottevő eltérés a két alminta között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint láttuk, a független változók közül csak egynél, az átlagos tanulmányi eredmény esetében mutatkozott alig érzékelhető pozitív kapcsolat az életpálya-építési kompetencia változóval (rhó = 0,154, p = 0,019) az egyházi almintában. Ebben szerepet játszhat az a tény, hogy az életpálya-építési kompetencia szintje a tanulók túlnyomó többségénél mindkét mintában egységesen nagyon alacsony. Megítélésünk szerint ahhoz, hogy valaki jól megalapozott és átgondolt döntést hozhasson, az alkalmazott kérdéssoron legalább öt pontot kell elérnie. A tanulók 79,8%-a ezt a pontszámot nem érte el a teljes mintában. Itt tehát alapvető hiányok mutatkoznak. Érdemes hozzátenni, hogy a kompetenciaelemek felmérésénél nagyobb arányban alkalmaztunk rövid válaszokat igénylő nyitott kérdéseket. Fazakas (2017) 7. és 8. osztályos tanulók pályaismeretét vizsgálva a zárt kérdésekre jobb válaszokat kapott, mint a nyitottakra, amiből arra következtetett, hogy a diákok meglévő ismeretei inkább passzívak, kevésbé tudják alkalmazni azokat.
 
13. ábra. Életpálya-építési kompetencia vs. döntési státusz. Az életpálya-építési kompetenciaszint és a választásban történő előrehaladás pontszámértékeinek kapcsolatát ábrázoló szórásdiagram, teljes minta, N = 285 (saját szerkesztés, Pálvölgyi, 2022a)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 13. ábra az életpálya-építési kompetenciaszint és a választásban történő előrehaladás pontszámértékeinek kapcsolatát ábrázolja a teljes mintában. Mint ahogyan az a változók bemutatásánál szerepel, az utóbbi az elképzelt továbbtanulással és pályával kapcsolatos válaszok összesítésén alapuló kompozit mutató, figyelemmel arra is, hogy a válaszadó mennyire biztos válaszaiban. Ebből a definícióból adódik az adatok kissé sávos eloszlása. A nagyobb érték pontosabb és biztosabbnak vélt elképzelést jelez. A diagramon függőleges szaggatott vonal jelzi az életpálya-építési kompetenciaszint ötös értékét, amit a jól megalapozott és átgondolt döntéshez szükséges minimumnak tekintünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha az életpálya-építési kompetenciaszint (CMS-kompetenciaelemek változó) alacsony és magas értékei alapján két csoportot képezünk, akkor ezen két csoport és a választásban történő előrehaladás között szignifikáns pozitív kapcsolat mutatható ki (teljes minta, N = 285, kétmintás Mann–Whitney U próba, p < 0,01). Az életpálya-építési kompetenciaszint és a választásban történő előrehaladás közötti kapcsolatot más módon vizsgálva kitűnik, hogy ez ugyan szignifikáns, de meglehetősen gyenge (Pearson χ²(2) = 6,914, Cramer’s V = 0,157, p = 0,032; N = 285).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. táblázat. Tanulói típusok a választásban történő előrehaladás és a döntést megalapozó életpálya-építési kompetencia szintjének kombinációi alapján (teljes minta, N = 285) (saját szerkesztés, Pálvölgyi, 2022a)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diagram alapján, annak értelmezését segítendő, orientációs jelleggel a 10. táblázatban foglalt tipikus előfordulási esetek különíthetők el. A kompetenciafedezet az eddigieknek megfelelően a döntést megalapozó életpálya-építési kompetenciára vonatkozik. A továbbtanulási és pályaválasztási döntés meghozatalakor szerepet játszó egyéb kompetenciákra és tényezőkre itt nem tértünk ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10. táblázatban definiált hat típus közül különösen az „A”, „E” és „F” típusoknál mutatkoznak olyan kapcsolatok más változókkal, amelyek hozzájárulnak ezen típusok jellemzéséhez. Ezek azonban mind gyenge rangkorrelációk (az rhó abszolút értéke 0,15 és 0,30 között változik p < 0,01 mellett). Ezek alapján a helyben topogók („A”) inkább kicsit gyengébb tanulók, akik a tanulást kevésbé tartják fontosnak, pályaorientációs aktivitásuk és pályaválasztási énhatékonyságuk alacsonyabb szintű, kevésbé motiváltak és kicsit szorongóbbak. Sok pályaválasztási nehézséget észlelnek, ezek közül kiemelhető az önismeret hiányossága. A korai zárók („E”) számára kicsit fontosabb a tanulás, magabiztosabbak és kevésbé szorongók. Számos pályaválasztási nehézséggel szemben negatív korrelációt produkálnak, vagyis kevésbé észlelnek ilyeneket, mint társaik. Végül a kiegyensúlyozott élenjárók („F”) inkább jobb tanulók, akiknek fontosabb a tanulás, pályaorientációs aktivitási szintjük kicsit magasabb, motiváltabbak, valamint kevesebb pályaválasztási nehézséget észlelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pedagógiai szempontból a 10. táblázatban definiált hat eset mindegyike más cselekvést igényel. Az „A” esetben például motiválást, a „B” esetben annak tisztázását, hogy valamelyik tanulónál nem általános döntésképtelenségről van-e szó. A „C” esetben a kompetenciahiányt kell pótolni, mert különben a korai zárás veszélye fenyeget. Az „E” eset éppen ezt írja le: különösen jobb tanulók esetében nem ritka, hogy felületes információk alapján gyors döntést hoznak, célba vesznek egy egyetemi szakot, ahová pontszámuk alapján képesek is lesznek felvételt nyerni, majd később, az egyetemi évek során döbbennek rá, hogy elhamarkodottan döntöttek. A korai zárókat gyakran nehéz érdemben megszólítani, mivel úgy érzik, hogy már túlvannak a döntésen, ezért nehezebben motiválhatók további pályaorientációs tevékenységre, amire egyébként szükségük lenne. Sokuknál olyan kognitív átrendeződésre lehet szükség, amelyet a konstruktivista pedagógia konceptuális váltásként ír le. A fenti módon definiált korai zárók csoportja mintánk 31,6%-át képezi. Lukács (2012) az általa vizsgált középiskolások 23,1%-át sorolta a korai zárók közé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A differenciált pedagógiai munkát segítheti annak ismerete, hogy milyen pályaorientációs aktivitások jellemzők általában a gimnazistákra, és ezen belül konkrétan arra a diákra, akinek segíteni kívánunk. A 11. táblázatban saját adatainkat összevetettük Csányi és Széll (2020) eredményeivel, akik 9. évfolyamos gimnazistákat (is) kérdeztek arról, hogy kiknek, illetve mely tényezőknek volt a legfontosabb szerepe továbbtanulási döntésükben az általános iskola befejezésekor. A hasonlóságok mellett érdekesek az eltérések is (bár ezek részben a kérdésben felsorolt válaszopciók különbözőségéből fakadnak). Úgy tűnik, a gimnazistáknál nagyobb szerepet játszik az internet használata. A pályaedukációs foglalkozások keretében érdemes megbeszélni az egyes aktivitások/források szerepét, ki mit gondol ezekről, kiscsoportban tapasztalatot cserélni, és egymást segíteni a tevékenységi bázis szélesítésében, valamint a kapcsolódó reflexiók, következtetések megfogalmazásában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. táblázat. Pályaorientációs aktivitások gyakorisága gimnazistáknál (saját szerkesztés)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave