Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
5. Az életpálya-építés megalapozása a gyakorlatban
›
5.1. Pályaorientáció a gimnáziumban
›
5.1.2. Pályaorientáció a felmérések tükrében

5.1.2. Pályaorientáció a felmérések tükrében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PISA 2012. évi felmérés eredményei benyomást adhatnak arról, hogy általában milyen szinten valósul meg az iskolai pályaorientáció a hazai gyakorlatban. A felmérés alábbi két kérdése releváns számunkra. Az első a pályaorientációs tevékenységekre vonatkozik, a második az érzékelt életpálya-építési kompetenciára, mindkettő önértékeléses válaszok alapján:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • EC03: Tettél-e valamit az alábbiak közül, hogy tájékozódj a jövőbeli tanulmányaidról vagy a munka típusairól? (Kérjük, minden sorban jelölje be az egyik négyzetet.)
    10 tétel felsorolása következik | Igen | Nem, soha
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • EC04: Az alábbi készségek közül melyeket szerezte meg? (Kérjük, jelölje be az összeset, amelyik megfelel.)
    6 tétel felsorolása következik | Igen, az iskolában | Igen, iskolán kívül | Nem, soha
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulságos összehasonlítani a magyar eredményeket az Európában élenjárónak számító finn oktatási rendszer eredményeivel: (Sweet et al., 2014):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A pályaorientációs tevékenységekben való részvétel szintjét tekintve Finnország a második legjobb Dánia mögött, míg Magyarország a 17. a rangsorban, és szignifikánsan a 22 ország átlaga alatt helyezkedik el.
  • Az előző változó esetében az iskolák közötti eltérések (varianca) mértéke is nagy különbséget mutat Finnország (0,22) és hazánk (0,56) között, mindkettő más-más irányban jelentősen eltérve az átlagtól (0,31).
  • Az érzékelt életpálya-építési kompetencia tekintetében Finnország a második legjobb Lettország mögött, míg Magyarország a 10. a rangsorban, a 22 ország átlagának közelében.
  • Az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységek relatív jelentősége az észlelt karrierfejlesztés elsajátításában: Finnország az első, míg Magyarország a 17. ebben a rangsorban; vagyis Finnországban az iskolák játszanak döntő szerepet, míg hazánkban az iskolán kívüli tevékenységek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország fenti, 2012. évi eredményeit a régebbi NAT alapozta meg, amelyben a pályaorientáció a jelenleginél nagyobb súlyt kapott. Finnország esetében a magas részvételi szintet, a magas kompetenciaszintet, az iskolák közötti csekély eltéréseket és az iskolák erős szerepvállalását az magyarázza, hogy a pályaorientáció a finn nemzeti tantervben jelentőségének megfelelő súlyt kapva a tanterv kötelező részét képezi. Az alapfokú iskola 1–6. évfolyamán az osztályfőnökök munkájába épül be. A 7–9. évfolyamon tantárgyi formában valósul meg 76 órás dedikált órakeretben. Az egyes szaktárgyak feladata összekapcsolni a tantárgy egyes elemeit a munka világának követelményeivel és lehetőségeivel. A 7–9. évfolyamos tanulók egy-két hetes időszakokban gyakorlatokon is részt vesznek. Előbb az iskolában, majd külső munkahelyeken ismerkednek a munka világával. A helyeket a tanulók keresik, ebben segítségükre van az erre létrehozott online platform (https://peda.net/tet), amelyen a munkaadók meghirdetik a lehetőségeket. Innen praktikus tájékoztatók is letölthetők a tanulók és a szülők számára is. (Borbély-Pecze & Gyöngyösi, 2023)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A finn tanterv nemcsak a továbbtanulási és pályaválasztási döntések támogatását, hanem kifejezetten a kapcsolódó kompetenciák fejlesztését is célozza. Az intézmények iskolai szintű pályaorientációs tervet készítenek, kitérve arra, miként valósul meg az együttműködés a helyi munkaerőpiac szereplőivel, az üzleti szférával (pl. beszélgetések a munka világának meghívott képviselőivel, cég- és üzemlátogatások, diákprojektek, diákvállalkozások, a különböző ágazatok és vállalatok tájékoztató anyagainak használata stb.). A tanórai tevékenységeket képzett iskolai tanácsadók egyéni és csoportos tanácsadással segítik. A szülők lehetőséget kapnak arra, hogy a pályaorientációval kapcsolatos kérdéseket a tanárral, tanácsadóval és a tanulóval együtt közösen megbeszéljék. Az iskolai aktivitások mellett számos internetes forrás is támogatja a pályaorientációt (Sweet et al., 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A finn megoldással szemben a NAT alapján készült kerettantervek, a közösségi nevelést (osztályfőnöki órákat) kivéve, nem tartalmaznak dedikált órakeretet a pályaorientáció céljára. A NAT ehelyett a kereszttantervi megoldást választja, amelynek feltételei azonban nem, vagy csak részlegesen biztosítottak (ld. 5.1.1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PISA 2018. évi felmérés eredményeit áttekintve néhány olyan területet emelünk ki, amelyben hazánk az OECD átlagtól feltűnően eltérő pozíciót képvisel. A forrásul szolgáló OECD (2024) kiadványban szereplő diagramok számos tanulságos, az OECD-országokban megfigyelhető általános tendenciát jelenítenek meg a 15–16 éves tanulók körében. (Az eredeti OECD-diagram decimális számára szögletes zárójelben „[ ]” hivatkozunk.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Általános tendencia, hogy a pályaválasztási tanácsadó a hátrányos helyzetű iskolák tanulói számára kevésbé elérhető. Ebben a vonatkozásban Magyarország a második legrosszabb az országok rangsorában [2.7].
