Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


A migrációs szabályok változása

A szabad mozgás joga napjainkra – részben az Európai Bíróság jogértelmező tevékenységének köszönhetően – olyan univerzális alanyi joggá vált, amely korszerű, nem csak az Európai Unió polgáraira vonatkozó migrációs politikát és szabályozást kíván a részes államoktól. Magyarország csatlakozásának feltétele (volt) az EGT-állampolgárok szabad mozgásának és tartózkodásának biztosítása, amit az Idtv. képes volt – az akkori uniós szabályokkal összhangban – garantálni. A 2004-ben elfogadott 2004/38/EK irányelv230 (Irányelv) tulajdonképpen az Európai Bíróság esetjogában kialakított elveket kodifikálva szabályozta újra a személyek szabad áramlását. Azt azonban nyilvánvalóvá tette, hogy nem lehet egyetlen jogszabályban (azaz az Idtv.-ben) rendezni az EGT-állampolgárok (és családtagjaik), valamint a harmadik országok állampolgárai beutazásának és tartózkodásának szabályait. Az Irányelv szerint ugyanis a szabad mozgás és tartózkodás jogával a Szerződés és nem egy másodlagos jogforrás ruházza fel az uniós polgárokat. A tartózkodási jogosultság ennélfogva nem a – konstitutív hatályú – tartózkodási engedélyből fakad, hanem azt a közösségi jog biztosítja.231 Az új jogszabály megalkotását indokolta továbbá, hogy az Idtv. keretei között megvalósult – jelentőségéhez mérten kis terjedelmű – szabályozás nem differenciál kellőképpen a különböző státuszú állampolgárok között, így (már) nem tesz eleget az EGT-állampolgárokra vonatkozó speciális közösségi jogi követelményeknek.232 Mindezekre figyelemmel alkotta meg és fogadta el az Országgyűlés 2006-ban – a két személyi körre vonatkozóan – az idegenrendészet új szabályozását, mégpedig a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényt (a továbbiakban: Szmtv.), illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt (a továbbiakban: Harmtv.).

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave