Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék

• STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN – MORFOLÓGIA
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A morfológia
  • 1.1. Bevezetés
  • 1.2. A szótár
  • 1.3. A szintaxis
  • 1.4. A fonológia
  • 1.5. A szemantika
  • chevron_right1.6. Morfológiai elméletek
    • 1.6.1. A templátum-morfológia
    • 1.6.2. A szószintaxis
    • 1.6.3. A ragok mint funkcionális kategóriák
    • 1.6.4. A kiterjesztett szó és paradigma modell
    • 1.6.5. A szétosztott morfológia
    • 1.6.6. A természetes morfológia
  • 1.7. Összefoglalás
  • 1.8. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right2. Szavak, szófajok, toldalékok
  • chevron_right2.1. A szavak és más lexikális alapegységek
    • 2.1.1. A szó általános fogalmáról
    • chevron_right2.1.2. Mi a szó a magyarban?
      • 2.1.2.1. A független szó
      • 2.1.2.2. Az összetett szó
      • 2.1.2.3. A függőszó
      • 2.1.2.4. A magyar lexikális elemek csoportjai
      • 2.1.2.5. A tövek
  • chevron_right2.2. A szófajok
    • 2.2.1. Nyitott és zárt osztályok
    • 2.2.2. Szófajok a magyarban
    • 2.2.3. Fő- és egyéb kategóriák
    • 2.2.4. A segédige a magyarban
    • 2.2.5. A névmásokról
    • 2.2.6. Az igenevek problémája
  • chevron_right2.3. A toldalékok
    • 2.3.1. A toldalékcsoportok elhatárolásának lehetőségei
    • 2.3.2. A toldalékmorfémákra jellemző tulajdonságok általánosítása
  • 2.4. Összefoglalás
  • 2.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right3. A szóképzés
  • 3.1. A szóképzés fogalma
  • 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
  • 3.3. A képzők tulajdonságai
  • 3.4. Termékenység, szabályszerűség és gyakoriság
  • 3.5. A szóképző szabályok
  • 3.6. Fonológiai jelölések
  • 3.7. A lexikai akadályozás
  • 3.8. A képzők osztályozása
  • 3.9. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right4. Morfoszintaktikailag semleges képzések
  • chevron_right4.1. A főnévképzés
    • 4.1.1. -sÁg
    • 4.1.2. -(V)s
    • 4.1.3. -itás
    • 4.1.4. -kA és -(V)cska
    • 4.1.5. Az -i becézőnévképző
  • chevron_right4.2. A melléknévképzés
    • 4.2.1. -(A)tlAn, -tAlAn
    • 4.2.2. -i
    • chevron_right4.2.3. -beli
      • 4.2.3.1. Az -i és a -beli viszonya
    • chevron_right4.2.4. -(V)s
      • chevron_right4.2.4.1. A -(V)s mint melléknévképző
        • 4.2.4.1.1. Az alapszó főnév
        • 4.2.4.1.2. Az alapszó melléknév
        • 4.2.4.1.3. Az -i és a -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése
      • 4.2.4.2. A -(V)s mint főnévképző
    • 4.2.5. Az igei/igenévi alapú melléknévképzés
    • 4.2.6. -nyi
  • chevron_right4.3. Az igeképzés
    • 4.3.1. -(V)z és -(V)l
    • 4.3.2. -ál
    • 4.3.3. -kVdik, -(V)skVdik
    • 4.3.4. -(V)gAt
    • 4.3.5. -(V)g és -An
    • 4.3.6. -Vdik és -Ul
    • 4.3.7. -ít
    • 4.3.8. -(V)sít és -(V)sVdik
    • 4.3.9. -izál
  • chevron_right4.4. Határozószó-képzés
    • 4.4.1. -(A)n
    • 4.4.2. -Ul
    • 4.4.3. -lAg
  • chevron_right4.5. A terméketlen szóképzés vizsgálata
    • 4.5.1. Az -At és a -(V)mÁny
    • 4.5.2. -Ász
  • 4.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right5. A műveltetés
  • chevron_right5.1. Általános értelmezési és terminológiai problémák
    • chevron_right5.1.1. A forma és a tartalom
      • 5.1.1.1. Formai sokféleség
      • 5.1.1.2. Tartalmi sokféleség
      • 5.1.1.3. Sok forma és sokféle tartalom
    • chevron_right5.1.2. A tisztán szemantikus megközelítés buktatói
      • 5.1.2.1. Analitikus és szintetikus kifejezési formák
      • 5.1.2.2. A „lexikai” műveltetés
      • 5.1.2.3. Összefoglalás
  • chevron_right5.2. Sajátos igecsoportok a magyarban
    • chevron_right5.2.1. Morfológiai bonyodalmak
      • 5.2.1.1. Ellentétes irányú formai és tartalmi viszonyok: a mediális párok
      • 5.2.1.2. Közös tövű párok
      • 5.2.1.3. Redundanciaszabályok
    • chevron_right5.2.2. Jelentésviszonyok és jelentés szerinti csoportok
      • 5.2.2.1. „Kvázipermisszív” igék
      • 5.2.2.2. A kauzatívok és a faktitívok általános egybevetése
      • 5.2.2.3. Pszichikai igék kauzatívuma
      • 5.2.2.4. Összefoglalás
  • chevron_right5.3. A műveltető képzők lexikai tételeiről
    • 5.3.1. A műveltető képzők morfoszintaktikai tulajdonságai
    • 5.3.2. A predikátum–argumentum szerkezetről
    • 5.3.3. A vonzatkeretek kialakításáról általánosságban
  • chevron_right5.4. A műveltető képzés határai a magyarban
    • chevron_right5.4.1. A műveltető képzésből kizárt igecsoportok
      • 5.4.1.1. Mediális igék
      • 5.4.1.2. Akaratlanul produkált cselekvésmódot jelölő ágenses igék
      • 5.4.1.3. Statikus Experiens argumentumúak
      • 5.4.1.4. „Emelő” igék
    • chevron_right5.4.2. A „mediális párok” értelmezése
      • 5.4.2.1. A mediális párok két tagja közötti jelentésviszonyról
      • 5.4.2.2. Egy mellékszál: a -tól ragos bővítmény státusa
      • 5.4.2.3. A mediális párok és a műveltető párok összehasonlítása
      • 5.4.2.4. A „közös tövű” párok újraértelmezése
      • chevron_right5.4.2.5. Elhatárolási problémák
        • 5.4.2.5.1. Elhatárolásuk a passzív igéktől
        • 5.4.2.5.2. Elhatárolásuk általában a többi igétől
  • chevron_right5.5. A műveltető igék vonzatkerete
    • chevron_right5.5.1. A produktív képzők és használati körük
      • 5.5.1.1. A deverbális -(t)At képző
      • 5.5.1.2. A deadjektivális -ít képző
    • chevron_right5.5.2. Az argumentumoktól a vonzatokig
      • 5.5.2.1. Az argumentumszerkezetből a vonzatkeretbe vivő leképezések általános mechanizmusa
      • 5.5.2.2. Az argumentumszerkezet releváns vonásai és a több thematikus szerepet betöltő argumentumok kezelése
      • 5.5.2.3. A műveltető igék vonzatkerete a magyarban
  • 5.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right6. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés
  • chevron_right6.1. Az -Ás képzős főnevek morfoszintaxisa
    • chevron_right6.1.1. A deverbális főnevek típusai
      • 6.1.1.1. Az -Ás képzős főnevek morfológiája és jelentése
      • 6.1.1.2. A való-teszt
      • 6.1.1.3. A három jelentéstípus tüzetes elemzése
      • 6.1.1.4. Összegzés
    • 6.1.2. A különböző jelentésű -Ás képzős alakok létrehozása
    • chevron_right6.1.3. Az igetípusok és az -Ás viszonya
      • 6.1.3.1. {∅}
      • 6.1.3.2. {ágens}
      • 6.1.3.3. {patiens}
      • 6.1.3.4. {ágens, patiens}
      • 6.1.3.5. {ágensi, patiensi}
      • 6.1.3.6. {experiens, jellemzett}
      • 6.1.3.7. {ágens / patiens, direkcionális}, {ágens / patiens, kezdőpont}
      • 6.1.3.8. {jellemzett, lokális}
      • 6.1.3.9. {ágens, patiens, direkcionális}
      • 6.1.3.10. {experiens, propozicionális}
    • chevron_right6.1.4. Az -Ás képző morfoszintaktikai viselkedése
      • 6.1.4.1. A grammatikai funkciók kiosztásának modellje
      • 6.1.4.2. Grammatikai funkciók a főnévi csoportban
    • chevron_right6.1.5. A birtokos személyrag morfoszintaxisa
      • 6.1.5.1. A közönséges főnevek és a birtokos személyrag
      • 6.1.5.2. A relációs főnevek és a birtokos személyrag
      • 6.1.5.3. A ’komplex esemény’ főnevek és a birtokos személyrag
      • 6.1.5.4. Az ’egyszerű esemény/eredmény’ és a birtokos személyrag
      • 6.1.5.5. Összegzés
    • 6.1.6. Összegzés
  • chevron_right6.2. Az -Ó képzős főnevek
    • 6.2.1. A cselekvőt jelölő -Ó főnevek
    • 6.2.2. A cselekvés eszközét jelölő -Ó főnevek
    • 6.2.3. A cselekvés helyét jelölő -Ó főnevek
    • 6.2.4. Az ’egyszerű esemény’ jelentésű -Ó főnevek
    • 6.2.5. Az -Ó főnévképző produktivitása
    • chevron_right6.2.6. Az -Ó főnévképző morfoszintaktikai jellemzése
      • 6.2.6.1. -Ó1
      • 6.2.6.2. -Ó2
      • 6.2.6.3. -Ó3
    • 6.2.7. Homonim főnévképző vagy szófajváltás?
    • 6.2.8. Az -Ó főnévképző különböző használatai közötti összefüggésekről
    • 6.2.9. Összegzés
  • 6.3. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right7. A melléknévi és határozói igenévképzők
  • chevron_right7.1. Az -Ó és a -(V)(t)t igenévképzők
    • 7.1.1. Egy alternatív megközelítés
    • 7.1.2. Aspektus és relatív időviszonyítás
    • 7.1.3. A morfoszintaktikai szabályok kifejtése
    • 7.1.4. Egy másik lehetséges megközelítésről
    • 7.1.5. A -(V)(t)t újságnyelvi használata
    • 7.1.6. A -(V)(t)t képzős igenév kivételes viselkedése
    • 7.1.7. Melléknevek konverzióval való képzése -Ó igenevekből
    • 7.1.8. Melléknevek konverzióval való képzése -(V)(t)t igenevekből
  • 7.2. Az -AndÓ melléknévi igenévképző
  • 7.3. A -vA határozói igenévképző
  • 7.4. Összegzés
  • 7.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right8. Az igekötők
  • 8.1. Az igekötős igék létrehozása
  • 8.2. Az igekötők szófaji besorolása
  • chevron_right8.3. Az igekötők szemantikai szerkezete
    • 8.3.1. Az igekötő egyargumentumú predikátum
    • 8.3.2. Az igekötő kétargumentumú predikátum
    • 8.3.3. Az igekötő mint funktor
    • 8.3.4. Összefoglalás
  • 8.4. Az akcióminőség
  • 8.5. A magyar igekötőállomány
  • chevron_right8.6. Igekötők kapcsolódási mintái
    • chevron_right8.6.1. A be igekötő kapcsolódási mintái
      • 8.6.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében
      • 8.6.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében
      • 8.6.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében
    • chevron_right8.6.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái
      • 8.6.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében
      • 8.6.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében
    • chevron_right8.6.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái
      • 8.6.3.1. Az agyon kapcsolhatósága első jelentésében
      • 8.6.3.2. Az agyon kapcsolhatósága második jelentésében
      • 8.6.3.3. Az agyon + magát kapcsolhatósága az agyon (+ magát) harmadik jelentésében
    • chevron_right8.6.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái
      • 8.6.4.1. A tönkre igekötő kapcsolódása első jelentésében
      • 8.6.4.2. A tönkre + magát kapcsolhatósága a tönkre (+ magát) második jelentésében
  • 8.7. Összefoglalás
  • 8.8. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right9. A szóösszetétel
  • 9.1. A szóösszetétel fogalma
  • chevron_right9.2. Az összetett szavak fajtái
    • 9.2.1. Az endocentrikus szóösszetétel
    • 9.2.2. Az exocentrikus szóösszetétel
    • 9.2.3. Mellérendelő típusú szóösszetételek: a szóismétlés
    • 9.2.4. Az ikerítés
    • 9.2.5. A tulajdonképpeni mellérendelő összetételek
  • 9.3. Az endocentrikus szóösszetétel szintaxisa
  • 9.4. A szóösszetétel termékenysége
  • chevron_right9.5. A deverbális alaptagú összetételek
    • 9.5.1. A deverbális alaptagú összetételek általános jellemzése
    • chevron_right9.5.2. Az -Ás képzős alaptagú összetett szavak
      • 9.5.2.1. Az alanyi argumentum
      • 9.5.2.2. A tárgyi argumentum
      • 9.5.2.3. Az instrumentalis
      • 9.5.2.4. A locativus
    • 9.5.3. -Ó képző és az összetételek
    • 9.5.4. Összegzés
  • chevron_right9.6. Azonos elő-, ill. alaptagú összetételek mellérendelése
    • 9.6.1. A probléma
    • 9.6.2. Mellérendelő előtag?
    • 9.6.3. A szóellipszis egyéb esetei
    • 9.6.4. A szóellipszis feltételei
    • 9.6.5. Összegzés
  • 9.7. Összefoglalás
  • 9.8. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right10. A ragozás
  • 10.1. Inflexiós kategóriák
  • 10.2. Jel és rag
  • chevron_right10.3. A főnévragozás
    • 10.3.1. Az esetragok
    • 10.3.2. A többes szám toldalékai
    • 10.3.3. A birtokos személyragozás
    • 10.3.4. A birtokjel
    • 10.3.5. A toldalékok sorrendje
  • chevron_right10.4. Az igeragozás
    • 10.4.1. Jelen idő: általános (ún. alanyi) ragozás
    • 10.4.2. Jelen idő: tárgyas (azaz határozott tárgyú) ragozás
    • 10.4.3. A múlt idő
    • 10.4.4. A feltételes mód
    • 10.4.5. A felszólító mód
    • 10.4.6. A szám-személy ragok másfajta elemzése
  • chevron_right10.5. A morfoszintaktikai jegyek és forrásuk
    • 10.5.1. Inherens morfoszintaktikai jegyek
    • 10.5.2. Az egyeztetésből származó morfoszintaktikai jegyek
    • 10.5.3. Szabadon választott morfoszintaktikai jegyek
  • 10.6. Összefoglalás
  • 10.7. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right11. Zárójelezési paradoxonok
  • 11.1. A jelzősítetlen határozói argumentumot tartalmazó szerkezetek
  • 11.2. Az -i képzős névutós kifejezések
  • 11.3. A -(j)Ú képzős melléknévi szerkezetek
  • 11.4. Összegzés
  • 11.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right12. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere
  • chevron_right12.1. Bevezetés
    • 12.1.1. A tükörelv
    • 12.1.2. A szintaktikai modell
    • 12.1.3. A morfológiai modell: Szétosztott Morfológia
    • 12.1.4. A szintaxismodell és a morfológiai modell kombinációja: párhuzamosan futó morfológia
  • chevron_right12.2. A főnévi szerkezetek és a főnévi toldalékolás
    • chevron_right12.2.1. A főnévi szerkezet belső viszonyai
      • 12.2.1.1. A főnévi szerkezet szintaktikai rétegei
      • 12.2.1.2. A szóalak előállítása a birtokos szerkezetben
      • 12.2.1.3. Egyeztetési problémák
      • 12.2.1.4. A szórend problémája: N pozíciója
    • chevron_right12.2.2. A birtokjel mint anafora
      • 12.2.2.1. A birtokjel toldaléki viselkedése
      • 12.2.2.2. Egy alternatív elemzés
      • 12.2.2.3. A főnévi csoport N mögötti módosítói és a frázisszintű toldalékolás
      • 12.2.2.4. A birtokjeles személyes névmások
    • chevron_right12.2.3. Többesítés az -ék toldalékkal
      • 12.2.3.1. Az -ék mint inflexiós affixum
      • 12.2.3.2. Az -ék morfoszintaktikai státusa
    • chevron_right12.2.4. Az esetragok
      • 12.2.4.1. Az esetragok mint szintaktikai fejek
      • 12.2.4.2. A problémás esetek: nominativus és accusativus
      • 12.2.4.3. Az esetragok és a névutók
      • 12.2.4.4. Mutató névmási szerkezetek és esetjelölés
    • chevron_right12.2.5. A személyes névmások
      • 12.2.5.1. A személyes névmások két osztálya
      • 12.2.5.2. A személyes névmások szintaktikai kategóriája
      • 12.2.5.3. A személyes névmások esetjelölése
  • chevron_right12.3. A mondatok funkcionális szerkezete és az igei inflexiós toldalékok
    • chevron_right12.3.1. Az igei toldalékok
      • 12.3.1.1. A -hat mint inflexiós jelölő
    • chevron_right12.3.2. A mód, az idő és a modalitás hatóköri viszonyai
      • 12.3.2.1. Hatóköri váltakozások
      • 12.3.2.2. Igeidő és modalitás
      • 12.3.2.3. Igemód és modalitás
      • 12.3.2.4. Igemód és igeidő
      • 12.3.2.5. Mód, idő és modalitás együtt—a hatóköri váltakozás hiánya
    • 12.3.3. Az egyeztetés kategóriái: AgrS és AgrO
  • chevron_right12.4. Az alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai háttere
    • chevron_right12.4.1. A kiinduló adatok
      • 12.4.1.1. A hagyományos elemzések
      • 12.4.1.2. Egy lehetséges módosítás
    • chevron_right12.4.2. Kategoriális különbségek: DP-k és kisebb főnévi csoportok
      • 12.4.2.1. A főnévi csoportok szerkezete
      • 12.4.2.2. Az általánosítás
      • chevron_right12.4.2.3. A birtokos szerkezetek viselkedése
        • 12.4.2.3.1. A dativusi birtokos
        • 12.4.2.3.2. A nominativusi birtokos
      • 12.4.2.4. A tárgyi mellékmondatok
      • 12.4.2.5. Az adatok összefoglalása
    • chevron_right12.4.3. A szintaktikai elemzés: DP-k és nem-DP-k
      • 12.4.3.1. Egyeztetés és esetadás
      • 12.4.3.2. Az egyeztetést vezérlő tárgy megkeresése
      • 12.4.3.3. A személyes névmások egyeztetése
    • 12.4.4. Konklúzió
  • 12.5. Összefoglalás
  • 12.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right13. Morfofonológiai jelenségek
  • chevron_right13.1. Morfológiai bevezető
    • 13.1.1. Szám/személyjelölők
    • 13.1.2. Igei idő/módjelölők
    • 13.1.3. Többes-, birtokos-, birtok- és esetjelölők
    • chevron_right13.1.4. Képzők
      • chevron_right13.1.4.1. Ige → ige képzők
        • Gyakorító
        • Mozzanatos
        • Műveltető (faktitív)
        • Visszaható/mediális
        • Ható
      • chevron_right13.1.4.2. Névszó → ige képzők
        • Cselekvő
        • Mediális/visszaható
      • chevron_right13.1.4.3. Igenévképzők
        • Melléknévi
        • Határozói
      • 13.1.4.4. Ige → főnév képzők
      • 13.1.4.5. Ige → melléknév képzők
      • chevron_right13.1.4.6. Főnév → melléknév képzők
        • Összetételszerűek
      • chevron_right13.1.4.7. Melléknév → melléknév képzők
        • Számnév
        • Középfok
        • Kiemelő
        • Felsőfok
        • Túlzófok
      • 13.1.4.8. Melléknév → határozó képzők
      • 13.1.4.9. Főnév → határozó képzők
      • chevron_right13.1.4.10. Főnév → főnév képzők
        • Familiáris többes
        • Asszonynévképző
        • Foglalkozásképző
        • Latin eredetű képzők
        • Kicsinyítő- és becézőképzők
    • 13.1.5. Tő- és toldalékváltakozások
  • chevron_right13.2. A magánhangzó-harmónia
    • chevron_right13.2.1. Magánhangzók
      • 13.2.1.1. Jellemzők
      • 13.2.1.2. Fonológiai ábrázolás
      • 13.2.1.3. A magyar magánhangzókészlet jellemzése
      • 13.2.1.4. A váltakozó magánhangzók
    • 13.2.2. Az elölségi harmónia egytagú tövekben
    • chevron_right13.2.3. Kerekségi harmónia
      • 13.2.3.1. Háromalakú toldalékok
      • 13.2.3.2. Labiális engedélyezés
      • 13.2.3.3. Nyelvjárási változatok
      • 13.2.3.4. Gyengüléses harmónia
  • chevron_right13.3. Hangkivetés
    • 13.3.1. Névszói tövek
    • chevron_right13.3.2. A névszói tövek elemzése
      • 13.3.2.1. Üres magánhangzók
      • 13.3.2.2. A hangkivető alakok ábrázolása
      • 13.3.2.3. Mássalhangzó-kapcsolatok
      • 13.3.2.4. Engedélyezés
      • 13.3.2.5. Analitikusság
    • chevron_right13.3.3. Hangkivetés igéknél
      • 13.3.3.1. Nem ikes igék
      • 13.3.3.2. Fonotaktika
      • 13.3.3.3. Az sz-d(-v)-tövek
    • chevron_right13.3.4. A nem ikes igék elemzése
      • 13.3.4.1. Múlt idejű alakok
      • 13.3.4.2. Analitikus folyamatok
    • chevron_right13.3.5. Az ikes igék elemzése
      • 13.3.5.1. Adatok
      • 13.3.5.2. Mássalhangzó-kapcsolatra végződő tövek
      • 13.3.5.3. Kóda-integritás
      • 13.3.5.4. Igei tőtípusok
  • chevron_right13.4. Rövidülés
    • 13.4.1. Adatok
    • chevron_right13.4.2. Az alsó magánhangzós rövidülés elemzése
      • 13.4.2.1. A hosszú magánhangzók ábrázolása
      • 13.4.2.2. Alsó magánhangzójú rövidülő tövek
      • 13.4.2.3. A rövidülő tövek szótári ábrázolása
    • 13.4.3. A felső magánhangzós rövidülés elemzése
  • chevron_right13.5. A v-tövek
    • chevron_right13.5.1. Adatok
      • 13.5.1.1. A v-vel bővülő tövek
      • 13.5.1.2. A tővégi rövidülés
      • 13.5.1.3. Egytagú sz-d-v igék
      • 13.5.1.4. Hangkivető v-tövek
      • 13.5.1.5. Többtagú sz-d-v-tövek
      • 13.5.1.6. A v-t törlő tövek
      • 13.5.1.7. A v-tövek típusai
    • chevron_right13.5.2. A felső magánhangzójú v-tövek elemzése
      • 13.5.2.1. Többtagú névszói tövek
      • 13.5.2.2. Az egytagú nem rövidülő tövek
      • 13.5.2.3. Egytagú rövidülő tövek
    • chevron_right13.5.3. A nem felső magánhangzójú v-tövek elemzése
      • 13.5.3.1. Nem rövidülő tövek
      • 13.5.3.2. Rövidülő tövek
      • 13.5.3.3. Birtokosjelölős hangváltás
      • 13.5.3.4. A tőtípusok osztályozása a nem felső magánhangzók szerint
      • 13.5.3.5. Az sz-d-v-tövek elemzése
    • chevron_right13.5.4. Összefoglalás
      • 13.5.4.1. Nem felső magánhangzók
      • 13.5.4.2. Felső kerek magánhangzók
  • chevron_right13.6. A tővégi nyílt magánhangzó nyúlása
    • chevron_right13.6.1. Adatok
      • 13.6.1.1. Magánhangzónyúlás
      • 13.6.1.2. A tővégi magánhangzók fonotaktikája
    • chevron_right13.6.2. A tővégi magánhangzók ábrázolása
      • 13.6.2.1. Felső magánhangzók
      • 13.6.2.2. Középső magánhangzók
      • 13.6.2.3. Alsó magánhangzók és a tővégnyúlás
      • 13.6.2.4. A tővégi magánhangzók összefoglalása
    • chevron_right13.6.3. A 3. személyű birtokosjelölő
      • 13.6.3.1. A probléma
      • 13.6.3.2. A T/3. személyjelölő
      • 13.6.3.3. Nyitótövek
      • 13.6.3.4. A nyitótövek birtokos alakja
      • 13.6.3.5. Az általános birtoklásjelölő (ÁBJ)
    • chevron_right13.6.4. Az igei tővégnyúlás
      • 13.6.4.1. Az igei paradigma
      • 13.6.4.2. A tárgyas ragozású alakok
      • 13.6.4.3. Az inflexiós templátum
    • chevron_right13.6.5. Morfológiai összegzés
      • 13.6.5.1. Főnévi tövek
      • 13.6.5.2. Igei tövek
  • 13.7. Szakirodalmi hivatkozások
• Függelék
• chevron_rightA magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai
  • 1. A morfológia helye a pszicholingvisztikai kutatásban
  • chevron_right2. Az alaktani feldolgozás
    • chevron_right2.1. Az agglutinációs rendszer sajátosságainak megjelenése a feldolgozásban
      • 2.1.1. Alaktani elemzés a magyarban
      • 2.1.2. Vannak-e menet közbeni morfológiai döntések? Az akusztikus elemzés különlegessége
    • chevron_right2.2. Alaktan és mondatmegértés
      • 2.2.1. Kölcsönhatások az alaktan és a mondattani döntések között
      • chevron_right2.2.2. Morfológiai feldolgozás és modularitás
        • 2.2.2.1. A modularitás és a lexikai hozzáférés
        • 2.2.2.2. Alaktani elemzés, lexikai hozzáférés és modularitás
      • 2.2.3. Az igekötők hatása a mondatfeldolgozásban
  • chevron_right3. Elsajátítás
    • chevron_right3.1. A morfológiai elemek megjelenési sorrendje
      • 3.1.1. A legkorábbi korszakok
      • 3.1.2. A halmozott toldalékok kérdése a korai gyermeknyelvben
      • 3.1.3. Magyarázó elvek
      • 3.1.4. Szóképzés és összetétel
    • chevron_right3.2. Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
      • 3.2.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások
      • 3.2.2. A befejezettség kifejezése
      • 3.2.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás
    • chevron_right3.3. Az allomorfia a gyermeknyelvben
      • 3.3.1. A szabályviták és a magyar nyelv relevanciája
      • 3.3.2. Klasszikus adatok
      • 3.3.3. Újabb adatok az allomorfiáról
  • chevron_right4. A téri kifejezések elsajátítása és használata: egy fejezet a morfoszemantikából
    • 4.1. A legkorábbi téri kifejezések
    • 4.2. Téri kifejezések későbbi gyermekkorban
  • chevron_right5. Alaktan és patológia
    • 5.1. Fejlődési zavarok és a morfológia
    • 5.2. Értelmi fogyatékosok morfológiai problémái
    • 5.3. Alaktani zavarok afáziásoknál
• chevron_rightA magyar morfológia számítógépes kezelése
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Számítógépes morfológia
    • 2.1. Tanulás és nyelvhasználat
    • 2.2. A számítógépes alaktani rendszer szótárai
    • 2.3. A számítógépes leírás osztályozási szempontjai: a morfémakapcsolódások és az unifikálhatóság
    • 2.4. Jegyfüggetlenség és redundancia: ismeretlen elemek osztályozása
  • chevron_right3. Szótövek és toldalékok
    • 3.1. A morfémák formális viselkedése
    • 3.2. A termékeny terminális toldalékok
    • 3.3. A termékeny nemterminális toldalékok
    • 3.4. A nem termékeny toldalékok
    • 3.5. Összetételek, előtagok kezelése
  • chevron_right4. Morfo-ortográfia: az írásban jelölt alaki változások
    • chevron_right4.1. A morfo-ortográfiai jegyek
      • 4.1.1. Magánhangzó-harmónia
      • 4.1.2. Mássalhangzó-hasonulások
      • 4.1.3. Kötőhangzók
      • 4.1.4. A j-vel kezdődő toldalékok viselkedése
      • 4.1.5. A névszói birtokos j-je
      • 4.1.6. Ikesség
      • 4.1.7. Egyéb független szempontok
    • chevron_right4.2. Tő- és toldalékváltozások
      • 4.2.1. A nem változó tövek
      • 4.2.2. Hosszúságváltoztatás
      • 4.2.3. Hangváltozás
      • 4.2.4. Betoldás és kiesés
      • 4.2.5. Többalakú tövek és toldalékok
      • 4.2.6. Ortográfiai allomorfok
  • chevron_right5. A magyar számítógépes morfotaktika
    • 5.1. A magyar számítógépes morfotaktika osztályai
    • 5.2. A magyar számítógépes morfo-ortográfia jegyei
    • 5.3. Példák a magyar számítógépes morfológia működésére
  • 6. Tanulságok
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3

DOI: 10.1556/9789634540533

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//