  • A szociálisan hátrányos helyzetű diákok esetében kevésbé valószínű, hogy magas képzettséget igénylő szakmákban fognak dolgozni, még a hasonlóan teljesítő tanulók körében is. Magyarország esetében a második legnagyobb ez a különbség a hátrányos és előnyös helyzetű tanulók között az alacsonyan teljesítők körében [2.13A].
  • A magasan teljesítő, szociálisan hátrányos helyzetű diákok kisebb valószínűséggel számítanak arra, hogy felsőfokú végzettséget fognak szerezni. Magyarország esetében igen nagy ez a különbség a hátrányos és előnyös helyzetű tanulók között, amivel negyedik a rangsorban [2.14].
  • A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknál gyakrabban található ellentmondás továbbtanulási és pályaválasztási tervük között. Magyarország esetében a legnagyobb a különbség ebben a tekintetben a hátrányos és előnyös helyzetű tanulók között [2.15].
  • A szociálisan hátrányos helyzetű diákok nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy szakmunkásként fognak dolgozni. Magyarország esetében igen nagy ez a különbség a hátrányos és előnyös helyzetű tanulók között, amivel második a rangsorban [2.20]. Ezt a tendenciát saját vizsgálatunk is megerősítette a roma diákok tekintetében (ld. 4.1.4.1).
  • A jól teljesítő diákok körében a lányok nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy vezetői pozíciót fognak betölteni (ISCO 1. főcsoport). Magyarország esetében ez a tendencia kevésbé érvényesül [3.16A].
  • A jól teljesítő tanulók körében a lányok szignifikánsan nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy magasan képzett szakmai pozíciót fognak betölteni (ISCO 2. főcsoport). Magyarország az egyetlen ország, ahol ez nem teljesül [3.16B].
  • A legtöbb OECD-országban a lányok szignifikánsan nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy felsőfokú végzettséget szereznek (még számos más változó hatását kiszűrve is). Magyarország esetében ez a tendencia feltűnően kismértékű [3.17].
  • A legtöbb OECD-országban a fiúknál szignifikánsan gyakoribb a pályaválasztási elképzelésekben mutatkozó ellentmondás (még számos más változó hatását kiszűrve is). Magyarország esetében ez a tendencia feltűnően kismértékű [3.19].
  • A legtöbb OECD-országban a lányok pályaválasztási elképzelései koncentráltabbak, azaz kevésbé szóródnak. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol ellentétes tendencia figyelhető meg [3.20]. Az elképzelések koncentráltsága ezek kevésbé kidolgozottságára utal, mivel ilyenkor a minta nagyobb hányada a legkedveltebb szakmákat választja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PISA 2018-as pályaorientációs eredmények alapján összefoglalásul megállapítható, hogy hazánkban a hátrányos és előnyös helyzetű tanulók közi különbségek sok tekintetben nagyobbak, mint más OECD-országokban általában. (Néhány vázolt tendenciát saját empirikus kutatásunk is megerősített, ld. 4.1.4). A nemek közti különbségekben viszont kevésbé mutathatók ki a többi országban megfigyelhető trendek. Ezek jövőbeli hazai megjelenése viszont nem kizárható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a fenti PISA-eredményekben a gimnazisták nem jelennek meg külön alcsoport gyanánt, feltételezhető, hogy a vázolt tendenciák valamilyen szinten rájuk is érvényesek. A gimnáziumi pályaorientáció fontos feladata, hogy azokban az esetekben, ahol ez szükséges, akár a tendenciák ellenében hasson, és differenciáltan segítsen minden diákot a saját jól megalapozott továbbtanulási és pályaválasztási döntésének kialakításában.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave