A Magyar Ügyvédi Kamara mint köztestület – Sólyom László szavaival élve – „garantálja tagjainak szakmai hozzáértését, a jogi képviselet, illetve a jogvédelem lege artis ellátását, garantálja továbbá az ügyvédek függetlenségét feladataik teljesítésében, sőt még etikai színvonalukat is.”423 Másrészről az ügyvédi kamara olyan, nem az egyesülési szabadság alapján létrehozott köztestület,424 amely közhitelesen garantálja feladatainak szakszerű ellátását az ügyvédi kamara tagjai tekintetében a jogkereső közönség számára, egyúttal intézményesen garantálja a magántevékenység független folytatását az ügyvédi kar részére. Egyértelműen határozza meg a Kamara jogállását az Üt., mely kimondja, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek olyan országos szervezete, mely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik, és tagjai a területi ügyvédi kamarák. A Magyar Ügyvédi Kamara struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy szervei a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi, az összeférhetetlenségi, a választási, valamint az ellenőrző bizottság, de a törvény nem zárja ki további bizottságok létrehozását sem. A kamara évente legalább egyszer ülésező teljes ülése 100 tagból áll. Tagjai a területi kamarák elnökei, a területi kamarák által küldött 1-1 tag, valamint a területi kamarák küldöttei, akiket a területi kamara tagjai választanak meg a taglétszámnak az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában. A teljes ülés feladata a Magyar Ügyvédi Kamara működtetése, és az ehhez szükséges szabályozó dokumentumok megalkotása. Az elnökség feladat- és hatáskörét az ügyvédi törvény, egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. A kamara által nyilvántartott adatokkal és a testületi ülések nyilvánosságával a törvény XIV. fejezete, a kamarai tisztségviselők választásával és megbízatásuk megszűnésével pedig a XV. fejezet foglalkozik.