Az oktatás tartalmát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szabályozza. A NAT és a kapcsolódó kerettantervek áttekintéséből kitűnik, hogy a gimnáziumi pályaorientáció nem kap megfelelő súlyt ezekben a dokumentumokban. A pályaorientáció a NAT általános céljai és a tanár kötelességei között szerepel, de a tantárgyi tematikákban gyakorlatilag nem tűnik fel. Jelenléte a kerettantervekben dedikált óraszámban mérve alig detektálható (NAT, 2020). A korábbi változatok pályaorientációs szempontú értékeléseire tekintve úgy tűnik, hogy a pályaorientáció súlya nem nőtt, hanem inkább csökkent az előző évtizedekhez viszonyítva. (Ld. Borbély-Pecze, 2010; Borbély-Pecze et al., 2013; Hegyi-Halmos, 2016, 2018; Olteanu, 2022; Sipeki, 2018; Suhajda, 2017.)

A gimnáziumi NAT szövegét elemezve feltűnik az önismeret-fejlesztés meglehetősen alulreprezentált volta, jóllehet a téma teret kap az általános iskola felső tagozatában. Ez a téma erőteljes folytatást, kiteljesítést igényelne a gimnáziumban, már csak fejlődéslélektani okokból is. A tinédzserek az identitáskeresés szakaszában vannak, az önismeret nemcsak a pályaválasztás miatt, de a társas kapcsolatok korosztályra jellemző dinamikája okán is előtérbe kerül (Erikson, 1991). A hazai iskolarendszerben a nyolcadik osztály végén fennálló döntési kényszer miatt érthető, hogy a NAT ezt a kérdést a felső tagozatban kezelni igyekszik, de kevésbé érthető, hogy a gimnáziumi alaptantervben ez a szál miért nem folytatódik megfelelő súllyal.

A dedikált tantárgyi modul, illetve a dedikált óraszám hiánya vagy minimális volta még nem zárja ki a pályaorientációs tevékenységek megfelelő szintű jelenlétét a gimnáziumokban. Lehetséges ugyanis egy olyan kereszttantervi megoldás is, melynek során minden tantárgy a saját keretein belül érdemben hozzájárul az adott tanulási-tanítási célok eléréséhez. Úgy tűnik, a NAT ezt az utat választotta, de a vizsgált dokumentumokban erre kevés konkrétumot látunk. A kereszttantervi megoldást nehezíti, hogy számos fontos életpálya-építési kompetenciaelem nem, vagy csak nagyon nehezen kapcsolható az oktatott tantárgyak tartalmaihoz. Ennek részletei nem kidolgozottak. A tanárképzés és továbbképzés nem tér ki kellő mélységben ennek módszereire (Borbély-Pecze & Suhajda, 2017). A tanárok szakmai felkészítése hiányos, az iskolai pályaedukáció nem megfelelő, a gyakorlat szétszabdalt (Borbély-Pecze, 2010; Suhajda, 2014). A kereszttantervi megoldás lehetőségét csökkenti az is, hogy a NAT mennyiségileg nagyon feszített, teljesítése megterhelő, inkább az előírt tartalom gyors feldolgozására ösztönöz, kevés lehetőséget adva a kreatív kereszttantervi utalásokra, kitérőkre, kiegészítésekre, és a differenciálásra. A további kapcsolódó problémákra az alábbiakban még visszatérünk (ld. 5.1.3). Összességében megállapítható tehát, hogy a hatályos szabályozó dokumentumok pályaorientációs szempontú koherenciája javítható lenne.

A gimnáziumi pályaorientáció harmadik lehetősége az esetenkénti programok szervezése kiegészítő jelleggel, például évente egy-két extrakurrikuláris pályaorientációs esemény formájában, amit a témának szentelt néhány osztályfőnöki óra és egyéni beszélgetés egészíthet ki. Sokat segíthet az iskolai pszichológus, ahol ilyen szakember elérhető. Érdemes kiemelni, hogy a közösségi nevelés (osztályfőnöki) órák kerettantervében az „Egyén és közösség” témakörön belül több pályaorientációs címszó is szerepel, de ezek feldolgozását ajánlott vagy széles körben használatos tankönyv, segédlet, tanári útmutató nem támogatja. Ezen témák tényleges feldolgozása, más fontos osztályfőnöki témák, ügyek, feladatok miatt is, gyakorlatilag esetlegesnek, opcionálisnak tekinthető a heti egyszeri 45 perces osztályfőnöki óra behatárolt időkeretében.

A jelenlegi gimnáziumi gyakorlatot leginkább extrakurrikuláris megoldások jellemzik. Számos vonatkozó jógyakorlat ismeretes. Jó lehetőséget adhat az 50 órás kötelező iskolai közösségi szolgálat, különösen, ha az érdeklődéshez kapcsolódó tevékenységet is tartalmaz, és megfelelő előkészítéssel és megbeszéléssel, reflexióval egészül ki. Gyakori a pályaorientációs nap szervezése évente egyszer (Gargya, 2021). Az iskolákban választhatóan szervezhető más egyéb tematikus napoknak, tematikus heteknek is lehet némi pályaorientációs jelentősége. Ilyen például a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét, a Digitális Témahét, a Fenntarthatósági Témahét, vagy a Magyar Diáksport Napja. Akinek ennél többre van szüksége, annak az iskolán kívül kell további információt, támogatást, programot keresnie, például internetes források, pályaválasztási tanácsadó szakszolgálat, civil egyesületek vagy piaci szolgáltatók révén. Ebben a megközelítésben csak nagyon korlátozottan tud érvényesülni a pályaorientáció folyamatjellege és az iskola proaktív kezdeményező, szervező, támogató, integráló szerepe (ld. még 5.1.3).